Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Hadházy képviselő úr JFK 1962-es, a fogyasztóvédelemről szóló tézisét, deklarációját említette, akkor eszembe jutott egy fogyasztóvédelemmel kapcsolatos régi anekdota, miszerint a műhely bejáratánál ki volt írva, hogy a „mi műhelyünk jól, gyorsan és olcsón dolgozik”. Amikor bement valaki, mondták, hogy a kiírt dolgokból csak kettőt tessék választani, mert ami jó és gyors, az nem olcsó, ami jó és olcsó, az nem gyors, és a harmadikat nem is mondom, mert ami gyors és olcsó, az meg nem jó, tehát a fogyasztóvédelem által üldözendő tevékenység.

Ami az egységes formátumú termékmegjelenítésre vonatkozik a jelen előterjesztésben, az az anekdotámmal kvadrál. Ugyanis itt szokott lenni az az eltérés, hogy mindenki azt a részét mutatja be a saját termékének, ami abban kedvező, és ami összehasonlításként rá nézve nem annyira kedvező, azt vagy apró betűsben, vagy egyáltalán nem szerepelteti. Tehát az egységes formátum, hogy ugyanolyan sorrendben ugyanolyan súllyal, ugyanolyan részletességgel kelljen megjeleníteni egy-egy bonyolultabb termék, különösen biztosítási vagy pénzügyi termék jellemzőit, ez mindenképpen a fogyasztók biztonságát szolgálja. Ennél jobban már csak az szolgálná, ha rendesen megtanulnának olvasni is az iskolában és érteni, hogy mit olvasnak, akkor a pénzügyi kultúra fejlesztésével együtt ez idővel elvezethetne a nagyobb fogyasztói biztonsághoz.

Az előterjesztés konkrétumaira térve, a javaslat tényleg csak kiegészítő jelleggel komplettírozza a PSD2 irányelv, teljes nevén a 2015/2366/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2015. november 25-én elfogadott anyagát, amelyet a tagállamoknak 2018. január 13-ig kötelességük végrehajtani, beterjeszteni. Valóban, ezzel már a korábbi magyar törvényalkotás is foglalkozott. A cél az, hogy a PSD2 irányelv rendelkezései kialakítsák a biztonságos elektronikus fizetések belső piacának fejlesztését is. Az elmúlt években a pénzügyi szektorban számos új piaci szereplő, valamint egyre több innovatív pénzforgalmi termék és szolgáltatás is megjelent. Ennek azonban nagyrészt vagy teljes egészében a korábbi pénzügyi irányelv hatályán kívül esett a megítélése, tehát a korábbi pénzügyi irányelv szabályozása erre vagy nem terjedt ki, vagy csak hiányosan, részlegesen.

Ezekre tekintettel a szabályozási hiányosságok megszüntetése érdekében van szükség az NGM által előterjesztett jelen törvényjavaslatra. Az irányelv lényege, hogy minden pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó személy rögzített minimális jogi és szabályozási követelmények hatálya alá kerüljön, és ezeket minden esetben a tevékenység megkezdése előtt neki igazolni kell. Tehát előírja az irányelv valamennyi pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó személy, illetve cég kilétének és tartózkodási helyének előzetes, rögzített, hiteles nyilvántartásba vételét. A fogyasztó a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés kötelező erejűvé válása előtt jogosult ingyenesen megkapni a vonatkozó információkat a termékről. A fogyasztó a szerződéses jogviszony teljes időtartama alatt kérheti az előzetes tájékoztatást és a keretszerződés ingyenesen, papíron történő rendelkezésre bocsátását is.

A szabályozás a fogyasztó részére járulékos díjak felszámítása nélkül biztosítja a teljesített műveletekre vonatkozó alapvető tájékoztatást. A szabályozás engedélyezi a fogyasztók számára, hogy fél év elteltével külön díj felszámítása nélkül felmondhassák a számukra így értékelendő keretszerződéseket, tehát biztosítja fél éven belül az elállás jogát, ami nagyon lényeges. Nagyon sokan bizonyos idő eltelte után döbbennek csak rá, hogy milyen csapdába léptek bele, hogy a kezdetben kedvezőnek tűnő pénzügyi szolgáltatás vagy konstrukció milyen későbbi terhekkel jár. Tehát ez mindenképpen előremutató.

A másik része az előterjesztésnek a biztosítási értékelésről szóló 2016. január 20-ai, 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése, melyet a tagállamoknak 2018. február 23-ig kell átvezetniük a joggyakorlatukba. Ennek keretében már nemcsak a biztosításközvetítők, hanem a biztosítók által történő értékesítést is szabályozzák, ami, megmondom őszintén, váratlanul érint, mert azt gondolná a nyájas olvasó, hogy először magát a termékkibocsátót, a biztosítót kellene szabályozni, és kiderül, hogy előbb a biztosításközvetítőket szabályozták, és csak most kerül valami egységes meghatározás magukra a biztosítókra is.

A biztosításközvetítők rendszere a biztosításközvetítők és a viszont-biztosításközvetítők mellett kiegészül a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek kategóriájával is. Onnan már csak egy lépés, hogy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek segédszemélyzetére vonatkozó képzettségbeli előírásokat is rögzítsék. Tehát a piacon pletykálkodó emberek hozzáértését is előbb-utóbb garantálni kell.

A nem életbiztosítási termékek esetén egységesített tartalmú és formájú, formalizált biztosítási terméktájékoztató dokumentum kerül majd bevezetésre. Erről már a bevezetőmben szóltam pár támogató szót.

 (17.30)

Igazából az ördög a részletekben rejlik, ez egy jó törvényi szabályozás, de hogy pontosan minek kell bekerülni, milyen esetekben, arra azért érdemes lesz majd odafigyelni.

Az irányelv nyomán szabályozásra kerül a biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése, az alkuszok biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződési állományának átruházása is. Ebben van magyar tapasztalat is, mert bizonyos ki nem mondott, Astra nevű román biztosító azért meglehetősen sok szerződést itt felejtett, és ott arra semmi, semmi… - közéjük estem én is, azt mondták, hogy eddig van biztosítva, aztán utána, ami azután jön, azt el lehet felejteni, valaki másnál biztosítani kell azt az időszakot. Szóval, ez azért, hogy eltűnik egy biztosító, és akkor kockázatviselés nélkül maradnak ügyfelek tízezrei, ez azért eléggé meredek. És ez még - hogy mondjam - a szabályok szerint tönkrement, de hogyha egy egyszerű átalakulásba menti át a vagyonát, amit lehet, hogy kiderít majd a vizsgálat, hogy ez korábban megtörtént, csak a kötelezettségek maradnak a bedőlő cégben, hát, az egy igen csúnya és szomorú történet. Úgyhogy van mit szabályozni és védeni ezen a biztosítási területen is a fogyasztókon.

A fentieken kívül az előterjesztés néhány tartalmi pontosítást, illetve kodifikációs helyesbítést tartalmaz, amelyek közül a legszebb a sarkalatos rendelkezés. A javaslat 65. §-a igényel kétharmados többséget. Ennek az a lényege, hogy a Költségvetési Tanács nem csupán az Alaptörvényben lefektetett előírások szerint, hanem az európai uniós egyenlegszabályok érvényesülését is vizsgálja, köteles vizsgálni.

Ennek az a szépsége, hogy noha ez egy nagyon erős sarkalatos rendelkezés, csak maga a mi kis Költségvetési Tanácsunk nem olyan sarkalatos, mert három olyan intézményből, személyből áll, amiből legalább kettő nagyon szorosan kötődik a kormányhoz, sőt igazából a harmadik is, tehát a függetlensége egyáltalán nem tekinthető biztosítottnak. Mindenesetre a jogosultsága vagy a kötelezettsége most ki fog terjedni az uniós egyenlegszabályok érvényesülésének a vizsgálatára is.

A javaslat összefoglaló értékelésem szerint átlátható szervezetként határozza meg a Magyarország külképviseletével, a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes szerződést kötő külföldi szervezetet is, akkor is, ha azok ténylegesen nem azok. Tehát ez a salátatörvényen belül egy ilyen kis érdekesség, hogy megbújik benne egy pici kis offshore-ozás, hogy mégse legyen annyira ártatlan ez a fogyasztóvédelmi előterjesztés. Az előbbi rendelkezés ráadásul még a javaslat hatálybalépésének napján megkötött szerződésekre is vonatkozik. Tehát kérdés, hogy hogyan kötöttek meg szerződéseket átláthatónak nem minősülő cégekkel, amikor azt mind ez idáig az államháztartásról szóló törvény kategorikusan tiltotta. Tehát csak átlátható szervezetekkel lehetett volna költségvetési szervnek szerződést kötni. Ez most egy kicsit oldódni fog.

Tehát az előterjesztésen belül az uniós irányelvek átültetése, pontosítása támogatható, viszont a javaslat olyan elemeket is tartalmaz, ami alapján úgy tűnik, hogy az eddigi gyakorlat szerint a külképviseletek tekintetében nem tartották be maradéktalanul a hatályos előírásokat, és most így szépen hozzáigazítják az előírásokat a kérdéses gyakorlathoz, nehogy törvénybe ütköző legyen a későbbiekben.

A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatásköre, úgy tűnik, tovább erősödik. Ugyanakkor a kétharmados többséget igénylő módosítások a gyakorlatban nem jelentenek érdemi változást a Költségvetési Tanácsnak a kormány ellensúlyaként történő működése tekintetében. Ugyanis minden egyes szereplője, illetve kettő szereplője közvetlenül függ a kormánytól, a harmadik szereplője pedig a perszonálunió keretében kihelyezett bizalmi ember a jegybank tekintetében. Úgyhogy ezen a téren jobb lenne valami valódi függetlenséget látni.

Mindezek alapján, ha bizonyos módosítások történnek, akkor a lényeg támogatható, ezek a kis stiklik pedig semmiképpen sem. Köszönöm szépen, elnök úr.