Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az ön intelmeit komolyan véve engedje meg, hogy egy Petőfi-verset idézzek (Z. Kárpát Dániel: Halljuk!), az idézet a Vasuton című versből származik, és így szól egy részlete: „Száz vasútat, ezeret! / Csináljatok, csináljatok! / Hadd fussák be a világot, / Mint a testet az erek.” Tisztelt képviselőtársaim nem velem, velünk, hanem Petőfi Sándorral vitatkoznak (Z. Kárpát Dániel: Melyik versben van ez?! Óda a kínaiakhoz?!), hogyha ezt ki akarnánk sarkítani, tehát hogyha… (Z. Kárpát Dániel: Engem meggyőztél, Gábor, kész!  Derültség az ellenzék soraiban.) De ettől vannak azért meggyőzőbb érveim is, igen tisztelt Z. Kárpát képviselő úr (Z. Kárpát Dániel: Nem, ez volt a legjobb!), nyugodjon meg!

A lényeg: a vita során  és nem ez az utolsó hozzászólás, mert az, ugye, az államtitkár urat illeti  rengeteg ellenérvet hallottunk, de mindegyik egyre mutatott rá, hogy isten ments, hogy vasutat fejlesszünk, mert ez a kínaiak érdeke, nekünk ebben semmi jó nincsen, és hogy ezzel gyakorlatilag tönkretesszük a jövőnket. Na, nézzük akkor sorjában!

Ander képviselő úr volt az első hozzászóló ehhez a vitához az én első hozzászólásom után, és ő ott 2400 éves megtérülésről beszélt. Én mondtam egy kétpercesben nem olyan régen, hogy az ellenzéki megtérülésszámítás úgy működik, hogy az összköltséget elosztják a diákjegyek árával, így  tény és való  soha az életben nem érdemes megépíteni ezt a vasutat, de így nem lenne érdemes megépíteni az új pécsi vonalat sem, amit Keresztes képviselő úr annyira favorizál, és igaza van a saját részéről.

Gazdasági kárt okoz  ezt mondották többen is. A gazdasági kár hogy definiálható akkor, hogyha az Európába érkező kínai áru tömege közel 1 milliárd tonna, és ebből a pireuszi kikötő most már 90 millió tonna árut hoz Európába, és a következő évben 140 millió tonnáig akarják ezt bővíteni? És van még Koper, van még Trieszt, van még…  segítsenek ki! Kopert mondtam…  tehát vannak még kikötők felfelé az Adrián, és mindegyikbe sok tíz millió tonna áru érkezik. De nem minden árut lehet elvinni egyazon folyosón keresztül, ezért vannak a hálózatok. Észak-Európában rengeteg kikötő fogadja a kínai árut. Még egyszer mondom: közel 1 milliárd tonna áru érkezik Kínából. De Európa is visz közel 1 milliárd tonna árut abba a térségbe, oda-vissza kapcsolatról beszélünk, nem csak ide érkezik kínai áru. Kína ügyesebben csinálta ezt a fajta politikáját, az expanzióját, mint Nyugat-Európa vagy az Európai Közösség egésze vagy éppen Észak-Amerikában az Egyesült Államok, ez kétségtelen tény.

Kérdezték azt, hogy a költségnövekedés hogy áll. Kérem szépen, mondjuk, igaz, hogy én mezőgazdasági őstermelőként, de termelek ezt-azt, éppen benne vagyok egy beruházásban, és a tervezett 2016-os költségvetésem alapján most már 40 százalékkal szabadultak el az árak, és nem volt közbeszerzés, nem volt Mészáros Lőrinc, nem volt Tiborcz István az én üzletemben, én magam csinálom a fejlesztésemet, és elmentek az árak. Nagyon nehéz megtartani egy költségvetést ilyen áremelkedések mellett, mint amilyenek a gazdasági növekedés miatt voltak. Hisz egyre több igénye van a piacnak árura, annak az előállítási eszközeire, gépeire, infrastruktúrájára, és nem győzi az ipar kielégíteni, az építőipar nem győzi megépíteni, és mennek az árak fölfelé; persze, erre az elvándorlás is rátesz egy lapáttal, de mindenhol ezt látom Nyugat-Európától Kelet-Európáig, hogy az árak elszabadultak. És tény és való: a költségnövekedés nagyon rossz ebben az ügyben is, de itt van egy fix összeg, amit fel fog venni a magyar állam a kínai banktól, aminél többet nem tudunk hozzátenni Kínától ebből a hitelből, mert fix lesz, nem lesz további részlete, akkor csak saját erőből lehetne, ami elég furcsa lenne, hogyha behoznánk ide egy módosítást majd később, hogy a 15 százalékos önrészt meg kell emelni 25 százalékra.

Azt is kérdezték, hogy miért nem inkább a 153-as Kiskőrös-Kalocsa vonallal foglalkozunk. Hát, kérem, szépen, nyitva van, működik, a Glencore-nak, egy amerikai vállalkozásnak az olajfinomítója van Foktőn, Kalocsa mellett, és használják, ők használják, de nem volt igény a személyszállítási részére. Kalocsán 15-17 ezer ember lakik, a térségben sincs sokkal több ember, nem használták. Egy végpont, vagy egy másik, a kiskörősi állomásig vivő vasútról volt szó, egy várost szolgált ki, nem tudják ellátni utasokkal, ezért meg is szűnt a személyközlekedés, de működik az ipari, a teherszállítás.

Mondták, hogy akkor miért nem a bajai, félegyházi vonalat újítjuk fel. Hát, kérem szépen, ezeken a vonalakon jelenleg többségében személyszállítás folyik, jó állapotú a vasútvonal, a bajai vonalon 100-as sebességgel simán tudnak menni a vonatok, ez egy nagyon nagy sebességnek számít ma Magyarországon, nem beszélve a romániai és a szerbiai helyzetről.

(13.20)

Azt is mondták, hogy a ráhordó vonalakat újraindítottuk-e. Igen, több mint a felét elkezdtük, a 2006-7-es vasútrombolás utáni időszakból a vasutak felét helyreállítottuk. Egy nagy gond történt, hogy 4-5 évig nem működtek, gyakorlatilag szétrohadt a rengeteg vasútvonal, például az orosházi vonal is.

A terminálok megvalósulnak-e? Kérem szépen, ha önök abban bíznak, hogy az ország fejlődni fog, hogy a gazdaságunk erősödni fog, nem csúszunk le, akkor igenis, meg kell hogy valósuljon. Történelmi, gazdasági kényszerűség lesz, hogy legyenek terminálok. Ahol lesz elosztóközpont, lesz munkahelyteremtés, 20, 50, 100, de ha üzem lesz, ki tudja, hány száz, hány ezer munkahely lesz; Varju képviselő úr ezt fölvetette. Kérem szépen, éppen ezért én abban bízom, talán önök is ebben bíznak, hogy az ország nem kerül rosszabb helyzetbe, mint ahol most van. Most a mélypontot hamarosan el kell hogy érjük, ami a járvány miatt van, és ki fogunk ebből mászni, ebben én biztos vagyok, mert bennünk van akarat, és remélem, önök is ehhez tudják tenni a jóakaratukat, de a lényeg, hogy igenis, ahhoz, hogy ennek a hasznát learassuk, kellenek a terminálok.

Itt Szakács képviselő úr kisajátította a mondatomat, hogy én azt mondtam, hogy ez nem személyszállításra lesz fejlesztve, de nem azt mondtam, hogy nem lesz rajta személyszállítás! 560 milliárd nettó magyar forintot elkölteni arra, hogy én Kiskunhalasról fel tudjak jönni 65 perc alatt a Keleti-pályaudvarra, az marhaság, én magam kérném, hogy a kormány ezt felejtse el. Ugyanezt mondom Pécsre is, hogy ne költsünk el azért, Keresztes képviselő úr miatt 300, 400, 500, 600 milliárdot, hogy lecsökkenjen a menetideje. Akkor van értelme, ha egy olyan gazdasági övezetet tudunk rávinni azokra a vonalakra, ami ki tudja termelni ennek a költségeit majd, ki tudja termelni a jövedelmét.

Tehát végeredményben lesz személyszállítás a Budapest-Belgrád vonalon. Sokkal többen fognak utazni rajta, ebben biztos vagyok, mert ilyen gyors közlekedési megoldás, miután ez 160-as vasútról szól, 200-ra van tervezve, de 200 nem lehet, mert nem lehet térbeli kereszteződéseket létesíteni rajta, ahhoz föl kéne emelni egyébként. Nem tudom, tudjae Keresztes képviselő úr, mennyibe kerül egy kilométer TGV. Nem a nagy, a leggyorsabb, hanem a kisebb sebességű. 20 milliárd forint/kilométer. Tehát örömmel venném, ha lesz egyszer a kormánynak annyi pénze, hogy építsünk TGV-t Pécsre vagy akár Kiskunhalasra is.

Miért nem a Cegléd-Kecskemét-Szeged vonal lett, a 100-as és a 140-es kijelölve? A ceglédi vonalon, nem tudom, tudjáke, három vonatsínpár van már rajta, már nincs hová fejleszteni még kettőt. Melyik várost bontsuk le a mentén? Melyiket? Már nincs hová fejleszteni. Kecskemétre még elférne egy új vonalpár, egy sínpár, de miután Cegléd az összekötőkapocs, az elosztóközpont, elég nehezen megoldható, és 60 kilométeres kerülő egyébként ehhez a vonalhoz képest. Nem beszélve arról, hogy Szeged és Szabadka között katasztrofális állapotok vannak, bár annak a projektnek az előkészítése folyik egy európai uniós korridor forrásából.

Itt elhangzott, hogy a RoLa-t annak idején hanyagoltuk. Nem elhanyagoltuk, nem volt rá igény. A RoLa-ra egyszerűen nem akart a magyar és a külföldi szállítmányozó rámenni, és ezért ezek megszűntek gyakorlatilag. Azt tudjuk, hogy egy kamion, útdíjat használva, mérettől függően, amikor Magyarországon átmegy, 20-tól 40-50 ezer forintig terjedő útdíjat fizet. Ehhez hasonlóan kell versenyképesnek lennie, ettől olcsóbbnak kell lennie egyébként a vasúti tengelyen történő szállításnak, mert különben nem versenyképes. Épp a távolság, ami Pireusztól idáig tart, ennek az előnyeit, versenyelőnyeit hordozza magában.

Annak idején a Rail Cargót eladták az osztrák nemzeti vasúttársaságnak, emlékszik rá, képviselő úr, ott volt a kormányban 2008-ban: 102,5 milliárd forintért. Valószínűleg jó üzlet lehetett, ha ennyit adtak érte az osztrákok! Évente több mint 70 milliárd nettó forintot keresnek rajta. Nekünk nem kellett. Most van egy esélyünk arra, lejárnak a koncessziós jogai, hogy a magyar vasút, a Magyar Államvasutak, inkább így mondom, ezt az új vonalat fogja tudni használni Kelebiától Hegyeshalomig, és a többit is. Létre fog jönni egy magyar tulajdonú cargo, ami nem az osztrákoké lesz. Kovács Imre visszajöhet egyébként, örömmel vesszük, ha ilyen jó szakember, akkor miért ne jöhetne ide vissza, ezt irányítani. Magyarán, talán nekünk fog előbb-utóbb, az országnak ez a vasútvonal hasznot hozni. Még egyszer mondom, az a 30 millió tonna áru, amit eddig hozott a Rail Cargo, ennek mi is át tudjuk venni majd a szállítmányozását.

Kérdezhettük volna, ahogy itt elhangzott  Nacsa képviselő úr már elment -, az az évi 220 milliárd, amit veszítünk az önök autópályáin, az jobban hiányzik majd az útjaink felújításából, az M6-os, M60-as meg a többi PPP-s konstrukció. És a hitelekről is ne felejtsük el: nem mi vettünk fel ételre-italra a 20 milliárd eurós hitelt, gigahitelt 2008-ban az IMF-től és a Világbanktól.

2022-ben lesz az első komoly fejlesztési forráslehívása ennek a projektnek  ezt Szakács Lászlónak mondtam volna el -, akkor lesz az első komolyabb beruházás, mert addig a tervezésnek, engedélyezésnek kell haladnia.

Varju képviselő úr, igaza van abban, hogy a zajterhelés biztos meg fog nőni. Tény, ha naponta 10-20 vonatpár fog le-föl menni ezen az észak-déli folyosón, de előírás, az általam ismert tervek alapján, hogy a vasúti töltéseket zajvédő falakkal, ha kell, alagutakkal fogják bélelni, felöltöztetni, hogy minél kisebb kárt okozzon a zaj okán az ott élőknek, mert nehéz lenne lebontani, mondjuk, egy városrészt, azért, hogy most akarunk építeni, de több helyen egyébként vonalmódosítás is szerepel a tervekben.

Tehát 140 millió tonna áru érkezik ma Pireuszba, és ez a BuBe-törvény, szerintünk a 30 millió tonna áru nem illúzió, hogy ennyi fog ezen a vasúton átjönni, és majd erről Keresztes képviselő úrnak a matekot szeretném bemutatni.

A nemzeti érdek elárulásáról beszélt Keresztes képviselőtársam, ami számomra elég sértő volt, de higgye el, nem volt igaza. És azt is jelzem, hogy ez nem egy modellvasút, ezt neki mondom, tehát ez nem a TT vagy a H0-s kis modellvasút a miniverzumban, ezért ennek a költségei is mások. Ne felejtse el, a 120 és a 160 közötti sebességtartománynál teljesen más biztosítóberendezés kell, teljesen más a sínek szerkezete, törésképessége, nyúlása, rugalmassága. Sokkal, de sokkal drágább egy 160-as vasút, mint a 120-as, szignifikánsabban, több mint 2,5-szeresébe kerül. De ahhoz, hogy ez használható vasút legyen egyébként, ezért kell, ma már előírják Európában a 160-as sebességet.

A következő, amit szeretnék, az R-Cargóval kapcsolatban mondtam, hogy ez a 35 millió tonna áru, mert az előbb rosszul mondtam, 30-at mondtam, azért komoly bevételt hoz az osztrák cégnek.

Balczó képviselő úr már elment, felhozta, hogy mi ezzel a galád Kínával egyezkedünk. Minden nyugat-európai állam egyezkedik Kínával, ez már többször elhangzott. Lehet, hogy ez nem szép, de ne felejtsék el, hogy az az egy orvos, akit eltüntettek láb alól, aki előtt most is kalapot emelünk, hogy fölhívta a világ figyelmét erre a vírusra, az hol van ahhoz a Conte-féle nyilatkozathoz, aki azt mondta, hogy sose lesz ez a járvány veszélyes az olaszokra. Tessék elmenni, és megnézni a temetőiket, hogy kik sírnak az olaszok sírjainál! Tehát nem biztos, hogy a kínaiak több kárt okoznak honfitársainknak, mint a nyugat-európai barátaink.

Tisztelt Z. Kárpát képviselő úr, hogy a határon túli magyarok felé miért nem mennek a vasútvonalak: tisztelettel jelzem, hogy a Vajdaság az egy magyarlakta terület, és a Budapest-Belgrád vonal ott megy rajtuk keresztül. Mind Szabadka, Bácskatopolya, Kishegyestől kezdve Verbász, Újvidék, magyarok is élnek még ott szerencsére, elmegy ez a vasútvonal, tehát feléjük is nyitottunk ezzel a fejlesztéssel, nekik is jó lesz ez. De azt is jelzem, hogy Szijjártó Péter miniszter úr Kolozsváron megbeszélte, illetve felajánlotta egy Budapest-Kolozsvár-Marosvásárhely gyorsvasút megépítésének a tervét, amire kaptunk vagy nem kaptunk választ, ezt majd egyszer ő elmondja. Tehát rajtunk nem múlik, hogy Erdélyt bekössük a gyorsvasúthálózatba.

És akkor egy kis matekot még mielőtt mondanék, jelzem, tehát jó reggelt kívánok mindenkinek, Kína itt van már régóta, nem most jött be az európai piacokra. Kína nélkül nem működik az európai gazdaság, de a világgazdaság se. Kínát lehet nem szeretni, lehet szeretni, én az ételeikért nem vagyok annyira oda, a szecsuáni mártáson kívül nem tudok nagyon mást megenni, de azt viszont tiszteletben tartom, hogy a kultúrájuk óriási kultúra. A kínai kultúra a világ egyik vezető kultúrája. Ne nézzük le a kínai embereket, azért, mert van egy kommunista párt fölöttük! Nem azokkal üzletelünk, nem a kommunistákról van itt szó, sem a korábbi itteniekről, sem az ottaniakról. Nekünk ez egy olyan beruházás, amely a jövőt szolgálja, ami a magyar közlekedési piacot, a magyar szállítmányozást föl fogja tudni emelni, és a hasznot a magyar állam minden polgárának megteremti, illetve kihúzzuk belőle.

Mit jelent akkor ez a kis matek? Tisztelt Keresztes képviselő úr, ennek a 140 millió tonna árunak valahogy el kell jönnie Észak-Európába. Jelenleg vasúton egy-két millió tonna árut hoznak föl ezen a 150-es vasútvonalon, nem tudom a pontos számot, mert ez a Rail Cargótól származik, de a lényeg az, hogy ennek valahogy el kell jönnie, vagy közúton, vagy vasúton, mert repülőn nem hoznak konténert. Ön szerint, ha ön kínai befektető lenne Pireuszban, és beszáll ebbe a fejlesztésbe, mi megépítjük Kínának, merre hozná el: a leggyorsabb úton vagy a legrosszabb minőségű, leghosszabb úton?

(13.30)

Ez a leggyorsabb elérési pont lesz a Földközi-tenger keleti medencéjétől Észak-Európáig. Ha én kínai lennék, ebben az ügyben a COSCO-tól vagy bármelyik cégtől itt hoznám be. Ezért mondom, hogy szinte korlátlan lehetőségek előtt áll a magyar közlekedéskultúra.

Elment már, illetve nem, itt van még Volner képviselő úr, csak egy szóra: az Alföldön, jelzem, az altalaj nem homok egyébként, a vasútvonal mentén, hanem réti mészkőtalajon megy végig a vasútvonal, csak jelzem tisztelettel. Elnök úr, ne haragudjon, a verset elmondtam, de az ön tiszteletére ez illő volt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)