Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/2667 über „Bestimmungen in Bezug auf die weitere Vereinfachung der Funktionsweise des Staates“ im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem bizottságunk véleményét „Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” című, T/5249-es számon benyújtott törvényjavaslattal, annak nemzetiségi vonatkozásaival kapcsolatban.

A törvényjavaslat nemzetiségi napirendi pontként történő tárgyalását indokoltnak tartotta az előterjesztő is, valamint bizottságunk is kezdeményezte, hogy az Országgyűlés ezt a törvénycsomagot nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja, így a 2023. szeptember 25-ei ülésén a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a határozati házszabály 32. § (2) bekezdése, valamint a 36. § (5) bekezdése alapján kialakította véleményét a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Jelen törvényjavaslat 63. §-a alapján a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az Njtv. 97. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészülne ki: „A közmeghallgatás a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint, a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül is megtartható.” A jogalkotó szándéka ezzel a módosítással  ami egyértelmű támogatással bír a nemzetiségek körében  az, hogy az online keretek között tartott meghallgatáson a részt vevők száma és köre korlátozás nélkül bővülhessen. A közmeghallgatás rendkívül érzékeny téma a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére, hiszen annak évenkénti megtartása alapfeltétele az egész következő évi feladatalapú támogatásnak. A közmeghallgatás bármely okból való elmaradása jogvesztő, egy egész éves támogatástól fosztja meg a nemzetiségi önkormányzatokat. Éppen ezért nemzetiségi szempontból minden olyan módosításnak örülünk, amely a közmeghallgatás elmaradásának kockázatát és ezzel a támogatás elmaradásának kockázatát csökkenti.

A törvényjavaslat megismerése során merült fel újból az a korábban, nemzetiségi körökben már több alkalommal tárgyalt javaslat, miszerint szükség esetén személyes megjelenés nélkül legyenek megtarthatók a nemzetiségi önkormányzatok testületi ülései, az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyűlései és a nemzetiségi önkormányzatok által alakított bizottságok ülései.

A mostani törvényjavaslat kapcsán végül az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának tagjaival folytatott egyeztetések alapján egyelőre csak a nemzetiségi önkormányzatok bizottságai számára kívánjuk biztosítani ezt a lehetőséget, hogy személyes jelenlét nélkül is ülésezhessenek és szükség esetén döntéseket hozhassanak. Tennénk ezt úgy, hogy az Njtv. 104. § (5) bekezdését kiegészítenénk az alábbiak szerint: „A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a nemzetiségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell alkalmazni  eddig a hatályos rész és innen jönne a megengedő bővítés  az alábbi eltéréssel. A bizottság tagja a bizottság ülésén jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti és működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.”

Engedjék meg, hogy röviden megindokoljam a törvénymódosító javaslatunkat. Véleményünk szerint ezen újítást indokolt lehet bevezetni, hiszen a személyes megjelenés nélküli bizottsági ülések megtartásának lehetősége nagyban megkönnyítené a bizottsági ülések megszervezését és a döntéshozatalokat, megoldást jelentene olyan válságos időszakban is, mint például a 2020. és 2021. évi Covid-válság volt.

Különösen fontosnak tartjuk a fenti megengedő lehetőségek biztosítását az országos nemzetiségi önkormányzatok bizottságai esetében. Bizonyára sokan ismerik önök közül az országos nemzetiségi önkormányzatok működését, de a teljesség kedvéért el kell mondanom, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok bizottsági tagjai esetén a bizottsági ülések személyes megtartása a sokszor nagy földrajzi távolság és az önkéntesen, jellemzően főállás mellett vállalt feladatellátást és bizottsági ülésen való részvételt jelent. Az elmúlt évek tendenciája szerint az országos nemzetiségi önkormányzatok növekedő többletfeladatokkal számolhatnak, melyekből természetesen a különböző bizottságok is részt kell hogy vállaljanak.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyűléseit jellemzően szombati, munkaszüneti napon tartjuk, de az előkészítő bizottsági ülések hétköznapon vannak, amire a bizottsági tagoknak munkahelyükön rendszeresen szabadságot kell kivenniük. Ez különösen problémás a pedagógusok esetében, márpedig a nemzetiségi önkormányzatokban és bizottságaikban érthető okokból jelentős számban vannak pedagógusok. A módosító javaslatunkat úgy dolgoztuk ki, hogy az nem ró kötelezettséget sem a nemzetiségi önkormányzatokra, sem azok bizottságaira, pusztán igény és szükség esetén a lehetőségét biztosítja az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő bizottsági ülések megtartására. Ez csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a jogszabálynak megfelelően azok jogi és technikai feltételei biztosítottak.

Álláspontom, álláspontunk szerint a helyi nemzetiségi önkormányzatok bizottságainak kizárása sem indokolt az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő ülésezés lehetőségéből. Mert ugyan a helyi szinten működő nemzetiségi önkormányzatok ritkábban rendelkeznek bizottságokkal, az ülések összehívása a földrajzi közelségre tekintettel problémát sem okozhat, de az Njtv. szabályozásának felépítése egységesen kezeli a nemzetiségi önkormányzatok bizottságainak szabályozását, így jogtechnikai szempontból is szerencsésnek tartjuk az egységes kezelést és az online üléstartás lehetőségének megtartását.

(15.30)

Javaslatunk kidolgozásakor a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a jogi személyekre vonatkozó, az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételének kiforrott szabályozása és gyakorlata volt a minta előttünk. De az Njtv. 104. § (7) bekezdését is olyan törvényi szabályozásnak gondoljuk, amely biztosítja az új, a bizottságokra vonatkozó szabályozás helyes használatát, hiszen  idézem az Njtv-t:  „a nemzetiségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a nemzetiségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a nemzetiségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a nemzetiségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.” Szintén garanciát jelent a szabályszerű működés tekintetében a nemzetiségi önkormányzatok működésének törvényességi felügyelete.

Az előzőekben vázolt és indokolt módosítási szándékunkkal a bizottsági ülésünket követően tegnap megkerestem írásban az előterjesztőt, és a szakmai egyeztetéseket megkezdtük; remélem, időben és eredményesen le is tudjuk majd zárni, melyhez ezúton is kérem az előterjesztő segítségét, és köszönöm előre is.

Végül egy mondat erejéig engedjenek meg egy egészen személyes megjegyzést, kicsit lazításként. Én annak örültem volna, ha ez a törvény már a tavasz elején elfogadásra kerül, és már a nyár elején bevezetésre került volna, mert a 18 éves fiam pont múlt pénteken szerezte meg a jogosítványát. Hát, ő erről lemaradt, de ennél nagyobb baj ne érjen az életben! Köszönöm szépen. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)