Felszólalás adatai

DR. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Szeretném pontokba szedve és ez irányú tehetségemhez mérten rövid mondatokban megfogalmazni a mondandómat.

Elsőként: választható megoldás, hogy a polgári törvénykönyv módosítására a 4-es metró állami támogatásáról szóló törvény keretében kerül sor. Ezzel kapcsolatban tehát, bár van más lehetőség is, de én személy szerint kifogást nem támasztok.

Kettő: a polgári törvénykönyv módosítására, megítélésem szerint, csak minden szempontból körüljárva, kifogástalan módon, semmifajta jogi-technikai aggályt nem támasztva kerülhet csak sor - még borzalmasabb kifejezést használok: olyan módon, amely kodifikációs kérdést nem vet fel.

Amikor az üggyel foglalkozó három kormánypárti képviselő lényeges elemét érintő módosító javaslatot nyújt be, akkor ez nem közvetett, hanem közvetlen bizonyítéka annak, hogy erről nem beszélhetünk, hanem - erre szokták azt mondani, még borzalmasabb kifejezés - kiérleletlen még ez a módosítás. Nekem ez a problémám. Tehát nem az a szándéka a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportjának, hogy ne kerüljön sor a Ptk. módosítására a 4-es metró állami támogatásáról szóló törvény részeként, hanem az a szándékunk, hogy önökkel együttműködve, az Igazságügyi Minisztérium kiválóan felkészült szakértőinek segítségét igénybe véve, kifogástalan módon kerüljön sor.

(15.40)

Ha megengedik, egyetlenegy konkrétumot hadd vessek fel; lehet, hogy ez már önmagában eszmecserét vált ki, és az is könnyen lehet, hogy nincs száz százalékban igazam, de én úgy ítélem meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntése az állam kártérítési-megtérítési-kártalanítási kötelezettségét tekintve nem vetette fel azt a problémát, vagy nem vetette fel olyan súllyal, mint a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos kérdést abban az esetben, ha nincs meg a költségvetési fedezet, vagy a költségvetési fedezet nem akkora, mint a szerződéses kötelezettség. Itt mégis ez a kártérítési-megtérítési-kártalanítási kötelezettsége és a szerződéses kötelezettségvállalási kötelezettsége arra az esetre nézve, ha nincsen meg a fedezet, egy tekintet alá esik - szerintem ez helytelen. Ez nem fakad a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntéséből, hogy a jogerős döntés az egyik oldalon, jelen pillanatban a hatályos Ptk.-szabályozás a másik oldalon, ezt a feszültséget, ezt a problémát nem veti fel.

A második kérdés: lesajnáltuk már az államháztartási törvényt, de az államháztartási törvény, mondjuk, mégsem egy olyan sajtcetli, amire az ember felesége vagy férje felírja, hogy mit kell vásárolni, és napközben mindig utánatelefonálhat, hogy bocsánat, nem is azt, és nem annyit kell vásárolni, tehát állandóan bele lehet húzogatni, azért ennél komolyabb dokumentumról van szó.

Én úgy ítélem meg, hogy az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű beruházásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalással, illetve a 25 milliárdos értéket meghaladó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos szabály, valamint a kormány 10 és 50 milliárdos üggyel kapcsolatos előzetes felhatalmazása kapcsán a három szabály között a jogi definíciót tekintve egyszerűen nincs összhang. Nem derül ki, hogy mely állami vagy állam környéki intézmények 50 milliárd forintos beruházásaival kapcsolatos parlamenti felhatalmazásról van szó.

Ez komoly kérdéseket vet fel, mert míg a harmadik esetben megmondja, hogy központi és társadalombiztosítási költségvetési szervekről van szó, addig az első két esetben ezt nem mondja meg. Ez egy rendkívül fontos kérdés, és bármennyire hihetetlen, szó sincs a 4-es metróról - mindenről szó van, egy évben tucatjával indulnak vagy folytatódnak a 25 milliárdot elérő, vagy a 10-50 milliárd forint közötti, vagy akár még az 50 milliárd forintnál is nagyobb beruházások. Még egyszer mondom, ez egy komoly pontatlanság.

Harmadrészt, hagyjuk a lopakodó privatizáció kérdését. Én sem tapasztalom azt, hogy mindennap nehéz lenne áttörni a Főpolgármesteri Hivatal folyosóin a BKV privatizációja miatt sorban álló vállalkozók tömegén, de az bizonyos, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat összveszteségén belül nagyon komoly nyereséget hozó tevékenységi irányok is vannak, alaptevékenységi irányok is vannak. Ez a megfogalmazás, aminek a kapcsolódó módosító javaslat keretében történő módosítására itt már elhangzott egy szándék Gy. Németh Erzsébettől, ezt lehetővé teszi, hogy a még nagyobb veszteséget termelő BKV maradjon az önkormányzat nyakán, és ami abból nyereséges, azt adott esetben a mostani, végig nem gondolt törvénymódosítás kapcsán mégis magánosítani lehessen. De ez most már felesleges aggályoskodás, mert ezt az utat ez a kapcsolódó módosító javaslat bezárja.

Még egyszer mondom, a kérésem az lenne, teremtse meg a lehetőségét, legyen meg a szakmai szándék a Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége részéről arra, hogy konzultálhassanak ezekről a kérdésekről, a Ptk.-ról és az államháztartási törvényről a jogi szakértők, hátha van jobbító tartalmú kapcsolódó módosító javaslat.