Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.14.23:48:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

168. ülésnap (2020.11.18.), 284. felszólalás
Felszólaló Dr. Szakács László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:21


Felszólalások:  Előző  284  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazán vártam már a lehetőséget. Nem fogom kihagyni, én is elmondom önöknek, hogy azt gondolom, sőt teljesen biztos vagyok benne, hogy a pandémia kellős közepén, amikor sok ezer honfitársunk betegszik meg hetente, akkor azért lenne ennél előrébb való dolgunk. (Bányai Gábor távozik az ülésteremből.  Nacsa Lőrinc a helyét elhagyva dr. Völner Pállal beszélget.) Most éppen azt várom, hogy minden fideszes kimegye, és akkor meggyőzöm az ellenzéki képviselőket az igazamról. De talán akkor maradnak ketten, jól van. (Nacsa Lőrinc távozni készül.) Mégiscsak kimegy. Akkor államtitkár urat fogom meggyőzni. (Nacsa Lőrinc: Nem, itt vagyok!)

Meghallgattuk Vejkey képviselő úr  hogy mondjam?  eléggé kenetteljes, inkább a török Baath Párt vezérszónokához jobban illő felszólalását a keresztény Európáról. Szerintem a történelemtudáson még van mit felfrissíteni, úgy gondolom. Ennél Európa mindig kicsit sokszínűbb volt. Ambiciózus terv egyébként, amit a kormány most maga elé tűzött, hogy Európának ezt a fajta sokszínűségét meg fogja állítani és úgymond kivont szablyája lesz majd ennek a törekvésnek. Ebben hisznek, tegyék. Nem ez lesz jövő. Nem errefelé halad soha sem Európa, ezután sem errefelé fog haladni Európa, de ezt a vitát hagyjuk meg a jövőnek, meg azoknak, akik majd ezt a későbbiekben fogják értékelni.

Azt is hallottuk Vejkey képviselő úrtól megint, hogy hódító támadja a keresztény közösséget. Hát, dehogy támadja! Önöket mindig valaki meg kell hogy támadja, akitől meg kell védeni az országot, a keresztény entitásunkat. Higgyék el, mi általában ugyanazon az oldalon vagyunk, én ugyanabban hiszek, amiben önök. Egy dologgal viszont, úgy érzem, több vagyok, mint önök: én el tudom fogadni, ha valaki mást hisz. El tudom fogadni, ha valaki másként gondolja egészen addig, amíg ezt békésen teszi. Önök ott is harcot, harcost látnak, ahol nincs.

Aztán azon is elgondolkodtam, hogy ebben a felszólalásomban megtegyeme önöknek azt a szívességet, hogy arról a paravánról beszéljek, amit elénk felhúznak, hogy az apa a férfi, az anya a nő. Gondolkodtam is rajta, mondtam a feleségemnek, mielőtt eljöttem, hogy szerintem ezt meg kellett volna mondani a gyereknek, mert előbb-utóbb ki fog ez derülni, na. Most meg aztán látszik, bele is írják az Alaptörvénybe. Lehet, hogy ebben hibát vétettünk a családban, de szerintem a gyerek már rájött.

Ami ennél sokkal jobban zavar  és látszik ez a folyamat, ahogy megszüntetik az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, ahogyan bizonyos gondolatok, bizonyos értékrendek primátusát önök kijelölik, ami persze önöknek belefér esetleg a saját agendájukba, a saját narratívájukba, nekünk nem , az az, hogy önök azt próbálják velünk elfogadtatni és ezt próbálja itt mindenki megfogalmazni, hogy vannak olyanok, akik státuszuknál fogva mindig maguknak vindikálhatják az igazságot. Akik, csak azért, mert bizonyos státuszuk van, földrajzi elhelyezkedésük, vallásuk, bőrszínük, bármijük, ezek miatt maguknak vindikálhatják az igazságot, és ahogyan a természet rendje adja, valójában vannak olyanok is, akik a státuszuknál fogva soha nem vindikálhatják maguknak az igazságot. Mi meg ebben nem fogunk hinni, akkor is, ha ugyanabban az istenben hiszünk, akkor is, ha ugyanaz a vallásunk. Mi ebben nem fogunk hinni, hogy vannak olyanok, akiknek eleve nem lehet igazuk, mert önök szerint olyan a státuszuk és vannak olyanok, akiknek eleve igazuk van, hiszen a státuszuk teljesen más.

Mielőtt ingatják a fejüket, idecitálhatom az összes vezető politikusuktól az összes idézetet, a vak komondortól, a nők princípiumán keresztül egészen addig, hogy hol van a nők helye, ide lehet citálni mindent, ez az önök elképzelése erről. Mi meg úgy gondoljuk, hogy ez helytelen, ez nem igaz. Valakinek a státuszát, az igazát, a valódi helyét, elfoglalt szerepét a világban és a saját közösségében a saját bátorsága, tehetsége, kockázatvállaló képessége az, ami meg kell hogy alapozza. Mi ebben hiszünk és nem abban, amiben önök hisznek. Persze, értjük, hogy ezek miért vannak, miért akarják most nagyon nagy erővel tolni ezt a konzervatív ideológiát ebbe az irányba. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy erről az ellenzéki oldalon arra számítanak, hogy a pártok majd mást fognak gondolni, és ebben majd lehet feszültséget generálni és elmondani, hogy ki kinek mikor a szövetségese, és ki mikor mit mondott. Higgyék el, ezen túl van már mindenki!

Amit önök az elmúlt tíz évben tettek… (Nacsa Lőrinchez fordulva:) Ön nincs túl rajta, nem számítunk Nacsa képviselő úr szavazatára. De ha kívánja, majd meggyőzzük. Amit az elmúlt tíz évben tettek, hogy mondjam, az képes volt ideológiai árkokat betemetni. Ezen, úgy gondolom, nagyrészt az ellenzék túl van, ez az, amit önök is látnak maguk előtt és ez az, amit láttak az önkormányzati választásokon. Ez az, amit láttak, hogy ahol a közélet iránt jobban érdeklődő választópolgárok vannak, ott önök általában alulmaradtak. Ahol nem jön át az egybites kommunikáció (Bányai Gábor: Ez nem igaz!), ott általában nem jól szerepeltek. Azt gondolom, hogy ebben önöknek persze van része. Ez a paraván, amit feltettek ez elé, ez az ideológiai politikacsinálás, van ezzel egy céljuk, szerintem nem fogják elérni.

Aztán van még egy rendelkezés, ez pedig a közpénz, az állam bevétele. Megint el fogja veszíteni a közpénz a közpénzjellegét, csak most megpróbálják egy kicsit ügyesebben csinálni, mint Kósa Lajos és Bánki Erik, amikor kicsit sután próbálta elmagyarázni egy sajtótájékoztatón, hogy ami a jegybanknál lecsapódik pénz, az hogyan kerülhet ki az alapítványokba és azzal miért nem kell elszámolni. Ebben még lehet vitánk is itt, az ellenzéki oldalon, hogy melyik ebből a nagyobb summantás, hogy így mondjam, a tao vagy a jegybank. A jegybanknál lecsapódott csak a devizaárfolyam-nyereségből 208 milliárd forint; halkan mondom, hogy amit be is vallanak.

Ezenkívül meghallgattuk Matolcsy jegybankelnököt, aki elmondta, hogy ezentúl a kamatnyereségből, minden egyéb köcölékből, eredménytartalékból ez valahol olyan 700 és 1000 milliárd között lesz. Tudom, hogy valamennyit majd előírnak, hogy fizessenek be majd a költségvetésbe osztalékként. De a többi? Az meg el fogja veszíteni a közpénzjellegét, mert nem lesz az államnak a bevétele. Ott marad a Matolcsynál, aki kalandos úton, ámbár alapított alapítványokat, még kalandosabban üzemelteti őket. Most nem is láttam, hogy ingatnák a fejüket, hiszen kipereltük ezeket a papírokat. Láttuk, hogy abban mi van. Kalandosan üzemelteti ezeket az alapítványokat, de ebből önök nem tanultak, hanem létrehoztak még több alapítványt. Oda be lehet tenni vagyont, közpénzt és akkor ezzel át lehet menteni, és így tényleg most már az alkotmány erejénél fogva  vagy Alaptörvény, miket mondok , az Alaptörvény erejénél fogva el fogja majd veszíteni a közpénzjellegét. Azt gondolom, hogy ez a nagyobb baj. Itt sok pénzt vesznek el a magyaroktól. Nagyon sok pénzt vesznek el a magyaroktól.

(21.50)

Nem fogok kitérni az idő rövidsége miatt most a devizahitelesek problémájára, akiket úgy megmentettek, hogy szerintem soha többet nem kívánják ők, hogy önök mentsék meg őket, mint ahogyan a Quaestor károsultjait is megmentették. De a jegybank akkor így fog működni, el fogja vinni a pénzt; a taónak majd Polt Péter fogja esetleg bottal ütni a nyomát, ahogyan ő ezt szokta csinálni ezekben az ügyekben, és úgy gondolják, hogy ezt bele kell tenni az Alaptörvénybe. Szerintem ez ennek az egésznek a veleje. Le van öntve, persze, ezzel a konzervatív, hagymázas résszel, amivel nagyjában-egészében szerintem mindenki egyet is ért, hogy az apa férfi, az anya meg nő ebben a kérdésben, de azért a pénzcsinálást önök ebből nem felejtik el, na meg, ugye, a politikacsinálást sem.

Tegnap is elmondtam, ma is elmondom: amit önök valószínűleg a Rogán-féle minisztérium mérései alapján megnéztek, megmértek, arra alapítják a politikájukat. Nagyon egyszerű: az előítéletesség most jól fizet. Erre alapítanak. Önök beszélnek arról, hogy Európai Egyesült Államok meg szuverenitás? Önök szuverenitásról beszélnek? Hát kiárusították az országot, az oroszoknak Paks II.-t, a kínaiaknak tartozunk, a német multiknak odaadták a munkavállalóinkat. Hát miről dönt még ez a kormány? Hát ez már akkora kitettség duplán egyébként, nem is a partnereinknek, nem is a szövetségi rendszereinkbe tartozó államok felé akkora kitettség, ami alapvetően szuverenitási kérdéseket is felvet. Én azt gondolom, hogy ezekkel érdemes foglalkozni. (Nacsa Lőrinc: 190 céget adtatok el!) Ezekkel érdemes foglalkozni a szövetségi rendszereken kívül. Hát, ha most nem tankkal jönnek, hanem rubellel, akkor az jobb? (Nacsa Lőrinc: 190 céget adtatok el!) Biztos párbeszédes műfaj is van, akkor majd azt is le fogjuk folytatni (Szilágyi György: Harminc évvel ezelőtt!), de én azt gondolom, hogy ebben egészen biztosan van igazunk. Nem olyan régen végigültem a Gazdasági bizottság ülését, ahol végighallgattuk az önök miniszterét, Süli Jánost. Elmondta a miniszter úr, amikor rákérdeztem egy-két közbeszerzésre, hogy például a Mészáros csemeték már megint hogy kerültek oda Paks közelébe, nem sok, egy szerény, ámbár nem sértő 7 milliárddal. Hogy kerültek oda? Végül is, ha jól értettük a miniszter válaszát  és miért ne értettük volna jól, hát magyarul mondta , azt mondta, hogy valójában itt ők már szinte semmivel sem foglalkoznak, nem ők döntik el, az orosz partner folytatja le a közbeszerzést, az orosz partner választja ki a partnereket, végül is erről van szó. Na most, ha ezt elhisszük, nem feltétlenül tartozom ezek közé, akik ezt elhiszik, hogy semmi közük nincsen a paksi fejlesztéshez, akkor ez tényleg felvet már szuverenitási kérdéseket is.

Azt hiszem, azon túlmenően, hogy nincs itt az ideje, azon túlmenően, összefoglalóan, hogy önök csak rá akarják erőltetni erre az országra azt a fajta konzervatív világnézetet, hogy vannak, akik státuszuknál fogva mindig magukhoz vindikálhatják az igazat, és vannak, akik státuszuknál fogva soha nem vindikálhatják maguknak az igazságot, ezzel mi nem fogunk tudni egyetérteni. Legyen itt szó arról, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságot szüntetik meg, legyen itt szó arról, hogy majd önök leírják, hogy önök szerint mi a család, meg mi nem a család, legyen itt szó bármi ilyesmiről, vagy éppen arról, hogy kivont szablyával hogyan őrzik a keresztény Európa értékeit, mi azt gondoljuk, hogy attól még csak az lehet a sikeres, és csak annak lehet igaza, aki tényleg helyesen érvel, meg aki tényleg helyesen gondolkozik. Ahogyan látjuk, ebbe a harcos, úgymond harcos narratívába, amely önöknek megvan, ebbe ez nem fér bele. Ebben kijelentések vannak, eleve elrendelt dolgok vannak, na meg rengeteg közpénz. Ott a tao, az MNB százmilliárdjai  ha szerencséjük van a Matolcsyval, akkor még ezer is lehet , amit valamire majd el fognak költeni. Erről szól ez az alaptörvény-módosítás.

Hogy visszatérjek az eredeti gondolatomhoz, ahonnan elindultam, végül is ez ráérhetett volna a pandémia után is. Most más dolgunk van, sok dolgunk van. Köszönjük meg mindenkinek a munkáját, aki a mai napon is azért dolgozott, hogy ezrek életben maradhassanak, mások meggyógyulhassanak, mások pedig ne kapják el ezt a vírust, ami miatt most igazából nagyon sok dolgunk lenne, nem ez, más. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  284  Következő    Ülésnap adatai