Felszólalás adatai

DR. KÓRÓDI MÁRIA környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A természetvédelem, mint azt mindannyian tudjuk, az egyes országok belső szabályozásán kívül csak az igen hatékony nemzetközi összmunkától remélheti céljai megvalósulását, nevezetesen: az élővilág hosszú távú megőrzését és fenntartását. A körülöttünk lévő állatokat, növényeket, finoman szabályozott életközösségeiket sokféle hatás éri, rombolja, veszélyezteti. Ezeknek enyhítésére, hiszen sajnos teljesen kiküszöbölni nem tudjuk őket, születtek meg azok a különböző nemzetközi természetvédelmi egyezmények, amelyek egyikéről ma szólni kívánok.

Az egyezmények mindegyike egy-egy problémakör megoldását tűzte ki célul, és az adott károsító hatás nemzetközi összefogással történő megoldására specializálódott. Így a kereskedelem negatív hatásainak mérséklésére a washingtoni, a vizes élőhelyek védelmére a ramsari, az európai élővilág védelmi kérdéseire a berni, az élővilág sokféleségének legátfogóbb védelmére a riói biodiverzitás, míg a vándorló fajok speciális gondjaira a bonni egyezményben tömörült országok delegált szakemberei igyekeznek megtalálni a hatékony nemzetközi megoldást, megtenni a szükséges, nemzetközileg összehangolt intézkedéseket. Ez utóbbi, az úgynevezett bonni egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről 1979-ben jött létre, és Magyarország már 1986-ban csatlakozott hozzá. Ez egy keretmegállapodás. A költöző madarak és egyéb vonuló állatok védelmét - hiszen itt a bálnáktól kezdve a denevéreken keresztül a tengeri teknősökön át sok más állat is érintett - úgy kísérli meg enyhíteni, hogy az egyes költöző fajok vándorlási útvonalába eső országokat közös cselekvési programok, védelmi stratégia kidolgozására, megállapodások megkötésére ösztönzi. (Zaj.)

Ennek szellemében jött létre 1995-ben az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás is, és a szükséges tíz afrikai és tíz európai ország aláírása után 1999-ben hatályba lépett. Ehhez kíván most Magyarország csatlakozni. A megállapodás “védelmet igénylő fajö listáján 172 madárfaj szerepel, ezek közül 110 él hazánkban.

Az évszázados múltra visszatekintő hazai természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően vizes élőhelyekben is viszonylag gazdag országnak számítunk, amelyek e fajok vándorlási útvonalába esve ezek túlélése szempontjából szó szerint életbevágóan fontosak. Részvételünk tehát e megállapodás gyakorlati megvalósításában nélkülözhetetlen. Különösebb többletterhet a megállapodáshoz történő csatlakozás nem fog róni a hazai természetvédelemre, már eddig is lehetőségeinkhez képest mindent megtettünk a vizes területeken élő fajok megóvása érdekében.

Ezek az élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok a világ legsérülékenyebb részét képezik. A sokszor kis testű madarak hatalmas távolságokat tesznek meg, mire elérik téli pihenőhelyeiket. Vannak olyan fajok, amelyek például Svédországból vagy más skandináviai élőhelyükről egészen Dél-Afrikáig repülnek évente kétszer, tavasszal és ősszel. Érthető, hogy e hosszú, nehéz időszak alatt sok károsító hatás éri amúgy is fokozatosan legyengülő szervezetüket. Ezt tovább súlyosbítja az a tény, hogy világviszonylatban a legdrasztikusabban a vizes élőhelyek, tavak, lápok, mocsarak s a többi kiterjedése csökken a természetes élőhelyek közül, és a bennük lévő víz is egyre szennyezettebb. A közös nemzetközi erőfeszítés tehát indokolt. Hazánk országgyűlési határozattal történő csatlakozással válik a megállapodás részesévé. Azzal a fenntartással tesszük ezt, hogy a vizes élőhelyeken az ólomsörét használatát az itt történő vadászat során, amely mérgező hatásánál fogva az élővilágra rendkívüli veszélyt jelent, 2005. augusztus 15-ig megszüntetjük. (Zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! A természetvédelem korántsem csak az állatok és a növények megmentését szolgálja, de saját humanitásunkat is. Tisztelt Országgyűlés! Elég hosszasan beszéltem itt eddig a vándorló madarakról és a védett állatokról, alig sikerült a tisztelt Országgyűlés figyelmét elnyernem. Tisztelettel szeretném elmondani, hogy az élővilág minden egyedére való odafigyelés az országgyűlési képviselőknek ugyanolyan kötelessége, mint arra, amit egyébként az emberek számára fontosnak tartanak. Akik nem tudnak odafigyelni az élővilág egyéb egyedeire, nehezen tudnak odafigyelni a valódi problémákra. Nekünk pedig mindent meg kell tennünk annak a fenntartására, hiszen ezeknek az állatoknak a megvédése, megóvása a jövő generációja számára egy értéket ment meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak alapján kérem, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek, és a környezetükben fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy az élővilág minden egyede nagyobb figyelmet kapjon Magyarországon és a Magyar Országgyűlésben egyaránt. Köszönöm szépen. (Taps.)