Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, örök vita a baloldal és a kormányzó pártok között a válságkezelésnek a lényege, elmélete, elgondolása. A baloldali válságkezelést, ahogy ön tényekkel alátámasztotta, megszigorításnak lehet nevezni. Megszigorításnak, aminek a lényege az, hogy abban látja a megoldást, hogy az emberek jövedelmét, életszínvonalát csökkenti azáltal, hogy csökken a jövedelmük, a nyugdíjuk, a fizetésük, jelentős áremeléseket hajt végre, ezzel azt remélve, hogy a költségvetés helyzete javulni fog, ugyanakkor a költségvetés helyzetének javulását adóemelésektől reméli.

(15.00)

Ezt a válságkezelést próbálta a baloldal tíz évvel ezelőtt, aminek az eredménye az lett, amit ön is mondott: egymillió munkanélküli, 80 százalék feletti GDP-arányos adósságráta, 10 százalék feletti költségvetési hiány, a rezsidíjak jelentős emelése, a lakosságra terhelése, és ne felejtsük el a devizahitelnek a válság előtti bevezetését és a lakosságra való ráerőltetését. És mi lett ebből? Egy kilátástalan társadalmi és gazdasági helyzet.

A baloldal  egyébként csatlakozva a Jobbik is most már hozzájuk  nem tanult ebből az esetből, és a jelenlegi válsághelyzetben ugyanezt követeli a kormánytól. Lényegében nem válságkezelést követel, hanem a munkanélküliség kezelését követeli. Nem az az elképzelése ma sem a baloldalnak, hogy azoknak az embereknek, akik elveszítik az állásukat, a lehető leggyorsabban munkát, jövedelmet kell biztosítani, ezért aztán nem ismerik el a Fidesz-KDNP-kormány gazdasági döntéseit. Mi ennek a lényege? Az a lényege, hogy a védekezéshez a költségvetési forrásokat biztosítani kell, és a kormány a második hullámhoz is biztosítja az egészségügyi védekezéshez szükséges költségvetési forrást. Nagyon fontos az, hogy a munkahelyeket megőrizzük, hogy a gazdaság működjön, a megfelelő gazdaságvédelmi intézkedéseket képesek legyünk meghozni, és az ehhez szükséges forrásokat szintén biztosítani. Azokat a munkahelyeket, cégeket, vállalkozásokat kell támogatásban részesíteni, amelyek tudják azt vállalni, hogy a munkavállalóiknak, ha csökkentett munkaidőben is, de munkát tudnak adni, a céghez kötik, megtartják, remélve azt, hogy a gazdasági nehézség után egész állásban tudják foglalkoztatni, ugyanígy, mint előtte, és ezzel stabil jövedelmet, munkát biztosítani az adott munkavállaló részére.

De az is nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben ne mondjunk le a beruházásokról, ne mondjunk le az újabb és újabb munkahelyteremtés lehetőségéről. Ezért nagyon fontos az, hogy versenyképesség-növelő támogatást adjunk, amit a KKM végre is hajtott, 904 cégnek adott mintegy 424 milliárd forint értékű beruházási forrást, amivel 155 ezer munkahelyet védenek meg, illetve hoznak létre. November 4-ei döntése a kormánynak, hogy újabb 155 milliárd forintot biztosít beruházások létrehozásának támogatására, exportnövelés céljából külföldön végrehajtott magyar vállalati beruházásokra. Teljesen más az elmélet, más a gondolkodás. Meg kell védeni a munkahelyeket, újakat kell teremteni, meg kell menteni a kisvállalkozásokat, járulékkedvezménnyel, adóbefizetési kedvezménnyel és adócsökkentéssel. De ugyanígy igaz ez a családokra is és a vállalkozásokra is a hitelmoratórium bevezetésével. A hitelmoratórium egyedi Európában és az egész világon, ahogy Magyarországon ez kiterjedt. Ez a különbség a baloldal válságkezelése, ami romba döntötte az országot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a jelenlegi kormány válságkezelése között, amely kiutat mutat a magyar emberek és a magyar vállalkozások számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)