Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich heute im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten meine gestrige, 20-minütige Rede bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/4181 über den ungarischen Haushalt 2024 im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen fortsetze.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében a mai napon folytassam a tegnapi nap már 20 percben megkezdett hozzászólásomat a 2024. évi T/4181. számú központi költségvetésitörvény-javaslattal kapcsolatban, annak nemzetiségi részeiről.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 2023. június 12-ei ülésén kialakította a véleményét a T/4181. számú törvényjavaslatról. A tegnapi, a 2024. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában az első húszperces hozzászólásomat teljes egészében arra szántam, hogy végigvettem azokat a rendkívül pozitív változásokat, amelyek a magyarországi őshonos nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítását követően, a 2014-2022 közötti nyolc évben nemzetiségi szempontból történtek.

A visszatekintést azzal zártam, hogy a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség nevében fenntartás nélkül meg kell köszönjem elsősorban a magyar kormánynak  hiszen minden pozitív döntés az övék volt , de az egész magyar parlamentnek, minden egyes korábbi és mai parlamenti képviselőnek az elmúlt nyolc évben nyújtott nemzetiségi támogatást, amellyel a 2014. évi kevesebb mint 4 milliárd támogatás a 2022. évre közel 24 milliárd forintra, közel hatszorosára emelkedett. Ugyanakkor azt is kihangsúlyoztam, hogy a megelőző hét-nyolc évtizedben a magyarországi nemzetiségeket sújtó intézkedések sokaságát, mulasztásait, bűneit, azoknak a negatív következményeit nem lehet hét-nyolc még oly szép év eredményeivel sem jóvá tenni, helyretenni. Ehhez több évtized szükséges.

Az elmúlt nyolc év arra volt elég, hogy elinduljunk azon az úton, elindítsuk azokat a nemzetiségi programokat, amelyek reményeink szerint az őshonos nemzetiségek túlélését, nemzetiségi létünk fennmaradását biztosíthatják.

Sajnos a 2020-2021-es Covid-válság, majd a 2022-es tragikus háborús helyzet, energiaválság, egyre súlyosabb infláció ezt a pozitív nemzetiségi előrelépést megtörte, és felerősített több olyan negatív folyamatot, amelyet már a ’23. évi költségvetésitörvény-javaslat tárgyalásánál is előre jeleztem. Tudtuk, hogy több területen jelentős többletköltségeink lesznek, ennek ellenére, megértve a hazánk előtt álló megoldandó problémákat, ebben a mi szerepünket is, elfogadtuk, hogy a 2023. évre nem lesz  a 2021. évhez hasonlóan – nemzetiségitámogatás-emelés a költségvetési törvényben, sőt 2023-ban jelentős támogatáscsökkentésre került sor.

2022-höz képest a 2023. évi központi költségvetési törvényben a 13 nemzetiségre vonatkozóan már 1 milliárd 63,1 millió forint csökkenés volt. Ez a csökkenés a 2023. évi költségvetési törvény idei, év eleji módosításával már 2 milliárd 351,7 millió forintra nőtt. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt ennek ellenére egységesen, egyetértőleg mind a 13 nemzetiség elfogadta, tudomásul vettük.

A most előttünk lévő 2024. évi költségvetési törvényjavaslat viszont már 3 milliárd 840,3 millió forint nemzetiségitámogatás-csökkenést tartalmaz a 2022. évhez képest. Ez a tervezett csökkentés a roma nemzetiségi támogatásoknál 5 százalékos, a többi nemzetiségnél viszont 25 százalékos nemzetiségitámogatás-csökkenést jelentene. Még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy ez a drasztikus elvonás szinte teljes egészében a nemzetiségi intézmények működési és felhalmozási kiegészítő támogatását vonja el, amennyiben a 2022. évben még 2 milliárd 998,8 milliós, lényegében 3 milliárdos támogatásból mindössze 45,4 millió működési támogatást és 215,7 millió felhalmozási támogatást hagyna meg; azaz összesen 261,1 milliót, ami kevesebb, mint 9 százaléka a 2022-es 3 milliárd forintos támogatásnak. Tehát a 91 százalékát vonná el.

Azt gondolom, hogy pusztán ez a két szám is jelzi, hogy egy aránytalanul indokolatlan elvonásról van szó, ami ellehetetleníti a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott és tulajdonukban lévő 102 nemzetiségi köznevelési és több tucat nemzetiségi kulturális intézményt.

(12.20)

Itt szeretném kihangsúlyozni és felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények és nemzetiségi kulturális intézmények is  csak itt a finanszírozási problémák lényegesen kisebb mértékűek  speciális, egyedi helyzetben vannak a finanszírozás szempontjából.

Ha megnézzük fenntartócsoportonként, akkor először a legnagyobb köznevelési intézményfenntartó a Klebelsberg Központ, melynek finanszírozása a költségvetésből részben normatív, részben feladatalapon történik, a szükséges kiegészítéseket pedig a központi költségvetési törvényben biztosított átcsoportosításokkal a kormány rendezni tudja, a Klebelsberg az egyes intézmények között is szabad átcsoportosítással rendelkezik. Másodszor, a helyi települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények, itt elsősorban és jellemzően óvodákról van szó, itt az állami normatív támogatást a helyi önkormányzatok igény, szükség és lehetőség szerint saját bevételeikből ki tudják egészíteni, úgy a likviditási, mint a költségvetési fedezet terén jelentkező nehézségeknél. Harmadrészt, az egyházi fenntartású köznevelési intézmények, melyek a nemzetiségi fenntartású köznevelési intézményekkel azonos normatív támogatást kapnak, de emellett év végén megtörténik egy elszámolás, és a szükséges kompenzáció központi költségvetésből biztosításra kerül, amivel egyébként a magunk részéről teljes mértékben egyetértünk.

Ugyanakkor a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények esetében azonban a normatív támogatáson kívül a fenntartónak nincs további lehetősége, hiszen nincs saját bevétele, és nincs az egyházhoz hasonló, év végi elszámolás sem. De a köznevelés államtól átvett feladat, így természetesen a bizonyítottan felmerült többletköltségek fedezetének biztosítása kizárólagosan állami feladat úgy a működési többletköltségek esetében, mint a szükséges fenntartási, felújítási költségek esetében. A finanszírozás állami feladat.

Nem tudom, hogy tudjáke, de mondom: egy nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó vagy többet is fenntartó, egyúttal ezen intézmények épület- és építményállomány-tulajdonosának számító helyi nemzetiségi önkormányzatnak az egész éves működési támogatása 520 ezer forint vagy 1 millió 40 ezer forint attól függően, hogy az adott településen, az adott nemzetiségre száznál kevesebben vagy többen regisztráltak. Ezenkívül minden más esetleges bevétele a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak pályázatokból van, célzott támogatások, melyek másra nem használhatóak fel. Objektíve kizárt, hogy a nemzetiségi önkormányzatok mint intézményfenntartók az intézmények esetenként többmilliós, több tíz milliós finanszírozási, költségvetési nehézségeit, problémáit saját bevételből, lehetőségeikből kezelni tudják.

Éppen ezért a működési és fenntartási, felújítási többletköltségek sokszor évenként különböző, változó összegeinek intézményenkénti finanszírozásának kezelhetősége érdekében az intézményátvételek 2013. évi megkezdésétől fogva minden évben arra törekedtünk, hogy legyen évről évre bővülő működési és felhalmozási intézményi keret, melyből évente a konkrét igények és felmérés alapján igyekeztünk rendezni a felmerülő adott évi nehézségeket, ami az elmúlt években, békeidőkben, azt gondolom, jól is működött. Most viszont egy éven belül lényegében a teljes kompenzálási keret elvonásra kerülne, ami alapjaiban veszélyezteti az átvett nemzetiségi köznevelési intézmények működését. 102 köznevelési intézményről beszélünk, közel 15 ezer gyermek oktatásáért-neveléséért felelősek.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága várhatóan módosító indítvánnyal kezdeményezni fogja  tudomásul véve a 2023. évi költségvetési törvényben és annak módosításában már elvonásra került 2 milliárd 351,7 millió forintot , hogy a 2024. évi költségvetésben a XI. fejezet 31/4 soron a „nemzetiségi intézmények támogatása működésre, beruházásra, felújításra, pályázati önrészre” 1 milliárd 568,9 millió forintnyi elvonás kerüljön visszaállításra. Tehát nem emelést kérünk, csak a már jelentősen csökkentett ’23. évi keret meghagyását.

A 2023. évi költségvetési törvény év elején történt módosítása során már jeleztem, hogy több területen vannak, lesznek jelentős többletköltségeink. Az azóta eltelt néhány hónap eseményei sajnos igazolták a korábbi előrejelzéseinket. A ’23-as költségvetési évben legalább három lényeges, központi intézkedést kívánó, jelentős többletköltséggel járó terület van, melyek a következők. Az első természetesen az energia-többletköltség fedezetének biztosítása. 2022 negyedik negyedévére vonatkozóan a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények mintegy 405 millió forint energiatöbbletköltség-kompenzációt kaptak, melyet ezúton is megköszönünk. A technikai lebonyolítás terén rendkívül pozitív volt, hogy bár gyermeklétszámra vetített kompenzálásról volt szó, de a keretösszegen belül a helyi nemzetiségi önkormányzatok között az általuk fenntartott intézmények specialitásainak figyelembevételével a tényleges igényekhez lehetett igazítani a támogatásokat. A 2023. évre köszönettel vettük a kormányrendeletet és annak módosítását, mely lehetővé tette a nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartott köznevelési intézményeik gázárfixálását.

2023. április 27-én megjelent az 1161/2023. számú kormányhatározat a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeket érintő 2023. évi egyszeri kiegészítő költségvetési támogatásról. A 2023 első félévi konkrét kompenzálási igények tételes, intézményenkénti felmérését is elvégeztük már, és várjuk a Kincstár intézkedését az energiakompenzáció várhatóan legfeljebb 450 millió forintos összegének az átutalására, a forrás biztosítására.

A második komoly problémát jelentő terület a közétkeztetés költségeinek finanszírozása. Már két hónapja befejeztük az intézményenkénti konkrét felmérést a 9 országos önkormányzat által fenntartott 27 nemzetiségi köznevelési intézmény több mint 4500 gyerekére vonatkozóan, a 2021. és 2022. évi tényleges közétkeztetési bevételekre és kiadásokra vonatkozóan. Ennek alapján objektív tény, hogy 2021-ben már 126 millió forint finanszírozás hiányzott, mely hiány 2022-ben közel a kétszeresére, 247 millió forintra nőtt. Látva a 2022 második félévi és az idei első öthavi inflációt, ezen belül az élelmiszer-inflációt, a 9 országos önkormányzat által fenntartott 27 köznevelési intézmény nagyságrendileg mintegy 350-400 milliós forráshiánnyal fog rendelkezni a 2023. évben.

Jelenleg folyik a felmérés az 55 helyi nemzetiségi önkormányzat által fenntartott 75 nemzetiségi köznevelési intézményre, ahol nagyságrendileg szintén mintegy félmilliárd forint lesz a hiány, illetve a többletköltség. Itt is hangsúlyoznunk kell, hogy egyrészt szükség van az alapnormatíva jelentős emelésére, de szükséges  a nemzetiségi területen legalábbis mindenképpen  az intézményenkénti vizsgálat alapján az eseti kompenzáció is, mivel egyes intézményeknél az átlagtól jelentős pozitív vagy negatív irányú eltérések is vannak.

(12.30)

A harmadik nagy terület a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés, valamint a pedagógusok ágazati pótlékának emelésére a forrás biztosítása. Erre vonatkozóan a kormány a nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartók számára 2023. január 1-jéig visszamenőleg a pedagógus munkakörökben a 2023. áprilisi normatívával rendezte az emelkedés bérfedezetét, és a továbbiakban ez havonta biztosításra kerül. Azt gondoljuk, hogy a pedagógus munkakörökben ez a kérdés megnyugtatóan rendeződött.

A nemzetiségi fenntartású nemzetiségi köznevelési intézmények nem pedagógus munkakörökben és nem pedagógiai tevékenységet végző munkatársainak minimálbér- és garantáltbérminimum-növekedése elmúlt négyévi többletköltségét is teljeskörűen felmértük, erről a Pénzügyminisztériummal és a Köznevelési Államtitkársággal folyamatban van az egyeztetés, a szükséges kompenzálási igény véglegesítése után remélhetőleg ez is meg fog oldódni.

Összefoglalva, a három kiemelt fontosságú, forrásigényű területen az energia és a bérfejlesztések esetében a kompenzálás a 2023. évre  vagy időarányosan  megtörtént, és feltételezzük, hogy 2024-ben is a szükséges mértékben meg fog történni, ugyanakkor viszont a közétkeztetésre vonatkozóan mindenképpen kormányzati intézkedés szükséges. Ezen három kiemelt forrásigényű terület mellett természetesen több más helyen is szorít a cipő, de ezek nem összehasonlíthatók az előző hárommal, ezeket megpróbáljuk saját hatáskörben megoldani, és átvészelni ezeket az időszakokat.

A magyarországi őshonos nemzetiségek életének, működésének további meghatározó területeiről, melyeket azonban a 2023. évi, valamint a 2024. évi költségvetési törvény támogatáscsökkentéssel nem érintett, így az itt jelentkező problémák, feszültségek súlya is más minőségű, a holnapi napon Varga Szimeon bolgár szószóló úr, a NEB Önkormányzati, Külügyi és Költségvetési Albizottsága elnöke fog önöknek beszélni, úgymint az országos nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi média támogatásáról, az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik támogatásáról, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásáról, valamint a nemzetiségi szakmai támogatásokról.

Mindezek alapján a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága várhatóan módosító indítvánnyal kezdeményezni fogja  tudomásul véve a 2023. évi költségvetési törvényben, majd annak módosításában már elvonásra került 2 milliárd 351,7 millió forintot , a 2024. évi költségvetésben a XI. fejezet 31/4. soron a nemzetiségi intézmények támogatására az 1 milliárd 568,9 millió forint újabb elvonás kerüljön visszaállításra, a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények működésének biztosítása érdekében.

Előre is tisztelettel kérem önöket, hogy a módosító indítványunkat majd támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.)