Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szerintem használjuk ki az alkalmat arra, hogy tulajdonképpen hosszú ideje már folytatjuk itt a vitát, de nem biztos, hogy önmagában a tévéközvetítés hiánya egyébként ebben nagyon nagy hátrány. Lehetősége volt mindenkinek elolvasni azt a törvényt, ami itt van előttünk. Éppen ezért elnök úr intelmeit figyelembe véve foglalkozzunk azzal, ami előttünk van, és nézzük meg, hogy miről is szól az a törvény, amelyet Kósa Lajos ideterjesztett elénk. Éppen ezért ennek a törvénynek a szövegével lehet, hogy az előterjesztőt is meg kell ismertetni, hátha ez sokat segít, és elgondolkodtatja abban, hogy itt az ideje, hogy ezt visszavonja. Nos tehát, ez a törvény 2018-ban a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szól. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításának keretében az 1. § 1. pontjában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, továbbiakban munka törvénykönyve, 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. Munkanap. A naptári nap vagy megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti nap munkaidő kezdete és befejezése nem azonos, a naptári napra is beosztható. 2. számú pont. A munka törvénykönyve 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. A hét, a naptári hét vagy megszakítás nélküli 168 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti nap munkaidő kezdete és befejezése nem azonos, a naptári napra is beosztható.

2. §. A munkatörvénykönyv 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. 3. pont. A munkaidőkeret tartama, ha azt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a kollektív szerződés rendezése szerint legfeljebb 36 hónap.

3. §. A munkatörvénykönyv 97. § (2) és (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek. Az általános munkarend. A munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. (3) bekezdés. A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől, b) a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdésétől, c) a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdésétől eltérően osztja be.

4. pont. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli.

(23.00)

Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató  ez már az (5) bekezdés  a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja.

Az Mt. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (2)-(4) bekezdése, a 94. § és a 95. § megfelelően irányadó.

Az 5. §: Az Mt. 99. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát a) a 94. § (1) és (2) bekezdés szerinti meghatározott időszakon, vagy b) ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják  kollektív szerződés rendelkezése szerint  tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni.

6. § Az Mt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 105. § Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a) a megszakítás nélküli, b) pont a több műszakos, c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.

(4) Havonta legalább egy heti pihenőnapot  a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével  vasárnapra kell beosztani.

7. § Az Mt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép. (1) A heti pihenőnapok helyett hetenként a beosztás szerinti napi munkaidő befejezésétől a következő beosztás szerinti napi munkaidő kezdetéig tartó, legalább negyvennyolc óra tartamú megszakítás nélküli pihenőidő osztható be (heti pihenőidő). (2) A heti pihenőidő egyenlőtlenül is beosztható. Egyenlőtlen beosztás esetén legalább negyven óra tartamú és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. (3) A heti pihenőidőt  a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével  havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.

8. § Az Mt. 135. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a) a 87. §-ban, b) pont a 96. § (2) bekezdésében, c) a 122. § (5) bekezdésében, d) a 126. § (4) bekezdésében, e) a 127. § (1)-(2) és (4) bekezdésében, f) a 134. §-ban foglaltaktól nem térhet el.

Kollektív szerződés a) a 86-ban, b) a 88-93. §-ban, c) a 95. §-ban, d) a 96. § (3) bekezdésében, e) a 97. § (1) bekezdésében, f) a 99. §-ban, g) a 101-108. §-ban, h) a 109. § (2) bekezdésében, i) a 111. §-ban, j) a 113-121. §-ban, k) a 122. §-ban, l) a 123. §-ban, m) a 124. §-ban, n) a 125. §-ban, o) a 126. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, p) a 127. § (5) bekezdésében, r) a 128-133. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

Az Mt. 165. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A 94. § (3) bekezdése alkalmazása esetén órabéres munkavállalóval a 156. § (1) bekezdés b) pont szerinti eltérő megállapodás csak kollektív szerződés rendelkezés szerint köthető.

10. § Az Mt. 298. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának, a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.

11. § Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.

Tisztelt Kósa Lajos Úr! Emlékszik még erre a szövegrészre? Ezért megismétlem önnek: a 11. §-ban ön azt javasolja, hogy a munka törvénykönyve 109. § (1) bekezdésében szereplő kétszázötven óra szövegrész helyébe a négyszáz óra szöveg lépjen.

„12. § Hatályát veszti az Mt. a) 98. § (3) bekezdése, valamint b) 135. § (3) bekezdése.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és a törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása.

13. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény első része a következő 19/D. §-sal egészül ki: Az Mt.-nek a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított a) 94. § (3) bekezdését, 98. § (2) bekezdését, 99. § (5) bekezdését a Módtv3. hatálybalépését követően kezdődő munkaidőkeret és elszámolási időszak tekintetében kell alkalmazni, b) 94. § (3) bekezdése  az a) pontban foglaltaktól eltérően  a folyamatban lévő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak tekintetében a kollektív szerződés szabályai szerint alkalmazható.”

Önök a törvényben még a záró rendelkezéseket említik, amely szerint a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba, amikortól 250 óra helyett 400 órát dolgoztathatják túlórában a munkavállalókat, és azt is meghatározták a fentieknek megfelelően, hogy nem az adott évben, hanem 36 hónap áll rendelkezésre az elszámolásra.

Az általános indoklásban önök kifejtik, hogy minderre miért van szükség. „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2012. július 1. napján lépett hatályba, azzal a céllal, hogy a piacgazdaság viszonyainak megfelelő, új munkajogi rendszert alakítson ki.” Hát, kedves képviselő úr, ez az önök új munkajogi rendszere. Az, amikor megtiltották és érdemben korlátozták a munkavállalók érdekképviseleti lehetőségeit, elvették és módosították a sztrájkjogot, és azt a gyalázatos törvényt elfogadták, amelyet önök munka törvénykönyvének hívnak. Ahelyett, hogy egyébként észrevették volna, hogy ezzel mennyi kárt okoztak, és ide egy konszenzussal előállítható munkatörvénykönyvet idehoztak volna, ehelyett további terhekkel sújtják a munkavállalókat.

A jogalkotói szándékról is szólnak itt: miszerint „az állami beavatkozás visszaszorításával és a szerződéses alapú szabályozás szerepének növelésével jelentős szerep jut a kollektív megállapodásoknak, a munkaerőpiac központi jelentőségű szabályozási faktorainak.” Kedves, képviselő úr, elmagyarázná nekem, hogy ebben mi az a szerződés, amelyben a munkavállalók is szívesen beleegyeznének? Szerintem hallhatták azokat a szavakat, azokat a véleményeket, és talán olvashatják is a kommentekben, hogy a munkavállalóknak mi a javaslatuk és mi a véleményük arról, amit önök ide beterjesztettek.

(23.10)

„Az Mt. hatálybalépése óta szerzett tapasztalatok rávilágítanak arra, hogy a jogalkotói szándék csak részben teljesült.” Hm! „A kollektív megállapodások szerepe a hazai munkaerőpiac alakításában továbbra is viszonylag korlátozott maradt. A törvénykönyv rendszerében rögzített jogosulatlanságok és a kötelezettségeknek adott munkahelyre, gazdasági tevékenységre való alakítása ugyanakkor a munkaviszony szereplőinek az érdekkörébe tartozik, ezért a rugalmas szabályozás elengedhetetlen feltétele a közvetlen érintett felek megállapodása, melyet a törvénymódosítás ösztönözni kíván.”

Akkor most itt visszaidézhetjük az önök miniszterének külföldön hangoztatott szavait, visszaidézhetjük az önök miniszterelnökének külföldön hangoztatott szavait, miszerint mindent megtesznek azért, hogy a munkaerő rendelkezésre álljon. Ez az a módszer, és erre fogják önök rá, hogy egyébként ez szerződéses jogviszony. Ez olyan rabszolgatörvény, amelyben törvénnyel akarják kényszeríteni az embereket arra, hogy olyan munkát is vállaljanak, amihez egyébként már sem erejük, sem pedig kedvük nincsen. Éppen ezért a lehető leggyorsabban vonják vissza ezt a törvényt, semmi szüksége erre a munkavállalóknak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)