Felszólalás adatai

KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Részben a 19. számú módosító javaslatomat, részben a vitában elhangzottakat szeretném a hozzászólásban felhasználni.

Én is csatlakozom Bőhm képviselőtársam mondandójához, nevezetesen hogy sajnos, van egy kialakult helyzet, ami ellentmondásos. Függetlenül attól, hogy milyen előzmények vezettek ide, nem mehetünk el a mellett a tény mellett, hogy egy jogerős bírósági ítélet, egy adott bírósági fórum kimondja egy szerződés létezését vagy érvényességét, és egy másik autentikus bírósági fórum jogerősen kimondja, hogy az ebből eredő teljesítési kötelezettségek nem állnak fenn. Ezt mindenképpen a jogalkotó feladata megoldani, hiszen a jogalkalmazó, a bíróság nem tud összhangot teremteni ebben a két - szellemében legalábbis - ellentmondó helyzetben.

Én azt gondolom tehát, hogy mindenképpen hozzá kell nyúlni ahhoz a polgári törvénykönyvben foglalt rendelkezéshez, vagy annak a hiányát felismerve olyan rendelkezést kell létrehozni, amely pótolja, feloldja ezt az ellentmondást. Úgy gondolom, nagyon jó helyet célzott meg a törvényjavaslat. Ahogy azt az általános vitában ki is fejtettem, mint a költségvetési bizottság hozzászólója, ez mindenképpen egy általános, előremutató része ennek az egyébként konkrét projektről szóló törvényjavaslatnak, és ha ez elfogadásra kerül, akkor a jövőben valószínűleg nem kell, vagy nem feltétlenül kell az általános szabályokat hozzáigazítani, hiszen a feles törvények körében mindig benne van, hogy valamilyen módosuláson, értékhatár-változáson átmennek.

Ha ezt a logikát elfogadjuk, akkor végül is itt van a lehetőség. De azért, hogy ez a döntés se úgy szülessen meg, hogy csak mutogatunk, hogy be fogjuk hozni ezeket az általános szabályokat, azt gondolom, jó is, hogy itt meg tudjuk vitatni ezeket a kérdéseket.

Mit gondolok a benyújtott javaslatról? Ezzel összefüggésben még más javaslatokkal kapcsolatban is egyfajta összefüggésre mutat rá az, hogy ebben az esetben is többféleképpen lehet megítélni, hogy miként lehet ezt az általános szabályt elfogadtatni. Azt gondolom, hogy két ponton van ennek jelentősége, az egyik az, hogy a jogi személyek milyen körére terjedjen ki ez a szabályozás. A Ptk. idézett paragrafusában kerül kimondásra az állam jogi személyisége, ebből adódóan itt van a helye az államra vonatkozó szabályozásnak, ugyanakkor más törvények más szervezetek - például az önkormányzatok, és más, önkormányzattal rendelkező szervezetek - jogi személyiségét is deklarálják, de ez a Ptk.-ban nem ölt testet, a Ptk. már csak kezeli ezt a lehetőséget.

A Ptk. 36. és 37. §-a a költségvetési szervekről rendelkezik, tehát az ilyen költségvetési intézmény típusú gazdálkodást és a költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségvállalás és teljesítés szabályait szabályozza, ugyanakkor - még egyszer mondom - nem tér ki az államnak és az önkormányzattal rendelkező szerveknek az ilyen típusú felelősségére és gazdálkodására. Ez a törvényjavaslat, illetve az általam benyújtott módosítás azt célozza, hogy ne csak a törvényjavaslatban szereplő állami feladatra, hanem mindazokra terjedjen ki, akik legfeljebb más törvényekből levezethető módon bírnak ilyen felelősséggel.

A beszúrással értelmezhető javaslatom másik része az, hogy amikor az állam és az önkormányzat kötelezettségvállalására sor kerül, akkor ezt mind eljárásjogi, mind anyagi értelemben nyilvánosan - nyilvános törvények, kormány-, miniszteri vagy önkormányzati rendelet alapján - teszi meg. Szerintem elvárható a másik szerződő féltől is, hogy ezeket ismerje és a saját maga részéről a szerződéskötésben úgy vegyen részt, hogy a másik féltől megkövetelje ezeknek a szabályoknak a betartását.

Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm szépen a szót.