Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A képviselő úr felvetését hallgatva azt kell hogy mondjam, hogy a munkaerőpiac egy folyamatosan változó színes, gazdag világ, és itt a gyors reagálás a rugalmasság, a hatékonyság érdekében elengedhetetlen. A munkaidő szervezésével és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet a munkaidő beosztásának jelenlegi szabályait, a munkaidőkeret jobb alkalmazásának feltételeit célozza módosítani. A tervezet célja, hogy számos gazdasági területen az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállaló, valamint az őket alkalmazó munkáltató számára korunk gazdasági környezetéhez igazodó munkakörülmények kialakítását tegye lehetővé.

A munkaidő-szervezésről szóló törvénytervezet nem célozza a munkabérek jelenlegi szabályainak módosítását, bár a munkaidőkerettel összefüggésben egyes bérkérdések is felmerülnek, így az alábbi kedvező adatokra kívánom tisztelt képviselőtársam figyelmét felhívni.

A kormány az elmúlt időszakban határozott lépéseket tett a munkabérek színvonalának jelentős emeléséért. A kormány tehát nemhogy lerontaná a béreket, hanem radikális lépéseket tett azok pozitív irányú elmozdításáért.

2010-17 között a reálbérek a családi kedvezmény hatását is figyelembe véve nemzetgazdasági szinten átlagosan 36,3 százalékkal emelkedtek, ami kétszeresen meghaladta a GDP ezen időszak alatt bekövetkezett 17 százalékos növekedését. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben gyarapodott a többgyermekes munkavállalók bérének vásárlóereje, így a kétgyermekeseké 45,8 százalékkal, a három- vagy többgyermekeseké pedig 64,8 százalékkal. A reálkeresetek dinamikus növekedése a 2018. január-augusztus közötti időszakban is folytatódott. A mérsékelt infláció mellett az első félévben nemzetgazdasági szinten a reálkeresetek a családi kedvezménnyel együtt 9,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Ha ez a tendencia folytatódik  márpedig folytatódik , akkor 2016-17 után az idei év lehet a harmadik, amikor nagyjából egyhavi bértöbblethez juthat egy átlag magyar munkavállaló. A legfrissebb adatok szerint családi kedvezmény nélkül 2018 első nyolc hónapjában 9 százalékkal növekedtek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A keresetnövekedés a versenyszférában továbbra is jelentős mértékű. A jelentős növekedésben fontos szerepet játszik a 2016. november hónapban a szociális partnerekkel megkötött többéves bérmegállapodás.

A magyar minimálbér összege 2010-ről 2018-ra forintban kifejezve 87,8 százalékkal emelkedett, nemzeti valutában számítva az uniós országok közül a harmadik legnagyobb mértékben.

(9.20)

Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelv nem rendelkezik a túlmunka maximumáról, annak maximális mértéke a napi és heti pihenőidő, a heti munkaidő és az éves szabadság rendelkezéseinek a fényében alakítható ki. A tagállami szabályok ezért egymástól jelentősen eltérően rendezik a kérdést. Az irányelv csupán annyit mond, hogy a túlmunkát korlátozni kell. Az irányelv szerint hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő  a túlórát is beleértve  nem haladhatja meg a 48 órát, tehát a javaslat szerinti módosítás megfelel a munkaidő-irányelv rendelkezéseinek.

Az Európai Unió munkaidőre vonatkozó irányelve a túlóra hosszára vonatkozóan nem tartalmaz közvetlen szabályt, annak maximális mértéke a napi és a heti pihenőidő, a heti munkaidő és az éves szabadság rendelkezéseinek a fényében alakítható ki. A tagállami szabályok ezért egymástól jelentősen eltérően rendezik a kérdést. Engedjen meg néhány konkrét példát! Ausztria és Németország a munkajogi szabályok zömét kollektív szerződés útján rögzíti. A törvényi minimumszabályoktól a munkáltatók és a szakszervezetek az egymással kötött megállapodás szerint eltérhetnek. Mindkét országban a heti munkaidő maximális mértéke 60 óra lehet megállapodás esetén. Engedjen meg egy közelebbi példát is: a visegrádi országokban, hasonlóan Magyarországhoz, nincs olyan komoly történelmi alapja a kollektív tárgyalásos szabályozásnak, mint a nyugat-európai országokban, ezért itt a törvény részletesebb követelményeket rögzít. Lengyelországban és Szlovákiában a munkavállaló beleegyezésével bármely ágazatban 400 óra lehet a túlmunka ideje.

Tisztelt Képviselő Úr! A most javasoltak szerint a munkavállalóknak három év során folyamatosan minden hónapban meg kell majd kapniuk az alapbérüket, még akkor is, amikor a beosztásukból eredően az átlagosnál kevesebb munkát végeznek. A jövőben is ki kell majd fizetni a bérpótlékokat a beosztástól eltérő túlmunkáért is. A gazdasági felzárkózás pedig ezzel együtt kell hogy járjon, így ezt követi a bérek felzárkóztatása is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)