Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt feladatként határozta meg a lakásépítés és -fenntartás, a lakáshoz jutás társadalmi szempontból igazságosabb támogatási rendszerének kialakítását. Az a célunk, hogy a társadalmi viták alapján átdolgozott és a közeljövőben, reményeink szerint még ebben a hónapban a kormány elé kerülő nemzeti lakásprogram alapján hosszú távon is biztonságos, kiszámítható legyen a családok számára a lakáshoz jutás és a lakóépületek fenntartása.

A kormánynak az a szándéka, hogy a lakástámogatásra rendelkezésre álló pénzt hatékonyan és gazdaságosan használja fel. Az a szándékunk, hogy a legrászorultabbak is kapjanak lehetőséget arra, hogy lakáshoz jussanak. Olyan sokoldalú lakástámogatási rendszer kialakítását szorgalmazzuk, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül ki tudják választani azt, amely a számukra a legjobb megoldás. Különösen fontos az, hogy a támogatásokhoz az alacsony jövedelemmel rendelkező családok is hozzá tudjanak jutni. Az idei költségvetésben lakástámogatásra mintegy 140 milliárd forint áll rendelkezésre, és ez majdnem 10 százalékos növekedés a tavalyi összeghez képest.

Tisztelt Országgyűlés! Egyetlen kormány tevékenysége sem lehet független elődjének működésétől. Az első intézkedések mindegyike az örökölt helyzet felmérésével kezdődik, ezért én is szeretnék erre röviden kitérni.

Az előző kormány által elindított programok között volt olyan, amelyet eredményesnek tartottunk a lakáspolitikában. Ilyen a Széchenyi-terv lakásprogramja. Ezt olyan alapnak tekintjük, amelyre lehet építeni. Azonban el kell mondani, hogy a korábbi lakáspolitikának voltak olyan területei is, amivel nem értettünk egyet, a támogatások ugyanis nem mindig jutottak el a rászoruló családokhoz.

A Medgyessy-kormány egy kormánymegbízottat jelölt ki arra a feladatra, hogy előkészítse, elkészítse a nemzeti lakásprogramot. A program elkészült, ezt társadalmi vitára bocsátotta a kormánymegbízott asszony, és a társadalmi vita lezárását követően most folyik annak a feldolgozása, amely rövidesen a kormány elé kerül.

Azonban a nemzeti lakásprogram elfogadását megelőzően sem volt a Medgyessy-kormány tétlen. A múlt év végén megemeltük a lakásépítési kedvezmény összegét, lehetővé tettük annak megelőlegezését a fiatalok részére. Növeltük a lakás-takarékpénztárakban előtakarékoskodó családoknak nyújtott állami támogatás mértékét, változtattunk a lakáshitelezés feltételrendszerén.

A Széchenyi-tervben szereplő lakásprogramot kisebb módosításokkal folytatjuk. A Belügyminisztériumban már megjelent a következő lakáspályázati program az önkormányzatok bérlakásépítésének támogatására, amelyben szerepel a panel lakóépületek energiatakarékossá átalakításának támogatása, a városrehabilitáció támogatása, a közművesített építési telkek kialakításának támogatása, egyházi lakóingatlanok korszerűsítésének és felújításának támogatása, az egycsatornás gyűjtőkémények - amit termoforkéménynek is neveznek - felújításának támogatása. Világosan látható tehát, hogy a Széchenyi-tervben szereplő lakáspályázatok folytatódnak, sőt két újabb programot indítottunk e tekintetben.

(10.00)

A pályázati kiírások módosításai elsősorban az állami pénzek ésszerű és hatékony felhasználására törekedtek. A kormány által meghatározott feladatok összetettek, és ezek elengedhetetlenné tették azt, hogy megfelelő szervezeti keretek kialakítására is sor kerüljön. Az építész szakma már az ÉVM megszűnése óta igényli azt, hogy legyen egy új szervezet ennek a feladatnak az ellátására. Ennek az igénynek, és a szakmai feladatok magasabb színvonalú ellátásának szem előtt tartásával döntött úgy a kormány, hogy szeptember 1-jétől létrehozta az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt, amely országos szervezetként a lakás- és építésügyi stratégiai célok megvalósítását végzi. A hivatal létrehozása jelentős hozzájárulás az egységes szakmai irányítás megteremtéséhez, a lakás- és építésügyhöz tartozó szakterületek hatékonyabb képviseletéhez.

Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy a kormányprogramban, a nemzeti lakásprogramban meghatározott feladatok végrehajtása megkezdődjék, az abban vállalt lakáscélú támogatásokhoz az állampolgárok könnyen és gyorsan hozzájussanak, a lakásjogi rendelkezéseket még az idén át kell alakítani. A lakásjogi törvények közül a társasházról szóló törvény kapcsolódik a legszorosabban a meghirdetett állami támogatásokhoz, ezért ezt a törvényt terjesztjük először a tisztelt Országgyűlés elé azért, hogy minél előbb hatályba léphessen. Rövid időn belül, ugyancsak az őszi ülésszakban kívánjuk önök elé terjeszteni az önálló lakásszövetkezeti törvény tervezetét, majd a jövő év első felében mindezekhez kapcsolódóan az építésügyi és ingatlan-nyilvántartási törvények javaslatait. Mindeközben foglalkozunk egy új lakbér-támogatási rendszer kidolgozásával is.

Ebből is látszik, tisztelt Országgyűlés, hogy a kormány koncepciózusan, a lakás és lakhatás valamennyi területét, az építésügyet is beleértve komplexen foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, és koncepciózusan, szisztematikusan minden egyes törvénymódosítást, illetve új törvény megalkotását ide fogjuk hozni a közeljövőben az Országgyűlés elé.

Tisztelt Országgyűlés! A társasházról szóló törvényjavaslat szabályai között új rendelkezés, hogy az alapító okirat már kizárólag a tulajdonjogi helyzet szabályozását, az ehhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási adatot, jogot, tényt, valamint a közösség új nevét tartalmazza. Ez egy nagyon fontos változtatás. A tulajdonjogi viszonyokat nem érintő minden más közös kérdésről a közösség szervezeti és működési szabályzatában kell rendelkezni. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a szervezeti és működési szabályzattal nem rendelkező társasházak fenntartása jelenti az egyik legnagyobb gondot és problémát. Ezért a tervezet szerint a hatlakásosnál nagyobb társasházak kötelesek megalkotni a saját szervezeti és működési szabályzatukat.

Azt mutatta a tapasztalat, hogy azoknál a több lakással rendelkező házaknál, ahol nem volt ilyen szabály, hihetetlenül sok jogvita keletkezett, ami utána hosszú procedúrát, jogi eljárást igényelt, és megbénította a tulajdonosok saját tulajdonukkal való ésszerű gazdálkodását, vagy megbénított egy felújítást, egy átalakítást. Ezért ez egy olyan új szabály, ami ugyan most kötelemként jelenik meg a házaknál, de kifejezetten az ő érdeküket szolgálja, hogy elébe menjünk kétes jogi helyzeteknek, jogvitáknak, és segítsük azzal a társasházban lakókat, hogy egy kötelező saját szabályrendszer alapján, amit ők maguk fogadnak el a törvény keretei között, elébe menjenek ezeknek a kétes jogi szituációknak.

A hatlakásosnál kisebb társasházak a jövőben dönthetnek arról, hogy a szervezeti és működési kérdésekre az új társasházi törvény rendelkezéseit vagy a polgári törvénykönyv meghatározott, közös tulajdonra vonatkozó szabályait alkalmazzák. Úgy ítéljük meg, hogy a hatlakásosnál kisebb társasházakban akár a családi, baráti, jó szomszédi, egyéb kapcsolatok lehetővé teszik azt, hogy ennek a bonyolultabb jogi procedúrának a kiküszöbölésével is normális viszonyok alakuljanak ki. Ezt tartottuk egy olyan határnak, ami egy jó választóvonal és rendezőelv lehet a törvénytervezetben. Mindez a közös ügyekben a döntések meghozatalát, végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését is egyszerűbbé, gyorsabbá, rugalmasabbá teszi, hiszen az alapító okirathoz szükséges egyhangú szavazataránnyal szemben a szervezeti és működési szabályzathoz az összes tulajdoni hányad szerint több mint 50 százalékos szavazati arány elegendő.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat meghatározza azokat a kereteket, amelyek kellő jogbiztonságot nyújtanak a társasházi közösségek számára a részletes szabályzatok megalkotásához. Az új szabályoknak azt kell eredményezniük, hogy a közös tulajdon fenntartása a nem fizetők miatt ne szenvedjen késedelmet. Emellett a megfizetést teljesítő tulajdonostársaknak ne kelljen az adós tulajdonostársak helyett többet fizetniük. A törvényjavaslat előírja a közösköltség-hátralékok megfizetése érdekében a közös képviselő alapvető feladatait. Emellett lehetővé kívánjuk tenni, hogy a közös képviselő nemcsak az egybefüggően hat hónap alatt összegyűlt, hanem összegszerűen a már hat havi közös költségnek megfelelő hátralék esetén is élhessen a jelzálogjog bejegyzésének lehetőségével. Ez is pluszkötelmet jelent tehát a társasházban élő emberek számára, de kifejezetten az ő érdekükben történik, hogy egy-egy olyan tulajdonostárs, aki nem jóhiszemű vagy úgy jár el, hogy azzal megpróbál mások jóhiszeműségére apellálva saját magának előnyöket szerezni, ezt ne tehesse meg. Aki társasházban él - én is ilyen vagyok -, jól tudja, hogy mennyi probléma adódik az ilyen szituációkból. Ehhez próbál most a jogalkotó új, meggyőződésünk szerint jobb alapokat teremteni.

A házirend tartalma tekintetében a tervezet megállapítja a külön tulajdonon belül a lakhatás nyugalma érdekében meghatározható előírásokat, utal a közös tulajdonban lévő területek és a helyiségek használatának részletes szabályozási lehetőségére. Itt megint csak azt tudom mondani, hogy a megkötések a társasházban élő emberek érdekeit szolgálják, hiszen akik társasházban élnek, valamennyien tudhatják, hogy bizony gondot jelent, hogy a saját tulajdonrészét ki hogyan, miként használja. Nem mindenki veszi tudomásul, hogy közösségben úgy kell az életvitelt folytatni, hogy a mások nyugalmát, békességét ne zavarják. Nos, természetesen a rossz szomszédi kapcsolatot - ezt tudjuk már a történelemből régóta - semmilyen törvény nem tudja megoldani, de a jogalkotó egy jobb keretet és lehetőséget kínál az ilyen természetű konfliktusok megelőzésére.

A javaslat további új rendelkezéseket tartalmaz a lakóépületben lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatával, hasznosításával kapcsolatban. A szabályzat létrehozásával azonos mértékű új szavazatarány nagyobb jogbiztonságot jelent a tulajdonos, illetve a bérlő és a használó számára is.

Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a nem lakáscélú helyiségekben a konkrét tevékenység végzése folyamatosan és leginkább a szomszédos tulajdonostársakat érinti, a törvény a közgyűlés előzőekben említett igenlő határozatához előírja a közvetlenül érintett tulajdonosok kétharmados többségének egyetértését is. A javaslat az építésügyi jogszabályokkal összhangban egyértelműen meghatározza, hogy a külön tulajdonon belüli építési munkákhoz mely esetben szükséges minden tulajdonostárs hozzájárulása, és mely esetben nem kell a hozzájárulást megkérni. Ez egy világosabb, tisztább jogi helyzetet teremt, hogy ki mit tehet meg felújításnál, átépítésnél.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló, 2000. január 1-jétől hatályos törvényi rendelkezésekhez igazodóan a javaslat a jelzálogjog bejegyzéséhez és a törlési engedélyhez előírja a közgyűlési határozat vagy a közös képviselő rendelkezésének ügyvédi ellenjegyzését. A jogbiztonság érdekében a tartozás megfizetését követő nyolc napon belül a törlési engedélyt ki kell adni; plusz adminisztrációs kötelezettség, de kifejezetten a jogbiztonság érdekében.

A javaslat egyértelműen meghatározza, hogy mikor kell a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányaduk szerint számított egyhangú, az összes tulajdoni hányad szerinti kétharmados, illetőleg az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbséggel határozatot hozniuk. Ebből adódóan azt is kimondja, hogy minden más, konkrétan nem nevesített esetben a jelenlévők egyszerű szavazattöbbsége elegendő a határozat meghozatalához. Ilyen kérdés a felújítási munkák elhatározása, megkezdése is, csak példaként mondom.

(10.10)

Tehát világos a törvénytervezet, bizonyos esetekben konkrétan megmondja, hogy hol kell eltérni az általános szabálytól, de az általános szabály az, mint ahogy a legtöbb demokratikus testületben, hogy az egyszerű többség határozza meg a közös feladatokat és teendőket.

Annak érdekében, hogy a számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasházak közössége is ellenőrizze a közös képviselő ügyintézését, a törvény felhatalmazást ad a tulajdonostársaknak, hogy a szervezeti és működési szabályzat alapján a közösség által felhatalmazott tulajdonostárs lássa el az ellenőrzési feladatokat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat meghatározza a közös képviselő feladatait és azt is, hogy milyen tevékenységi kört jelent a társasházkezelés, illetve az ingatlankezelés. A törvényjavaslat szerint a közös képviselő új feladata lesz a közgyűlési határozatok könyvének vezetése, valamint az eladni kívánt ingatlant érintő határozatokról a vevő részére tájékoztatás nyújtása, illetőleg a közösköltség-tartozás fennállásáról az írásbeli nyilatkozat kiállítása. Tehát lesz egy új szabály, amely szerint közgyűlési határozatok könyvét kell vezetni. A legtöbb társasházban vagy nagyon sok társasházban eddig is vezették, de volt olyan, ahol csak a közös emlékezetre próbáltak meg hagyatkozni a tulajdonostársak, hogy mikor hogyan is döntöttek. Tehát azt gondolom, hogy ez jogbiztonságot szolgáló új kötelezettség, ami biztonságot ad a bentlakóknak, és biztonságot ad annak az állampolgárnak is, aki egy társasházban akar egy lakást megvásárolni, hogy pontosan és tiszta képpel tudja átvenni, tudja azt, hogy valójában mi a jogi helyzet a megszerezni szándékozott tulajdonnal kapcsolatban.

A közös képviselő a közösségtől kapott megbízás esetén a társasház kezelését, azaz a közös tulajdon fenntartásának irányítását, menedzselését is elvégezheti. A javaslat az üzletszerű - köznapi nyelvén úgy mondják, hogy hivatásszerű - társasházkezeléshez és az üzletszerű ingatlankezeléshez kötelezővé teszi egyéves türelmi idő mellett a szakképesítés megszerzését. Így a nemzeti vagyon jelentős részét képező társasházakat, lakóépületeket gazdasági, műszaki és jogi ismeretekkel rendelkező szakemberek gondozzák majd a jövőben. Ez a tulajdonosok számára is biztonságot jelent döntéseik megalapozottsága és azok megfelelő végrehajtása tekintetében.

A törvényjavaslat összességében olyan új rendelkezéseket tartalmaz, amelyek együttesen a jogviták megelőzését, a bírósági eljárások lehetőség szerinti elkerülését szolgálják. A javaslat rendelkezései alapján a tulajdonostársak peres eljárás megelőzését célzó közvetítői eljárás lefolytatását kezdeményezhetik.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik, hogy a társasházakban élő több millió ember lakhatásával kapcsolatos döntéseket mihamarabb meg tudja hozni az Országgyűlés. Ezért azt kérem önöktől, hogy miután azt gondolom, ez valamennyiünk által tudottan nagyon fontos szabályozási téma, folytassunk konstruktív vitát itt az Országgyűlésben. Meggyőződésem, hogy a magyar választópolgárok tőlünk, jogalkotóktól azt várják, hogy azokkal az érdemi kérdésekkel foglalkozzunk, amelyek az ő mindennapi életvitelüket segítik, amelyek az ő mindennapi dolgaikhoz pluszt, segítséget, új lehetőséget, támogatást jelentenek. Meggyőződésem szerint ez a törvény, ez a tervezet, amely itt fekszik az Országgyűlés asztalán, ilyen.

Nagyon sokan élnek társasházban, és nagyon sokan szeretnék, hogy egy rugalmasabb eljárás keretében intézhessék a dolgaikat. Meggyőződésem, hogy ha a Magyar Országgyűlés, a Magyar Országgyűlés tagjai, függetlenül attól, hogy a parlamenti patkó melyik oldalán ülnek, konstruktív vitában alkotják meg ezt a törvényt, akkor valami jót teszünk, ami segíthet helyreállítani a politikába vetett egyébként meglehetősen megingott bizalmat.

Kérem ezért azt az ellenzéki képviselőktől is, hogy nyújtsák be módosító indítványaikat, jobbító szándékú módosító indítványaikat, és a kormány ezt nyitottan, konstruktív módon fogja kezelni. Meggyőződésem, hogy ezzel a vitával és ezzel a törvénnyel egy olyan új alkotása születik a magyar jogalkotásnak, ami hasznos és az állampolgárok támogatására fog találni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)