Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Meghallgattam a Törvényalkotási bizottság véleményét összefoglaló képviselő asszonyt, aki világosan és tisztán beszélt. Ezért érdemes is lefordítani. Most azért vagyunk itt ennek a törvénymódosításnak az újbóli esetével, mert önök úgy szerették volna megfojtani az alternatív iskolákat, hogy közben nem tudták, hogy mit csinálnak. Sikerült az előzetes törvénymódosításba ugyanis beépíteni a Waldorf-iskolák gyakorlatilag teljes szellemi megsemmisítését, amelyet nem úgy csináltak, hogy azt mondták, nekünk márpedig nem kellenek Waldorf-iskolák, ezért nem lehetnek; hanem ennek a nemzetközi rendszernek az egyik meghatározó elemét, történetesen, hogy a diák, a gyermek teljesítményét nem egyszerűen egy számjeggyel  2, 4, 3, 5, 1 , hanem részletes szöveges értékeléssel bemutatva a fejlődést, a változást, tényleges információkat nyújtva a szülőnek, a nevelőnek. Na, ezt sikerült az előző módosításban  ahogy egyébként képviselő asszony is elmondta  tulajdonképpen eltörölni, ami által ugyan lehetett volna olyan iskola, aminek a névtáblájára az van kiírva, hogy Waldorf, csak éppenséggel a Waldorf-módszer vált volna emiatt teljesen alkalmazhatatlanná és fölöslegessé.

A múlt hét óta a Waldorf-módszer kidolgozásában és megvalósításában semmilyen változás nem történt. A múlt héten még nem tudták, hogy ezzel a törvénymódosítással megfojtják, most meg tudják, ezért még egyszer ide kellett jönni és erről a törvénymódosításról beszélni. Az a helyzet, hogy totális szakmai tévedés történt. Érdemes azért ezt mégiscsak beismerni. Kétharmaduk van, de a kétharmad nem volt elég ahhoz, hogy sikerüljön megtanulni, mi a Waldorf-iskola, miközben erre egy egész minisztériumot tartanak. Ez a valóság.

És ha már itt vagyunk, igenis még egyszer, és ha esetleg most is elszúrtak valamit, akkor talán megint vissza kell hozni, akkor megint el fogjuk mondani, hogy a törvénymódosításuk emellett elképesztő szakmai irányba viszi a magyar közoktatást, amelyet önök egyébként köznevelésnek neveznek és tartanak.

Először is, elrendelik minden egyes magyar iskolaérett gyerekre, hogy mikor lesz iskolaérett. Nagykanizsától (Dr. Brenner Koloman: Igen. Gratulálok!) Nyíregyházáig egy rendelettel, egy paragrafussal megmondják napra, hogy mikor lesz minden magyar gyermek iskolaérett.

Ezenkívül nem egyszerűen megmondják, hanem azt is megmondják, hogy ennek mi a módszere, ezért kénytelen vagyok az államtitkár urat idézni: nyilvánvaló, hogy ez jó dolog minden olyan esetben, amikor indokolt, viszont nem jó, ha ezzel trükköznek, már az, hogy a szülő kéri, hogy úgy látja a saját gyermekéről, hogy még nem iskolaérett  trükközés , egyébként a hivatal nem egy újonnan szervezendő hivatal, az Oktatási Hivatal lesz az, amely ez ügyben mérlegelni tud, nyilván szakértői vélemények alapján.

Magyarul: kérem, hogy ezt életszerűen gondoljuk végig! Zalalövőn él egy hatéves kisgyermek. Apukája és anyukája tisztességgel neveli. Úgy gondolják, hogy jobb lesz még egy évig, ha óvodába jár, ezért szeretnék, ha egy év múlva kellene iskolába mennie. Egyszerűen nevelni akarják a gyermeküket. Önök egy paragrafussal ezt megtiltják, de ezt úgy fogják megtenni, hogy Budapesten az Oktatási Hivatal szakértői vélemény szerint eldönti, hogy Zalalövőn ez a kisgyerek érett vagy nem érett. (Szilágyi György: Ez van benne a törvényben.) Hogy tetszik ezt gondolni, komolyan?!

Ennek az egésznek, ha valóban lebontjuk és életszerűvé tesszük a dolgot…  akkor valószínűtlen dolgok fognak előállni. Valószínűtlen dolgok, mert szerencsére különbözőek vagyunk, és a gyermekeink is különbözőek, és nagyszerű, hogy különbözők! Mindenkiben másfajta tehetség van. Ezt a sablonosítást pedig én személyesen is és őszintén remélem, egyébként talán önök közül is, akiknek a gyermekeik ugyanolyan fontosak és különbözőek, mint az én gyermekeim, belátják, ezért ezt a javaslatot én soha, soha nem fogom elfogadni és támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)