Felszólalás adatai

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A reményt is el lehet venni, mondta egy órával ezelőtt Szentgyörgyvölgyi képviselő úr. Való igaz, de még ez a példa sem áll erre a helyzetre - nem reményt vesz el ez a javaslat, hanem igenis reményt ad. Ahhoz ad reményt, hogy léptékváltás történik a civil szervezetek finanszírozásában, hogy nagyságrenddel kerülnek jobb helyzetbe. Fenntartom azt az álláspontomat, hogy nem elvesz, hanem ad.

Amiről a vita folyik, az nem több, nem kevesebb, mint hogy igen, szerettük volna mi is egy kicsit korábban megcsinálni; igen, volt olyan terv is, hogy már márciusban tárgyalja a Ház a törvényjavaslatot. Ez halasztást szenvedett - megjegyzem, éppen ellenzéki oldalról támadják mindazt, ami történt, azzal, hogy túl gyors, túl kapkodó a folyamat. Nagyon fontos, hogy ez a törvény megszülessen. Akkor lehet ezt az alapot feltölteni, amikor feláll a szervezet hozzá, amelyik kezeli. Szerintem lehet gondolkodni azon az átmeneti megoldáson, ami a felállított tanács és a kollégiumok működéséhez szükséges, hogy néhány millió forint már hamarabb belekerüljön ebbe a bizonyos alapba, pontosan azért, hogy fel tudjon állni, és tudjon működni.

Szerintem mindannyiunk számára jó megoldás, ha januártól kezd igazán feltöltődni ez az alap, hiszen pontosan tudják az ellenzéki oldalon is, hogy több hónap, mire a tanács feláll; több hónap, mire megalkotja a maga ügyrendjét, és létrehozza a kollégiumokat; több hónap, mire pályázatot írnak ki, és odáig eljut a folyamat, hogy pályázatokat lehet értékelni és finanszírozni, következésképpen az idén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ebből a pénzből nem lehet osztani - akkor se lehetne, ha lenne benne.