Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: (A képviselő hangosítás nélkül kezdi meg felszólalását.  Az elnök csenget.)

ELNÖK: A kártyáját tegye a helyére, mert így nem működik a mikrofon. De mindjárt működik, ha megvan a kártya. (Korózs Lajos: Jó a bankkártya is!  Derültség.) Köszönjük szépen. Bajkai képviselő úr! (A képviselő behelyezi kártyáját a szavazógépbe.)

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnézést a kis tévedésért. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az állam a kezdetek óta rendelkezhet arról, hogy mely tevékenységet tart fenn kizárólagos módon saját maga részére, és ezen tevékenységek gyakorlását kiknek milyen formában és feltételekkel engedi át abban az esetben, ha az átengedés lehetőségét egyáltalán fenntartja. Annak érdekében, hogy az állam a saját maga részére fenntartott vagyontárgyak működtetését, illetve meghatározott tevékenységek végzését a leghasznosabban tudja biztosítani, koncesszió alkalmazását is igénybe veheti.

Hosszú múltra nyúlik vissza a története annak, hogy egyes építési beruházások megvalósulásának vagy közszolgáltatások nyújtásának fedezetét nem kizárólag maga az állam biztosítja, hanem gazdasági szereplők bevonásával valósítja meg úgy, hogy a működtetés vagy szolgáltatás nyújtása folyamán kitermelt eredmény egy meghatározott részét hosszabb időtartamra átengedi a közreműködő gazdasági szereplőnek.

Tekintettel arra, hogy a koncesszió tárgyát mindig az állam által kiemelten fontos és védendő tevékenység vagy tárgy jelenti, ezért kardinális kérdés a tárgykört érintő rendelkezések pontos, hatékony és garanciákat tartalmazó szabályozása. Magyarországon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény  ezt a későbbiekben törvényként fogom majd csak rövidítve használni  határozza meg, idézem: az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.

Az előttünk fekvő, módosítani kívánt, koncesszióról szóló törvény állapítja meg a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott gazdasági tevékenységek gyakorlása időleges jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésének részletes szabályait.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépését megelőzően lehetőség volt arra, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonon osztott tulajdon kerüljön kialakításra. Az osztott tulajdon olyan tulajdon, amely esetében jellemzően az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg.

A nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépését követően főszabályként, követve a régi római jogi elvet, az aedificium solo cedit elvét, nincs lehetőség osztott tulajdon létrehozására a forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon tekintetében. Kivételt azonban tartalmazott a törvény. A törvény 18. § (5) bekezdése úgy fogalmaz, hogy  idézem  „nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések”. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

Az előbbiekben ismertetett speciális átmeneti rendelkezés tehát kimondja, hogy nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába a törvény hatálybalépését megelőzően megkötött, tartós jellegű felépítményre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. A törvény, ahogy elhangzott, alapvetően tiltja az osztott közös tulajdon létrehozását, ezért szükségesnek tartjuk, hogy olyan alternatív lehetőséget biztosítson azok számára, akik a törvény hatálybalépése előtt osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződést kötöttek, amely lehetővé tette számukra, hogy a tulajdonjog megosztása helyett koncesszióban használják a szerződés tárgyául szolgáló építményt.

A koncesszióról szóló törvény rendelkezései a koncessziós szerződés szabályozásával számos, a nemzeti vagyon tulajdonlását védő rendelkezést tartalmaznak, ezért a nemzeti vagyon tulajdonosának érdeke, hogy a nemzeti vagyon időleges hasznosításának joga koncessziós szerződés keretében történjen. A jogszabály módosítása ezenfelül az önkormányzati törzsvagyon használatára vonatkozó feltételek egységesítésének irányába is hat, amely a beruházó és a nemzeti vagyon tulajdonosának viszonyában kiszámíthatóságot, valamint egységes joggyakorlat kialakulását eredményezheti.

A törvényjavaslat figyelemmel van a beruházó által szerzett jogok védelmére is, hiszen a zártkörű pályázat biztosítja a tevékenység gyakorlásához szükséges koncessziós szerződés megkötésének a lehetőségét. Erre figyelemmel írja elő a jogalkotó zártkörű pályázati eljárás lefolytatását, amely során érdekeltnek kell tekinteni a hatályos építésügyi hatósági engedély engedélyesét, jogosultját. Annak érdekében, hogy a zártkörű pályázat lehetősége a törvényjavaslat által biztosított legyen, a módosítás kibővíti e kivételes eljárások körét, változatlanul fenntartva a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből történő zártkörű pályáztatás lehetőségét, tehát a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből történő zártkörű pályáztatás szabályai tartalmilag nem változnak.

Ezzel a kis terjedelmű módosítással lehetőség nyílik a szerződő feleknek arra, hogy ahol még nem történt meg a tulajdonjog bejegyzése, a jogviszony koncessziós szerződéssé tudjon alakulni. Mindez azonban, a jogállamiság követelményére is tekintettel, a zártkörű pályáztatás biztosítása mellett is csak lehetőség, a jogviszony átalakítására csak a felek egyező akarata esetén kerülhet sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)