Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/6077 über „Zur Änderung von Gesetzen im Zusammenhang mit dem Schuldenregulierungsverfahren der Kommunalverwaltungen“ hinsichtlich seiner Nationalitätsaspekte erörtere.

(17.50)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem bizottságunk véleményét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló, T/6077. számon benyújtott törvényjavaslattal, annak nemzetiségi vonatkozásaival kapcsolatban.

A törvényjavaslat nemzetiségi napirendi pontként történő tárgyalását bizottságunk kezdeményezte, így a 2023. november 20-ai ülésén a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a határozati házszabály 32. § (2) bekezdése, valamint a 36. § (5) bekezdése alapján kialakította véleményét a most már nemzetiségi napirendi pontként jelölt törvényjavaslattal kapcsolatban.

A törvényjavaslat több helyen nevesítve is foglalkozik a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, egészen pontosan az átalakult nemzetiségi önkormányzattal. Így többek között kimondja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 153. § (1) bekezdését is, miszerint az eddigi, idézem: „ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra, és az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével” szövegrész helyébe az alábbi szöveget javasolja: „ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra és az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat azzal, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezésére vonatkozó rendelkezések kizárólag az átalakult nemzetiségi önkormányzatok esetében alkalmazhatók”. Ez a jogszabály-pontosítás előremutató az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan, mivel mind a jogalkotó szervek, mind pedig az átalakult nemzetiségi önkormányzat munkáját megkönnyíti, hiszen egyértelműen fogalmaz.

Érdemes felidézni az átalakult nemzetiségi önkormányzat fogalmát. Átalakult nemzetiségi önkormányzattá nyilváníthatja magát az általános vagy időközi választást követő alakuló ülésen a települési önkormányzat, ha a választás napján a településen választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékében szereplő polgárok több mint fele az adott nemzetiség választói névjegyzékében szerepel, és a megválasztott képviselők több mint fele az adott nemzetiség jelöltjeként indult a települési önkormányzati választáson.

Szíves tájékoztatásul jelzem, hogy jelenleg egyetlenegy ilyen település van Magyarországon, ez a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Rátka, ahol átalakult német nemzetiségi önkormányzat van, a 13 nemzetiségből egyetlenegy.

Ugyanakkor engedjék meg, képviselőtársaim, hogy felhívjam a figyelmüket az úgymond sima helyi nemzetiségi önkormányzatokra, a nemzetiségi köznevelési és/vagy nemzetiségi kulturális intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzatokra, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok helyzetére.

A magyar állam az adott tárgyévi központi költségvetésben támogatást nyújt az alábbiak szerint. A nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához, feladatfinanszírozási rendszer keretében a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a nemzetiségi kulturális autonómia körében megvalósuló tevékenységekhez, projektekhez; végül az államháztartáson belüli nemzetiségi szervezetek részére, a nemzetiségiek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez.

2023. január 1-jén a KSH nyilvántartása szerint 2122 települési nemzetiségi önkormányzat volt a 13 magyarországi őshonos nemzetiség tekintetében. Ezek közül 1139 volt roma. Ezen nemzetiségi önkormányzatok a törvényi szabályozásnak megfelelően évente 520 ezer vagy 1 millió 40 ezer forint működési támogatást, illetve eltérő összegű, maximum 2 millió 370 ezer forint összegű feladatalapú támogatást kaphatnak. A helyi nemzetiségi önkormányzatok jellemzően vagyonnal, tulajdonnal, említésre méltó saját bevétellel nem rendelkeznek. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a nemzetiségi képviselő-testület vagy az országos nemzetiségi önkormányzat esetében annak közgyűlése, a szabályszerűségéért pedig az elnökök felelnek. Az esetleges veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik semmilyen felelősséggel.

A települési nemzetiségi önkormányzatok tevékenységével kapcsolatos pénzügyi-számviteli feladatokat az Njtv. által kötelezően előírt módon a települési önkormányzatok hivatalai látják el. Értsd: a hivatal jegyzi ellen a nemzetiségi önkormányzat megrendeléseit, szerződéseit, végzi a számlák érvényesítését, ellenőrzi a kapcsolódó bizonylatok teljeskörűségét, szabályszerűségét, végzi az utalások ellenjegyzését, valamennyi dokumentum könyvelését, a kapcsolódó bevallásokat, adatszolgáltatásokat, irattározást, és a többi. Vagyis a befogadott bizonylatok szabályszerűségéért, teljeskörűségéért, a könyvelésért és a bevallásokért, adatszolgáltatásért a hivatalnak kellene felelnie, mégis, ha egy utólagos hatósági ellenőrzés hiányosságot, ne adj’ isten, szabálytalanságot tár fel, akkor azért jogilag és pénzügyileg is mégis a települési nemzetiségi önkormányzatnak kell helytállnia.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Régóta mondjuk, hogy ez egy jogilag ellentmondásos helyzet, ami már eddig is sok esetben okozott kisebb-nagyobb nehézségeket, az önkormányzati hivatalok és a nemzetiségi önkormányzatok közötti ellentéteket. Széles körű, nagyobb fajsúlyú problémát eddig azért nem okozott, mert az elmondottaknak megfelelően a helyi nemzetiségi önkormányzatok döntő többsége valóban minimális összegekből gazdálkodhatott, melyekből az önkormányzati szektorhoz képest említést érdemlő adósság, tartozás, bírság nem is keletkezhetett.

Ugyanakkor a 2013-2014. évi nagyon jelentős, az őshonos nemzetiségekre nézve kedvező törvénymódosítások, mint például a helyi nemzetiségi önkormányzatok intézményátvételi lehetőségének biztosítása, a nemzetiségek parlamenti képviseletének a rendezése, mindezek eredményeként a nemzetiségi támogatások erőteljes emelkedése, az oktatási és kulturális autonómia megerősítése szerencsére egy pozitív új helyzetet teremtett. Ma már az országos nemzetiségi önkormányzatok mellett már több mint 50 helyi nemzetiségi önkormányzat, több mint 100 nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartója, és az épület-, építményállomány tulajdonosa is, valamint több tucatnyi kulturális intézmény fenntartója egy részükben a tulajdonosa is.

Az intézményi felújításokhoz, bővítésekhez esetenként már jelentős, több tíz-, akár százmilliós, néhány kiemelt esetben pályázatok és állami támogatások formájában milliárdos felújítások, beruházások is folytak, folynak az érintett települési nemzetiségi önkormányzatok bonyolításában. Ezekben az esetekben elvileg bármikor előfordulhat, hogy a leglelkiismeretesebb és legjobb szakmai munka mellett is elakadhat egy beruházás, adóssághelyzetbe kerülhet egy nemzetiségi önkormányzat. Már volt néhány eset, ahol komoly nehézségek merültek fel, de ez idáig ezeket szerencsére meg tudtuk oldani, és időben rendezni tudtuk. De a komolyabb problémák későbbi megelőzése érdekében minél előbb szükséges az országos nemzetiségi önkormányzatokra és legalább az intézményfenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó pénzügyi-számviteli pályázati és a többi szabályozások teljes körű áttekintése. Ezt egyébként korábbi parlamenti jelentésében, több száz helyi nemzetiségi önkormányzat átvizsgálását követően az Állami Számvevőszék is egyértelműen javasolta.

(18.00)

Fontosnak tartom, hogy mind a nemzetiségi vezetők és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának tagjai, mind pedig a jogalkotó  hangsúlyozom, hogy közösen  végiggondoljuk, és szükség esetén közigazgatási, oktatásszervezési, kormányzati és természetesen nemzetiségi szakemberek bevonásával megvizsgáljuk a nemzetiségi köznevelési és/vagy nemzetiségi kulturális intézményt fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok esetlegesen felmerülő adósságrendezésére vonatkozó szabályokat is.

És ha már a nemzetiségi önkormányzati rendszerről beszélünk, akkor engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket: az idén 30 éves a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, amelynek alapján 1994-ben megtörténtek az első nemzetiségi önkormányzati választások. A 30 évre történő megemlékezésre 2023. december 1-jén a Bolgár Művelődési Házban kerül majd sor a törvény előkészítését végző nemzetiségi kerekasztal emlékülésével és egy gálaprogrammal.

Vitán felül áll, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer kialakítása óriási előrelépést jelentett a 13 magyarországi őshonos nemzetiség érdekvédelmében és érdekképviseletében. Ugyanakkor 30 éve hordozzuk magunkkal azt a szabályozásbeli ellentmondást, hogy bár a nemzetiségi önkormányzatok tevékenysége jelentősen eltér, sok szempontból nem is összehasonlítható a települési önkormányzatok lehetőségeivel, hatásköreivel, tevékenységével, mégis megpróbálja a jogalkotó az önkormányzati szabályozást ráhúzni a nemzetiségi önkormányzatokra.

Mindvégig kísért bennünket az a kettősség, hogy sok esetben, amikor valamely törvény, rendelet vagy akár pályázati kiírás számunkra, nemzetiségi önkormányzatok számára kedvező lenne, akkor a jogalkalmazó és a jogalkotó azt mondja, hogy de ti nem önkormányzatok, hanem nemzetiségi önkormányzatok vagytok, ez rátok nem terjed ki. A másik oldalról pedig az esetleg ránk hátrányos helyzetekben azt mondják, hogy nem lehet a nemzetiségi önkormányzatokra külön, eltérő szabályozást alkotni, hiszen a nemzetiségi önkormányzatok is az önkormányzati rendszer részei.

2023. november 14-én, elmúlt kedden tartottuk a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságánál dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr éves meghallgatását, ahol ezt a problémakört is felvetettük. A miniszter úrtól azt kértem, hogy a közeljövőben üljünk le, és gondoljuk végig ezt a szabályozási kört, hogy konkrétan a szükséges törvénymódosításokat a szaktárcákkal egyetértésben kidolgozzuk és összerakjuk.

Őszintén bízom benne, hogy ezekben a kérdésekben 2024-ben érdemi, konkrét előrelépéseket tudunk elérni, ezzel megelőzhetünk esetleges komolyabb jogi, pénzügyi problémákat; javíthatjuk az önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok együttműködését; jobb és biztonságosabb működési lehetőséget tudunk biztosítani majd a nemzetiségi önkormányzatoknak és a nemzetiségi intézményeknek.

Mindezek ismeretében és tudatában a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága törvénymódosító javaslatot most várhatóan nem fog benyújtani, az előttünk lévő törvényjavaslat elfogadását viszont támogatjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.)