Felszólalás adatai

DR. GÓGL ÁRPÁD, az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Bizottságunk mint főbizottság tárgyalta ezt a javaslatot. Kökény Mihály volt az előterjesztő, és körülbelül úgy összegezte a fő pontokat, mint itt miniszter asszony, hogy arra a szférára, ahol kétharmad a közalkalmazott, egyharmad a magánalkalmazott, egy rendezett munkajogi helyzetet kell teremteni. Azt hiszem, ezen nincs is vita. Az az eleme a törvényjavaslatnak, amely az uniós irányelvekkel is egyező, és a munka törvénykönyvével is összhangban van - 40 óra munkaidővel, 8 óra kötelezően elrendelhető rendkívüli munkavégzéssel és egy önkéntes 12 órával -, egy rendezett munkajogi keretet ad. Azt hiszem, ezért nem kell külön jogállási törvényt hozni, mert ez a munka törvénykönyvének egy speciális esetre vonatkoztatott megoldása.

Éppen ezért az egyéb elemeit kezdtük vitatni, amit szintén előterjesztett és elmondott, mint ma is, és akkor a bizottság előtt is hallottuk. Ilyen a kötelező munkaköri alkalmasságok kérdése. Ebben, azt hiszem, egy pici félreértés van, miniszter asszony, mert a foglalkozási alkalmasság eddig is szabályozott volt. A továbbképzési rendszerben történő részvétel egy kötelező részvétel munkaidő-kieséssel, ami munkaidő-veszteséget is jelent és finanszírozási gondot is - már itt is ellentmondásokat találtunk, és egy széles egyeztetésről is mindkét előterjesztő szólt. Az egyeztetésekről még Kökény államtitkár úr azt mondta, hogy nem zárultak le, és azt is mondta, hogy az Érdekegyeztető Tanács ugyan megtárgyalta, és ott tulajdonképpen egyetértés nem született.

Amit egyébként eddig elmondtam, és az egész vélemény elmondásában szó szerint igyekszem a jegyzőkönyvet követni.

(10.20)

Hiányoltuk, hogy nem készültek számítások a hatályba léptetésre, és ma itt hallottuk, hogy tízezer fő többletmunkaerőre van szükség; durva számítással ez is még 15 milliárd forint.

Igazán a szakdolgozói és a szakorvosi ellátottság a túlmunkarendszer teljesíthetetlenségét írja le. Ezt Frajna Imre tételesen egy heti munkarend kialakításánál szóba is hozta.

Egyik SZDSZ-es képviselőtársunk vetette azt föl, hogy ha alkalmatlan lesz valaki orvosi munkára, mi lesz a menekülő útvonala, mit fogunk tenni vele, hogyan fogjuk tudni segíteni. Gondjaink igazából filozofikus gondok, mert a technikai gondokra a Kórházszövetség vezetője is fölhívta a figyelmet, hiszen azt mondta el összegezésében, hogy a jelenlegi helyzetről el kell mondanunk, olyan garanciák ebben a törvényben nincsenek, amelyben akár kilátását látnám a testületi elfogadásnak. Egy olyan törvényről van szó, amelyet a civil szervezeteknek, különösen a kórházakban alapvető szerepet betöltő három civil szervezetnek - a Gazdasági Vezetők Egyesületének, a nővérszervezetnek és nekünk - az elfogadása nélkül nagyon nehéz lenne végrehajtani. Tehát a technikai kifogások tulajdonképpen ezek voltak.

Ami az összegezett szakmai véleményünk, hogy a többségi véleményben elhangzottak ellenére az ellenzék nem tartja alkalmasnak általános vitára ezt a törvényt. Ennek az az oka, hogy egy hivatásrend tagjairól van szó, és a hivatásrendben - és itt a törvény 20. §-ára utalnék - a döntés kötelezettsége, ami az egészségügyi törvényben is leírt, egy elfogadható dolog, de az orvosnak és az egészségügyi dolgozónak is a legmegfelelőbb döntést kell - mérlegelve - hoznia, és eltérhet az általános döntéstől is a betege érdekében. Mert hiszen az egész rendszer valahol a betegért van.

Egy speciális elem teljesen hiányzik a rendszerből - mivel közszolgáltatást végzünk, és benne a statisztikai hibáért és annak következményeiért végül is nem a rendszerben dolgozó a felelős: a felelősségbiztosítási kötelezettsége ennek a rendszernek egyáltalán nem jelenik meg.

Lehetne még több elemet elmondani, de azt hiszem, az ellenzék összegező véleményét a bizottsági jegyzőkönyvben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) meg lehet tekinteni. A végső véleményünk az volt, hogy négypárti egyeztetés, társadalmi konszenzus után egy teljes rendszerátalakítása szükséges az egészségügynek, benne természetesen a szereplők helyzetének a rendezése is.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)