Felszólalás adatai

DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Ház! Maradéktalanul próbálom követni elnök úr intencióját, a 13., 14. pontokhoz szeretnék nagyon röviden szólni azzal, hogy a 13. ponttal kapcsolatban úgy Gy. Németh Erzsébet, mint Kékesi Tibor képviselő úr választ adott. Azt annyival egészíteném ki, csak azért, mert itt egy csomó jogi kérdésről beszélünk, hogy a szerződés természetesen megköthető, és nyilván Kosztolányi képviselő úr is tudja, jogi nyelven úgy hívják, hogy nem hatályos mindaddig, amíg ezek a bizonyos engedélyek nem állnak rendelkezésre. Addig nem történik semmiféle beruházás, hanem létrejött a szerződés, amennyiben az korábbi, mint az engedélyek megérkeznek.

A másik, ez a bizonyos társadalmi bizottság. Nekem is vannak erről rossz emlékképeim, különösen akkor válnak rosszá ezek az emlékképek, ha a törvény hívja föl a kormányt, hogy hozzon létre egy társadalmi bizottságot; akkor már nagyon rossz emlékképeim vannak. Meg se kérdezem, hogy ez a bizottság mit tenne. Azzal természetesen abszolút módon egyetértek, hogy alulról, valamilyen módon demokratikusan választott tisztségviselők találják meg az útját-módját annak, hogy bármikor a beruházás minden részletéről érdeklődjenek és tudjanak róla. De az, hogy a kormány hozzon létre törvény alapján társadalmi bizottságot, ezt tényleg ne csináljuk, még akkor se csináljuk, ha fogalmunk sincs róla, hogy mi lenne a dolga, milyen eljárási rendben tevékenykedne; ez egy képtelen ötlet. Még egyszer mondom, nincs semmi akadálya, és lesz is ilyen, tudok arról, hogy valaki foglalkozik ennek létrejöttével, hogy tényleg az érintett kerületek, polgármesterek, országgyűlési képviselők és bárkik, saját maguk szervezzék meg magukat, és biztos, hogy nyitott kapukat fognak találni, hogy a beruházás egésze alatt tudjanak mindenről, ami ott folyik.

Nekem nincs olyan rossz képem erről a szükséges píártevékenységről, ami a beruházás miatt szükséges, én is olvastam a mai Magyar Hírlapot, csak abból nem vonok le egyelőre következtetéseket, hogy egy újságíró ír a Magyar Hírlapban. Még a példát sem akarom visszautasítani, meglátjuk, hogy mire van szükség. Az egész persze nem a metróvonalat népszerűsíti, hanem az egésznek az az értelme, hogy a budapestiek tudják, mi folyik, hol akadályozzák őket, meddig tart, milyen célból. Erre szükség lesz, de nem hiszem, hogy ezt most kellene megvitatni, még a példa kedvéért sem. Tehát mind a két pont elutasítását remélem a parlamenttől, mint teljesen indokolatlant.

Köszönöm.

(16.00)