Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány alaptörvény-módosításra vonatkozó javaslata hazánk, családjaink és gyermekeink biztonságát hivatott szolgálni. Az Alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja, történelmi, társadalmi és politikai hagyományainak megtestesítője, egyben szövetség a múlt, a jelen és a jövő között. Magyarország Alaptörvénye élő keret, amely védelmezi a magyarság önazonosságát, kifejezi értékrendszerét, megtestesíti akaratát, illetve meghatározza létezésének legalapvetőbb közjogi formáit. Védendő értékként határozza meg többek között a családot mint együttélésünk legfontosabb keretét, utódainkat, akikért felelősséget viselünk, és nemzeti kultúránkat mint gazdag hozzájárulást az európai egység sokszínűségéhez.

Azonban manapság ezek az értékek veszélybe kerültek. A két nem teremtettségét is viszonylagossá tevő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet növekvő aggodalomra ad okot. Az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító fogalmak relativizálása, felhígítása, folyamatos fenyegetettsége kétségeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy megvédhetőke az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte.

Az alkotmányozónak ezért az eddigieknél is világosabban kell rögzítenie a gyermekek és az eljövendő generációk jogait biztosító garanciákat. Ilyen az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége; ilyen a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga; valamint ilyen garancia az állam azon törekvése, hogy biztosítsa a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülést. Ezek a gyermekek és az eljövendő generációk legfontosabb érdekeit szolgáló szempontok stabil alapot biztosítanak arra, hogy hazánk az eljövendőkben is biztonságot nyújtó, erős közösségként maradhasson fenn.

Emellett a javaslat értelmében az alkotmányozó az Alaptörvény 38. cikkének kiegészítésével a hosszú távú társadalmi folyamatok stabilitása és a jogbiztonság érdekében hitet tesz a közjogi és a magánjogi viszonyok elválasztása mellett. Az új alaptörvényi rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való intézményi függetlenségét erősíti azáltal, hogy legalapvetőbb szabályait sarkalatos törvényhez köti. Az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó elismeri a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét különösen a felsőoktatás és a tehetséggondozás terén. A szabályozás célja ezen szervezeteknek, egyetemeknek és más intézményeknek a védelme.

(17.30)

Az Alaptörvény a korábbi alkotmányhoz képest önálló közpénzekről szóló résszel rendelkezik, az alkotmányozó a közpénz fogalmát eddig ugyanakkor nem határozta meg, a kormány által benyújtott javaslat ezt pótolná az átláthatóság és a jogbiztonság garantálása érdekében.

Végül az Alaptörvény kilencedik módosításával megvalósuló védelmi és biztonsági reform nyomán a korábbi hat helyett három esetkörre  hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre  módosul a különleges jogrendi esetkörök rendszere. Ez a fegyveres védelmi és biztonsági tevékenységekben érintett szervezetekre vonatkozó szabályokkal egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó és az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira épülő, hatékony rendszer kialakítását szolgálja. A módosítás a korszerűsítés és a rendszerszintű megújítás mellett számos ponton többletgaranciákat épít be a védelmi és biztonsági funkciók ellátásának szervezeti, működési és szabályozási keretei tekintetében is.

Tisztelt Ház! A javaslat az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdésében a Nemzeti hitvallásban rögzítettekkel összhangban egyértelműen kiemeli, hogy melyek azok a jogrendszert átható értékek, amelyek tiszteletben tartása a felnövekvő és az eljövendő generációknak a lehető legteljesebb méltóságban leélt életlehetőségét biztosítják. A jövő nemzedékek kiemelt alaptörvényi védelme eddig is megjelent, mások mellett ezt szolgálja például a P) cikk, amikor a természeti erőforrások, valamint a kulturális értékek kapcsán rögzíti, hogy annak védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az eljövendő generációk védelme megköveteli, hogy törekedjünk minden szempontból a legmegfelelőbb környezetet kialakítani számukra. Minderre tekintettel szükséges a családi élettel, illetve a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni a születési nem természeti adottságán alapuló megállapítást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi; hiszen nem válhatunk biológiatagadókká.

A mai napon megjelent egy pszichológiai szakcikk a sajtóban, amely igen érzékletesen rámutat, hogy az egyén fejlődési folyamatának lehetnek az általánostól vagy a többségtől eltérő irányai. Az ezekhez való konfliktusmentes viszonyulás és a tolerancia a fejlett társadalmakban, így hazánkban is alapvető elvárás. Ugyanakkor nem fogadható el a biológiai törvényszerűségek és a társadalmi, kulturális tradíciók megtagadásával a gyermekek személyiségfejlődési folyamatába való külső beavatkozás. A cél tehát nem egyes társadalmi csoportok jogainak a csorbítása. Ellenkezőleg, célunk a legkiszolgáltatottabb korosztály védelmének az előmozdítása.

Az Alaptörvény kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette eddig is a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. Az Alaptörvény e rendelkezése alapján az államra kötelezettség hárul, vagyis az alkotmányozónak olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert kell kialakítania, amely garantálja a gyermek születésétől fogva fennálló önazonosságának a megőrzését, illetve megóvását.

Ahhoz, hogy garantálható legyen a gyermekeknek ezen joga, biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát is. A születési nem ugyanis nem hit, nem ideológia, nem önmeggyőződés kérdése, hanem egy biológiai adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Ha ezt tagadjuk, a biológiát tagadjuk. Az emberi méltósághoz az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

A javaslat a fentiekhez illeszkedve biztosítja a gyermekek számára Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény gyökerein alapuló értékrend szerinti nevelést, egyértelmű alapokat teremtve ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja az ország magyar identitását, szuverenitását, a keresztény kultúra nemzetmegtartó szerepét megismerhesse, megóvhassa, és azt továbbörökíthesse. Ez az alapvetés semmilyen módon nem befolyásolja a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog érvényesülését, amely magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását, illetve annak megváltoztatását.

Szeretném, ha mindenki megértené, hogy a sajtóvisszhangokkal szemben Magyarország Kormánya egyetlen társadalmi csoportot sem kíván megtámadni vagy meglévő jogait csorbítani.

Sőt, szeretném leszögezni, hogy Magyarország számára minden társadalmi csoport fontos, hiszen minden magyar ember érték, értékes része az egésznek, amit magyar nemzetnek hívnak. Alaptörvényünk szerint az emberi méltóság sérthetetlen, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. De szeretném, ha mindenki megértené, hogy gyermekeink jogai sem csorbulhatnak egyes érdekcsoportok vagy ideológiai trendek nyomására.

Tisztelt Ház! Szólnom kell a javaslat közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő rendelkezéseiről is.

A javaslat 7. cikke értelmében az alaptörvény 38. cikkének új (6) bekezdésével az Országgyűlés kifejezésre juttatná a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét. Ezáltal az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó Országgyűlés egyfelől rögzíti e magánjogi szereplő bármely kormányzattól való intézményi függetlenségét.

Másfelől  elismerve az általa ellátott közfeladat Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt fontosságát  a rendelkezésre álló közjogi eszközökkel, a sarkalatos törvények mögött megkövetelt politikai konszenzus erejével jogbiztonságot, hosszú távú jogi stabilitást biztosít például a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, amelyek a megújuló felsőoktatás és a tehetséggondozás sarokkövei.

Az említett védelem azonban csak akkor illeti meg a vagyonkezelő alapítványt, ha az alapító okirata szerint egyrészt közérdekű vagyonkezelő alapítványi minőséggel rendelkezik, másrészt az általa ellátott közfeladat jelentősége miatt a törvényhozó sarkalatos törvényben közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősíti. Az alaptörvényi védelem tartalma kiterjed e jogalany létrehozására és megszüntetésére, a működés körében pedig a belső szervezeti szabályait érintő módosításokra. A megszüntetésre vonatkozóan azon szabályok esnek sarkalatosságot igénylő körbe, amelyek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszűnéséhez vezető jogi aktust szabályozzák.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindezeken túl a javaslat 8. cikke meghatározza a közpénz Alaptörvényből eddig hiányzó fogalmát is. Teszi ezt annak érdekében, hogy az Alaptörvény átláthatóságot garantáló rendelkezései feltétlenül érvényesülni tudjanak. A javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, amely az átlátható felhasználás garanciája. A meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed.

A javaslat végül átfogóan módosítaná az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó szabályait is. Rendszerszintű célja  építve az elmúlt hónapok tapasztalataira , hogy a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez, és ezáltal a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon. Mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz képest további garanciák beiktatásával valósítja meg. A javaslat egyik fő iránya  számos külföldi példát is alapul véve  az, hogy a különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé valamennyi esetkörben a mindenkori kormányt teszi. Ennek oka, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, hatékony és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntés születhessen.

Az Alaptörvény tervezett 48. cikke a különleges jogrendi fejezet megnyitásával egyértelműen meghatározza, hogy melyek a különleges jogrend esetkörei; ahogy korábban is mondtam, a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A tervezett 49. cikk a rendkívüli állapot helyébe lépő hadiállapot intézményét állapítja meg. A módosítás a korábbi szabályozás elemeit ötvözi a megelőző védelmi helyzet egyes szabályaival és a változó biztonsági környezet által támasztott követelményekkel. Ennek eredményeképpen a hadiállapot a katonai típusú különleges jogrendi esetként kezelhető, ideértve azoknak a nem fegyveres fenyegetéseknek a kezelését is, amelyek súlyosságuk és jellegük miatt Magyarország szuverenitása szempontjából egy fegyveres támadáshoz hasonló súlyúnak tekinthetők. A módosuló esetkörök egyrészről reagálnak az olyan nem fegyveres beavatkozásokra, mint például a kibertérből érkező fenyegetések vagy egyéb új típusú fenyegetések.

Másrészről az új szabályozás a megelőző védelmi helyzet esetköreiből a konkrét kollektív védelmi kötelezettség teljesítését emeli át, ami azt jelenti, hogy az e körbe nem tartozó szövetségi együttműködést főszabály szerint normál jogrendi válságkezelés keretében törekszik előirányozni, másrészt pedig, hogy a hadiállapot kihirdethetőségét kifejezetten csak a kollektív védelmi kötelezettségre nézve teszi kötelezővé. Új szabályozásként jelenik meg, hogy hadiállapot idején  a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó korábbi felhatalmazáshoz hasonlóan  az Alaptörvény a kormány számára lehetővé teszi az Országgyűlés által rá átruházott jogkörök gyakorlását és döntést minden releváns katonai mozgást érintő kérdésben. Ez a megoldás tehát fenntartja az Országgyűlés döntési autonómiájához kötött korábbi szigorú feltételrendszert.

(17.40)

Az Alaptörvény tervezett 50. cikke a szükségállapot új szabályanyagát határozza meg. Ebben jelentős változás, hogy a kihirdethetőség tekintetében az alkotmányos rend megdöntése mellett az annak felforgatására irányuló cselekmények is bekerülnek a szabályozásba. Az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető cselekmények vonatkozásában pedig nemcsak a korábbi fegyveres és felfegyverkezett, hanem további jogellenes cselekmények is lehetővé teszik a tényállás felhívását. E módosításokat elsődlegesen a létfontosságú infrastruktúrákkal, illetve az információs technológiával összefüggő változások indokolják. A szabályozás fenntartja a 30 napos garanciális szabályozást.

A javasolt 51. cikk a veszélyhelyzet szabályozását tartalmazza. A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok megegyeznek a hatályos alaptörvényi szöveggel, annyi eltéréssel, hogy a normaszöveg „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” fordulatot alkalmazza kihirdetési okként, ezáltal a veszélyhelyzet kihirdetését lehetővé teszi a jelenleg előre nem látható, de indokolt esetekben is. Fontos újítás ugyanakkor, hogy az Országgyűlés eddig a kormány veszélyhelyzettel összefüggő rendelete hatályának a meghosszabbítására adhatott felhatalmazást, ezzel szemben az új szabályozás alapján  a hadiállapothoz és a szükségállapothoz hasonlóan  az Országgyűlés már az eleve legfeljebb harminc napra kihirdethető veszélyhelyzet meghosszabbításához adhat felhatalmazást.

A hadiállapottól és a szükségállapottól eltérően az Országgyűlés ezen döntéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A változtatás eredményeképpen az Országgyűlés rendelkezik a különleges jogrend fenntartása felett, hiszen felhatalmazás hiányában a különleges jogrend az Alaptörvény erejénél fogva fog megszűnni.

Az Alaptörvény tervezett 53. cikkének egyik fő iránya  számos külföldi példát is alapul véve  az, hogy a szabályozás a különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé minden esetkörben a kormányt teszi. Továbbra is lehetőség van a kormány által bevezetett különleges jogrendi rendeletek országgyűlési felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére.

A tervezett 54. cikk azokat a speciális szabályokat tartalmazza, melyek a hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésének kormány általi kezdeményezésétől a döntés megszületéséig terjedő időszakra vonatkoznak majd. Garanciális jelentőséggel bír, hogy a kormány ilyen időszakban hozott rendeleteinek a hatálya a különleges jogrend kihirdetésére vonatkozó döntésig, de legfeljebb a kihirdetés kormány általi kezdeményezésétől számított hatvan napig tart.

Végezetül fontos kiemelnem, hogy a különleges jogrendre vonatkozó új rendelkezések csak 2023. július 1-jén lépnének hatályba a javaslat értelmében.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, támogassák az Alaptörvény módosítását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)