Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez alkalommal is egy viszonylag rövid, de annál jelentősebb törvényjavaslat tárgyalását végezzük itt a tisztelt Ház előtt, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy ez esetben tényleg tekintsenek el azoktól a politikai nézetbeli különbségektől, amelyek a parlamentben helyet foglaló frakciók között állnak fenn, és tényleg tekintsenek úgy erre a javaslatra, mint az azokról a sportolókról szóló javaslatra és azokról az edzőkről szóló javaslatra, akik megfeszített munkával, elképesztő teljesítménnyel, számos lemondással és helyenként némi szerencsével olyan eredményeket értek el, amelyekre nemcsak Magyarország, a hazai és a Kárpát-medencében élő magyarság, hanem az egész világ felvetette a fejét.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az olimpiai játékok során Magyarország 168 aranyérmet, 148 ezüstérmet és 170 bronzérmet szerzett, felsorolni sem tudnám még azokat a versenyzőket, akik olimpiai helyezésekkel olimpiai pontokat gyűjtöttek e nemes vetélkedések alkalmával. Magyarország az elmúlt több mint száz év teljesítményének köszönhetően a világ tíz legeredményesebb országa között van az olimpiai aranyérmek, illetve az olimpiai érmek megszerzését tekintve. Elmondhatjuk magunkról, hogy Magyarország egymaga több olimpiai aranyérmet szerzett, mint a világ 160 másik országa együttvéve. Azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ez olyan teljesítmény, ami előtt bármelyik politikusnak kalapot kell emelnie.

Aki valaha is sportolt, akár amatőr szinten, de aki versenyzői szinten sportolt, még akkor is, ha nem volt élsportoló, az pontosan láthatta, hogy milyen lemondással jár, milyen kőkemény munka, mennyi kínkeserves pillanat kell hogy bekövetkezzen, mennyit kell átélnie egy sportolónak ahhoz, hogy ilyen eredményeket el tudjon érni, aki pedig szurkolóként valaha is ott volt sportlétesítményben vagy akár csak a tévéképernyő vagy a számítógép előtt, az pontosan tudhatja  nekem most is libabőrös a hátam , hogy milyen érzés az, amikor a sportolóink ott állnak egy-egy világverseny után a dobogón, legyen az bármelyik fok, de azt gondolom, hogy az semmivel nem összevethető, amikor a Himnuszt eljátsszák egy magyar versenyzőnek vagy éppen egy magyar csapatnak. Akkor mindannyian, mind a 15 millió magyar azt gondolja, hogy ez valamennyiünk közös sikere, hogy ebben valamennyi részben mi is benne vagyunk.

Annak érdekében, hogy ebben valamennyi részben mi is benne legyünk, és minél nagyobb részben lehessünk benne, annak érdekében arra kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, amely most önök előtt fekszik. Ez a törvényjavaslat nem szól másról, mint arról, hogy az eddigi, egyébként hozzá kell tegyem, kormányoktól függetlenül  ha itt most az elmúlt 15 évet figyelembe veszem  is nagyvonalúnak nevezhető támogatási rendszert szeretnénk igazságosabbá tenni, azt az olimpiaijáradék-rendszert, amelyet a magyar kormányok, még egyszer megerősítem, kivétel nélkül támogattak. Nagyon örülök annak, hogy egységes volt az álláspont abban a tekintetben, hogy azok a sportolók és azok az edzők, akik ezeket a kiváló eredményeket elérték, megérdemlik azt, hogy a sportpályafutásuk befejezését követően, a sportolók esetében hogyha a 35 éves kort betöltötték, akkor olimpiai életjáradékban részesüljenek, és ezzel ismerje el a magyar állam, a magyar költségvetés és ezzel együtt a magyar társadalom azt a mérhetetlen mennyiségű munkát és azokat a csodálatos eredményeket, amelyeket elértek.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat az elfogadásával igazságosabbá teszi ezt az egyébként  még egyszer szeretném megerősíteni  nagyvonalú és nemzetközi szinten is kiválóan működő rendszert a korábbi szabályozáshoz képest, amikor is egy olyan sportoló, aki a saját sportágában több érmet, több aranyérmet, ezüstérmet vagy bronzérmet szerzett, nem minden érem után kapta meg ugyanazt a juttatást. Ha konkrétumokról beszélünk, akkor egy aranyérmet szerző sportoló az első aranyéremért kapott juttatásához képest a második vagy a harmadik aranyérménél már csak annak a 20 százalékát kapta támogatásként, összességében pedig ha mondjuk, öt vagy hat aranyérmet is szerzett, akkor sem kaphatott több járadékot, mint ami a két érem után megítélt maximális járadék; arról nem beszélve, hogy ha még emellett ezüst- és bronzérmet is szerzett, mert tényleg olyan kiváló teljesítményt tudott elérni, akkor a harmadik, tehát a bronzérme után már egyáltalán nem kapott semmilyen járadékot sem.

(16.10)

Az edzőknél sem mondhatjuk azt, hogy igazságos volt a rendszer, hiszen azok az edzők, akiknek a tanítványai több érmet, több aranyérmet, ezüstérmet vagy bronzérmet szereztek, ők a sportolók juttatásához képest annak az 50 százalékát kapták, de csak egy érem után, egy aranyérem után kaphatták meg ezt a járandóságot. Hála istennek, a magyar sporttörténet számos olyan sikeres mesteredzőt tud felmutatni, akiknek a tanítványai sok aranyérmet, ezüstérmet és bronzérmet tudtak a saját sportágukban megszerezni, tehát azt gondoljuk, hogy ezek a sikeres edzők is megérdemlik azt, hogy ne csak egy versenyző egy érme után, hanem valamennyi versenyző valamennyi érme után részesüljenek abban az elismerésben és abban a támogatásban, amit az olimpiai járadékról szóló törvény biztosít számukra.

Így tehát, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadja a tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, akkor valamennyi sportoló valamennyi érme után, az arany-, ezüst- és bronzérmek után minden egyes esetben azt a járandóságot fogja halmozottan megkapni, ami neki azokért a megszerzett érmekért egyébként járna. Ennél igazságosabb elosztási rendszert nem tudunk elképzelni, és azt gondolom, hogy most a magyar gazdaság van már abban az állapotban, a magyar gazdaság teljesítménye elérte azt a szintet, ahol azok a többletbevételek, amelyeket a költségvetés számára ez a kiemelkedő  az elmúlt negyedévben 5 százalékot elérő  gazdasági növekedés teljesítménynövekedésként produkálni tud, ebből a többletbevételből biztosítható az a költségvetési fedezet, amely ennek az igazságos elosztási rendszernek a finanszírozásához szükséges.

Hogy a számokról is beszéljek önöknek, tisztelt hölgyeim és uraim, a 2019-es költségvetésben valamivel több mint 1,9 milliárd forint van betervezve az olimpiai járadék, életjáradék kifizetésére. Ezzel az új és egyébként igazságosabb rendszerrel pedig kicsivel több mint 3,6 milliárd forint lesz a forrásigény. Még egyszer mondom: a költségvetési tartalékból ez a forráskülönbözet gond nélkül fedezhető, ezért ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása semmiféle kockázattal költségvetési szinten nem jár.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arra szeretném önöket kérni, hogy tényleg politikától függetlenül, a magyar sport kiemelkedő eredményeit, a magyar sportolók hihetetlen teljesítményét figyelembe véve támogassák ezt a javaslatot, hiszen az előbb felsorolt érmekkel nemcsak azt tudták elérni arany-, ezüst- és bronzérmekkel a magyar sportolók, hogy Magyarország még most is a világ tíz legeredményesebb országa között van, hanem hogyha ezt lakosságszám-arányosan nézzük, akkor Magyarország a világon a második legeredményesebb olimpiai sportnemzet. Erre tényleg valamennyien méltán lehetünk büszkék.

Ezért kérem önöktől, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, és ezzel egy igazságosabb elosztási rendszert az olimpiai járadék terén. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)