Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága az elmúlt héten, szeptember 4-i ülésén tárgyalta meg az országgyűlési határozati javaslatot, ahol vita nem volt, mindenesetre nagyobb figyelem övezte az elhangzottakat. Azért nem volt vita, mert az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának valamennyi jelen volt képviselője egyetértett azzal, hogy a hágai egyezményhez az országnak csatlakozni kell, és a végén, a szavazás során is egyhangú támogatásáról biztosította az előterjesztést.

A bizottsági ülésen elhangzottak alapján azonban két olyan, a megállapodáshoz való csatlakozáson túlmutató kérdés is elhangzott, amiről itt az Országgyűlés plenáris ülésén is szólni kell. Az első kérdés, hogy mibe kerül a csatlakozás. Ugyanis a kérdést azért kell górcső alá venni, mert ma már, sajnos, a víz és a levegő, sőt a talaj, egyáltalán a természet sincsen ingyen, és nem csupán arról van szó, hogy mekkora tagdíjat kell befizetnie országunknak a megállapodáshoz való csatlakozás után egy központi büdzsébe, hanem, ha komolyan vesszük a csatlakozást, a vizes élőhelyek fenntartása érdekében vajon milyen összegű költségvetési források állnak majd rendelkezésre.

Ennek kapcsán a bizottsági ülésen is elhangzott, itt is szeretném a költségvetési vitát jó előre megelőzni azzal, hogy a megállapodáshoz való csatlakozásunk komolyságát is jelzi majd az, ha végre az 1996-ban elfogadott, a természet védelméről szóló LIII. törvény 71. és 72. §-át a kormány végrehajtja, és megszületnek azok a kormányrendeletek, amelyek a természet védelmét szolgáló állami támogatásokról, valamint a kártalanításokról szólnak. Hiába repkednek gyönyörű madarak fölöttünk, ha nincsen élőhely, ahová leszállhatnának. (Folyamatos zaj.)

A másik: ésszel él az ember. A megállapodás 3. cikke 2. pontjának b) szakasza is szól arról, hogy a fajok védelmének az őket magukba foglaló ökológiai rendszerek szempontjából fenntarthatónak kell lennie. Ez annak kapcsán merült fel, hogy vajon az egyezményhez való csatlakozás a ma már Magyarországon esetleg a védettség okán túlszaporodott egyes madárfajok esetében okoz-e többletkötelezettségeket. Ugyanis ha elszaporodik a madár, más oldalról a táplálékszervezetei - halak, hüllők, gyíkok, rovarok és esetleg kisemlősök - is háttérbe szorulhatnak, a táplálékkonkurens szervezetekről nem is szólva. A kárókatona esetét vizsgálva a bizottság megállapította, hogy nem tartalmaz újabb kötelezettségeket.

Mindezek alapján, remélve és feltételezve a természetvédelmi törvény végrehajtási rendeleteinek mielőbbi megszületését is, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága nevében kérem a tisztelt Házat, kérem minden egyes képviselőtársamat, hogy támogassa csatlakozásunkat a hágai megállapodáshoz.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)