Felszólalás adatai

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában a frakciók, vezérszónokok méltatták ennek a törvénytervezetnek, törvénynek a szükségességét, és ez kiviláglik a preambulumból is. Valóban, egy sarkalatos, régen várt törvény lenne, ehhez képest lerontja azt a dicséretet, amit az általános vita során kapott ez a törvénytervezet, az a módosító indítvány, ami voltaképpen arról szól, hogy ebben az évben nem lesz semmi. Erősen emlékeztet ez a módosító indítvány a Mátyás király-féle anekdotára, amikor a leány fel van kérve, hogy hozzon is valamit meg nem is, és egy szitával letakart galambot hoz, aztán amikor odakerül a királyhoz - vagy a civil szervezethez -, akkor felemeli a szitát, és a galamb elrepül.

Tehát finoman így is lehetne fogalmazni, hogy hoztam is meg nem is: azt mondom a civil szervezeteknek, hogy kérem szépen, itt van egy ragyogó törvény, amivel a működési feltételeiteket tudjátok biztosítani, amit egyébként eddig szinte a semmiből kellett kiizzadni, mert hiszen pályázni működési feltételekre, működésre egyáltalán nem lehetett, és most is már vannak ilyen működési feltételek meg voltak is, de erre nem lesz akkor pénz, legfeljebb jövőre. Tehát finoman fogalmazva így is lehetne mondani, durvábban fogalmazva azt is lehet mondani, hogy így egy óriási humbug az egész törvénytervezet, ha ez nem most lép hatályba, hanem csak jövőre - ez is a részletes vitához tartozik.

Nekem is van néhány csatlakozó módosító javaslatom, ezekről szeretnék szólni. Előtte azonban én is szeretném megerősíteni az 1. § (3) bekezdésében meghatározott összegrésznek, aránynak a megemelésére irányuló javaslatot, amely azt mondja, hogy az alprogram rendelkezésére álló forrásoknak a 60 százalékát legalább a civil szervezetek, társadalmi szervezetek között kell így felosztani, és az általános indokolás is bizonyos külföldi példákkal kívánja alátámasztani ezt, hogy ott is ilyen 60 százalék körüli összegek kerülnek felosztásra.

Az általános indokolásból sem derül azonban ki, hogy akkor mi van a többi 40 százalékkal - itt sem derül ez ki. Feltehetően magának az alapnak a működési feltételeit van ez hivatva biztosítani, ami számtalan minden lehet. Ki lehet számolni egyébként, mert nyilván ebben van benne a tanácsoknak, a kuratóriumoknak a különböző tiszteletdíja, a különböző oktatási programok - Halász János szólt ezekről. Biztosan lehet valamiféle számítást végezni, ami biztos, hogy nem 40 százalék, vagy legalábbis elég rossz, ha ez 40 százalék, mert hiszen akkor a preambulumban meghirdetett nagyon szép cél, nevezetesen, hogy a társadalmi szervezetek működését biztosítsa, nem történik meg igazán, mert 50 százalék fölött történik ez meg egy picivel. Tehát a 80 százalék teljes egészében elfogadható lenne, ez lenne az igazi, így érvényesülne a preambulumban meghatározott cél.

A 2. § (2) bekezdés b) pontja szól arról, illetve maga az egész 2. § (2) bekezdés, hogy az alprogram bevételei mikből tevődnek össze. Itt szerepel a b) pontban, hogy a jogi személy, jogi személy nélküli szervezet, illetőleg a természetes személyek önkéntes adományai. Az én csatlakozó módosító indítványomban a természetes személyek nem szerepelnének itt, a következő indokolással: hiszen arról van szó, hogy az 1 százalékot adják a természetes személyek, az 1 százalék képez egy bizonyos összeget - erről is vita van persze, hogy azt hogy kell számolni, de mindegy, akkor is képez egy bizonyos összeget -, és ehhez járul aztán hozzá hasonló arányban egy másik rész.

Nem biztos egyébként, hogy a természetes személyek 1 százalékkal rendelkeznek összegekről, lehet, hogy afölött is rendelkeznek még, akkor furcsa lenne az, hogy ezt megvonjuk a társadalmi szervezetektől, mert ezt is a társadalmi szervezetnek adnák a természetes személyek; ezt megvonjuk tőlük, ezzel mintegy elvesszük a saját kis bevételeiket. Ez képezi aztán az alprogram összegét, és ezt aztán újra szétosztjuk a társadalmi szervezeteknek. A módosító indítványom alapja az, hogy a természetes személyek a különböző társadalmi szervezeteknek adják ezután is, mint ahogy eddig is adták ezeket az önkéntes hozzájárulásokat, és nem az állam kasszájába, ami aztán jó, hogy odakerül hozzájuk, de mégis tőlük von el előre bizonyos összegeket.

A másik módosító indítványom arra vonatkozik, hogy a 11. § (1) bekezdése beszél arról, hogy hogyan lehet támogatni a társadalmi szervezeteket; három formában: vissza nem térítendő módon, részben visszatérítendő módon és részletekben való visszatérítéses módon. Az sehol nem derül ki, hogy az alprogram banki tevékenységet folytatna – szerintem ez banki tevékenység. Tehát a preambulumból ez a támogatási rendszer azt célozná, hogy természetesen, ha működésre ad, akkor azt vissza nem térítendő módon adja a civil szervezeteknek. Hiszen ha nem így teszi, akkor eleve miből fizeti vissza ezt a civil szervezet? A következő évben esetleg megint kap a működésre valahogy, és akkor abból fizet részleteket? Vagy egyáltalán, hogy van ez elképzelve?

(12.50)

Ez banki tevékenység. Nem az a cél, hogy banki tevékenységet folytasson ez az alap, hanem, hanem az, hogy megfelelően támogassa a működést. Más persze a kérdés, ha elfogadásra kerül az, hogy ne csak működésre, hanem infrastrukturális beruházásra is lehessen összegeket adni. Ott természetesen már elképzelhető a részletekben való visszafizetés lehetősége. Kérem, hogy fontolják meg ezeket a módosító indítványokat. Gondolom, előrébb tudunk jutni ezekben a kérdésekben.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)