Felszólalás adatai

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idei év tavaszán egy komoly tranzakció történt a nemzetközi sörpiacon, ugyanis a Heineken cég felvásárolta az osztrák Brau Beteiligung Aktiengesellschaftot.

(19.10)

Ezen adásvétel után a Heineken magyar leányvállalata, az Amstel Sörgyár Rt. egy újabb ügylet keretében 93,2 százalékos szavazati jogot szerzett a Brau Union Hungária Rt.-ben, ezzel egyidejűleg pedig a jogszabályban rögzített minimumértéken vételi ajánlatot tett a többi részvényesnek. A Brau-részvények árfolyama ekkor kifejezetten magasra szökött, már-már a 20 ezer forintot ostromolta. Ekkor jött azonban a hideg zuhany, a holland vállalatóriás ugyanis mindössze 12 273 forintot ajánlott az egyes papírok megvételéért.

Egyes vélekedések szerint egyébként már az adásvétel megtörténte is ellentmond a jogszabályoknak, ugyanis a tőkepiaci törvény szerint nyilvános társaságban a 33 százalékot meghaladó befolyásszerzéshez előzetesen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott ajánlatot kell tenni. Jelen esetben pedig az adásvétel megelőzte a jóváhagyott ajánlatot. Így tehát reményt kaptak a csalódott kisbefektetők, akik egyes szakértők szerint megalázóan alacsony ajánlatot kaptak a tulajdonukban lévő részvényekre.

Különösen etikátlannak nevezik egyes elemzők az eljárás azon elemét, mely szerint a Heineken országok szerint különböztetné meg a befektetőket, ugyanis amíg az osztrák kisbefektetők megkapják az iparági felvásárlásoknál megfelelőnek tekinthető árat, addig a magyar részvényesek ennek valószínűleg csak a töredékét realizálhatják majd. Történik mindez annak ellenére, hogy a féléves adatok alapján a magyar Brau a cégcsoport nyereségének egyharmadát termeli meg, míg a hazai befektetőknek megajánlott ár a cégcsoport értékének csupán 5, azaz öt százalékára értékeli a soproni céget. Ebből pedig az az egyértelmű üzenet fogalmazódik meg, mely szerint a Heineken csak másodosztályúaknak tekinti a magyar befektetőket az osztrák részvényesekhez képest.

Talán nem is gondolnánk, tisztelt képviselőtársaim, de hazánkban mintegy 150 ezer embert érint az, hogy milyen ajánlatot tesz a Heineken a magyar részvényeseknek. Azok a befektetési alapok ugyanis, amelyek a MÁV, a Matáv, a MOL vagy a Magyar Posta Rt. pénztárainak befektetéseit kezelik, jelentős Brau-részvénypakettel rendelkeznek, így tehát a pénztártagok megtakarításai szempontjából is rendkívül fontos az ügy. Másrészt egyelőre még azt sem tudjuk, hogy milyen átszervezéseket tervez végrehajtani a Heineken a magyar piacon, mi lesz vajon a sorsa a komáromi, illetve a soproni sörgyáraknak, ráadásul egyes hírek szerint a komáromi üzemre akár még a bezárás sorsa is várhat.

Nos, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim, egy precedens jellegű ügyről van tehát szó. Az Európai Unióba való belépésünk küszöbén egy nagy multinacionális cég kedvezőtlen ajánlatot tesz a magyar kisrészvényeseknek, miközben korrekt módon jár el az osztrák részvénytulajdonosokkal. Képes-e vajon a kormány érdemi lépéseket tenni ebben az ügyben, képes lesz-e a szocialista kabinet megvédeni a magyar kisrészvényeseket?

A megannyi kisrészvényes nevében kérdezem tehát: mit kíván tenni a kormány a magyar kisbefektetők ügyében? Kezdeményez-e a kormány tárgyalásokat a Heinekennel egy magasabb felvásárlási ár kialakítása érdekében? Ha most nem lép a kormány, azzal bizony azt üzeni a hazánkba érkező multinacionális vállalatoknak, hogy azok büntetlenül megengedhetnek maguknak mindent a magyar emberekkel, a magyar részvényesekkel szemben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)