Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrte Vorsitzende! Sehr geehrter Statssekretär! Sehr geehrtes Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni az államtitkárságnak, minden itt lévő és itt nem lévő munkatársának a kétéves beszámolót és a beszámoló mögött lévő kétéves munkát, mert a beszámoló összeállítása egy dolog; ami a beszámolóban van, és ami munka van mögötte, az sokkal több.

Másodsorban szeretném megköszönni államtitkár úrnak is az átfogó szóbeli tájékoztatást, kollégámnak, Alexov Lyubomirnak is; anélkül, hogy ezek közül bármit megismételnék, szeretném kijelenteni, hogy az általuk elmondottakkal teljes mértékben egyetértek. Ugyanakkor engedjék meg, hogy visszaidézzek néhány dolgot a 2022 júniusában a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában, majd ez év márciusában a költségvetési törvény módosításakor elmondottakból.

A hozzászólásom háromszor 20 perc; első h20 perce 2022 júniusában arról szólt, hogy végigvettem azokat a rendkívül pozitív változásokat, amelyek a magyarországi őshonos nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítását követően a 2014-22 közötti nyolc évben nemzetiségi szempontból történtek.

A visszatekintést azzal zártam, hogy a Magyarországon élő tizenhárom őshonos nemzetiség nevében fenntartás nélkül meg kell köszönjem elsősorban a mindenkori magyar kormánynak, hiszen minden döntés az övék volt, de az egész magyar parlamentnek, minden egyes korábbi és mai parlamenti képviselőnek az elmúlt nyolc évben nyújtott nemzetiségi támogatást, amellyel a 2014. évi kevesebb mint 4 milliárd forint a 2022. évre közel 24 milliárd forintra, azaz a hatszorosára emelkedett.

Külön megköszöntem, hogy az őshonos nemzetiségek ügyeit, előterjesztéseit egyfajta íratlan házszabályként a frakciók kivették a napi politikai csatározásokból, és az elmúlt nyolc évben minden, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által benyújtott előterjesztést, törvényjavaslatot lényegében egyhangúlag fogadott el a magyar Országgyűlés. Ezt köszönjük, és kérjük a továbbiakban is.

Minden alkalommal elmondtam, hogy ilyen lehetőségeink nekünk, magyarországi őshonos nemzetiségeknek az elmúlt száz évben nem voltak. Ugyanakkor azt is hangsúlyoztam, hogy a megelőző hét-nyolc évtizedben a magyarországi nemzetiségeket sújtó intézkedések sokaságát, mulasztásait, bűneit, azok negatív következményeit nem lehet hét-nyolc év mégoly szép eredményeivel sem jóvátenni, helyre tenni, ehhez több évtized kell.

Az elmúlt nyolc év arra volt elég, hogy megkapaszkodjunk, újra hitet kapjunk, és új lendülettel elinduljunk azon az úton, elindítsuk azokat a hosszú távú programokat, melyek reményeink szerint az őshonos nemzetiségek túlélését, a nemzetiségi létünk jövőbeni fennmaradását biztosíthatják.

Sajnos, a 2020-21-es Covid-válság, majd a ’22-es tragikus háborús helyzet, az energiaválság, az egyre súlyosabb infláció és minden más következménye ezt a pozitív előrelépést megtörte, és fölerősített több olyan negatív folyamatot, melyet már a ’23-as költségvetési javaslat tárgyalásánál is előre jeleztem.

(11.20)

Tudtuk, hogy több területen jelentős többletköltségeink lesznek, ennek ellenére, megértve a hazánk előtt álló megoldandó problémákat, feladatokat, ebben a mi szerepünket is, elfogadtuk, hogy a 2023. évre a 2021. évhez hasonlóan nem lesz nemzetiségitámogatás-emelés a költségvetési törvényben, sőt jelentősebb elvonások is voltak. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt ennek ellenére egységesen, egyetértőleg elfogadta mind a 13 nemzetiség. Azóta eltelt nyolc hónap, melynek az eseményei igazolták sajnos a korábbi előrejelzéseinket.

A 2023-as költségvetési évben három lényeges központi intézkedést kívánó, jelentős többletköltséggel járó terület van. Ezek a következők.

Az első: az energia-többletköltség fedezetének biztosítása. 2022 negyedik negyedévére vonatkozóan erre a nemzetiségi önkormányzatok, illetve az általuk fenntartott köznevelési intézmények mintegy 405 millió forint energiatöbbletköltség-kompenzációt kaptak, melyet ezúton is köszönünk. 2023 első félévére is megjelent a kormányrendelet az előlegről, szintén 405 millió forintról. Bizonyos, hogy idén ezenfelül még legalább egy 1 milliárd forint körüli kompenzáció lesz szükséges.

A második komoly problémát jelentő terület a közétkeztetés költségeinek finanszírozása. Az elmúlt héten fejeztük be az intézményenkénti konkrét felmérést a kilenc országos önkormányzat által fenntartott 27 köznevelési intézmény több mint 4500 gyerekére vonatkozóan a 2021. és 2022. évi tényleges bevételre és kiadásra. Ennek alapján objektív tény, hogy 2021-ben már 126 millió forint finanszírozása hiányzott, mely hiány 2022-ben közel kétszeresére, 247 millió forintra nőtt. Látva a 2022 második félévében történt inflációt, ezen belül az élelmiszer-inflációt, nagy bizonyossággal ki merem jelenteni, hogy a kilenc országos önkormányzat által fenntartott 27 köznevelési intézmény közétkeztetési forráshiánya a 2023. évben legalább 500 millió forint lesz.

Jelenleg folyik a felmérés, jövő hét végére meglesznek az adataink az 55 HNÖ által fenntartott 75 köznevelési intézményre, nagyságrendileg tízezer gyermekre, nem kétséges, hogy ez körülbelül az országosok által fenntartott közétkeztetési hiány duplája lesz, ami körülbelül 1 milliárd forint. Itt ki kell hangsúlyoznunk, hogy nemcsak az alapnormatíva jelentős emelésére van szükség, de intézményenként is meg kell vizsgálni a konkrét költségek alapján, hogy milyen kiegészítő támogatást kell adjunk, hiszen az átlagtól nagyon jelentős pozitív-negatív irányú eltérések vannak annak függvényében, hogy egy-egy intézménynek mennyi a létszáma, főző- vagy melegítőkonyhája van, települési önkormányzat vagy az intézmény kezében van a közétkeztetés, és a többi. Ezt az első két pontot összefoglalva azt mondtam egy évvel ezelőtt, hogy az energia és a közétkeztetés területén összességében mintegy 3,5 milliárd forint kompenzációra lesz szükség 2023-ban.

A harmadik nagy terület a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a pedagógus ágazati pótlék emelésére a forrás biztosítása. Ez, ha több hónapos eltolódással is, a pedagógus-munkakörökben megtörtént, hiszen a 2023. májusi normatív támogatással visszamenőleg 2023. január 1-jéig az intézmények normatív alapon megkapták a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének, valamint a pedagógus ágazati pótlék emelésének a forrását. Ugyanakkor, amire egy évvel ezelőtt még nem gondolhattunk, hogy ez a normatív kiegészítés nem vonatkozott a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra, technikai személyzetre, kisegítő személyzetre. Erre megcsináltuk a tételes felmérést a 2020-21-22-23. évre vonatkozóan. 2020-ra 52,4 millió volt a többletköltség ’19-hez képest. A ’21. évben már 77,5 millió forint, a ’22. évben 224,5 millió forint, a ’23. évben pedig 358 millió forint. Ha megduplázzuk a helyiek által fenntartott intézményeknél, akkor ott ez minimum 700 millió forint lesz. Tehát ez azt jelenti, hogy csak ez a tényező ’23-ban körülbelül 1 milliárd forint. Itt szeretném felhívni a figyelmet a trendre, a folyamatra, hiszen míg ’20-ban ez az 52,4 millió forint egy intézményre vetítve havonta még csak 160 ezer forint volt, ez idén már a 358 millió forintból 1,2 millió forint havonta. Tehát olyan változás van, ami, azt gondolom, hogy felgyorsítva most az utóbbi két év minden problémájával, a jelenlegi keretek között nem kigazdálkodható és nem kezelhető.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mégis hogy lehet létezni, vagy más területen mi történik, hogy egy teljesen egyedi, sajátos finanszírozási helyzetben vannak a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények, hiszen a Klebelsberg-fenntartású intézményeknél egy feladatalapú finanszírozás van. A költségvetésbe betervezik a szükséges összegeket, év közben lehet átcsoportosítást is csinálni. A helyi önkormányzatok által fenntartott, jellemzően óvodáknál a helyi önkormányzatoknak vannak egyéb bevételei még a legkisebb településeken is, amelyekből lehetőségeikhez képest a számukra fontos óvoda költségvetését ki tudják egészíteni.

Az egyházi fenntartású köznevelési intézmények ugyanolyan normatívát kapnak, mint a nemzetiségi önkormányzati fenntartásúak, de a vatikáni megállapodás alapján az év végén kiegészítik a költségvetésüket, pont az ilyen típusú többletköltségeket. A nemzetiségi önkormányzatoknál viszont nincs, a nemzetiségi önkormányzatoknak nincs saját bevételük sem. Ezt azért kell kihangsúlyozni és kiemelni, hiszen az elmúlt nyolc év legfontosabb eredményeit, a nemzetiségi oktatás autonómiáját, az intézményátvételeket alapvetően veszélyezteti ez a mostani helyzet. Még a tavaszi ülésszak alatt kell találjunk erre egy megnyugtató megoldást, mert amennyiben vissza kell adjuk a nemzetiségi köznevelési intézményeinket, akik tényleg a csődhelyzet szélén állnak jó néhány településnél, ez derékba töri mindazt, amit az elmúlt nyolc évben elértünk, és a nemzetiségi létünket is veszélyezteti. Hozzáteszem egyébként, hogy a fenntartói jog visszaadása esetén is ugyanúgy az államnak finanszíroznia kell, hiszen ettől még ugyanúgy akkor is állami kézbe kerül vissza. Tehát itt ez semmiféle megtakarítást vagy egyebet nem jelentene, de azt igen, hogy a nemzetiségi köznevelési intézmények csődhelyzete vagy visszaadása a nemzetiségi jövőnket alapvetően befolyásolja.

Végül engedjék meg, hogy néhány mondatban reagáljak; a felmerült beszámolóval kapcsolatban is a romaügyekben természetesen kifejezetten a nemzetiségi, nemzetiségpolitikai részét illetően politikai vitába semmilyen körülmények között nem szeretnék belemenni, sajnos nagyon nehéz, a korábbiaknál is nehezebb helyzetet teremtett a nemzetiségi bizottság számára, hogy nincs sem roma szószóló, sem roma parlamenti képviselő ebben a ciklusban a parlamentben. Erről mi sajnos nem tehetünk, helyettes ombudsman asszonnyal együtt keressük a módját, lehetőségeit, hogy hogyan tudjuk ezt a helyzetet áthidalni.

(11.30)

De szeretném kihangsúlyozni, hogy mindennek ellenére és minden nehézség ellenére minden olyan nemzetiségi eredmény, akár most a közétkeztetés, akár a rezsiköltség-kompenzáció, akár a nemzetiségipedagógus-pótlék, akár a nemzetiségipedagógus-hallgatók ösztöndíja, tehát minden olyan terület, amelyre a nemzetiségi bizottságnak ráhatása van, és ahol eredményeket tudtunk elérni, abban automatikusan mindenhol a romák is benne vannak, a roma önkormányzatok által fenntartott intézmények, a roma nemzetiségi pedagógusok és nemzetiségipedagógus-hallgatók is.

Én kérem mindenkinek az elmondottakban és ezekben az ügyekben a segítségét a következő másfél hónapi parlamenti munka során is. Köszönöm szépen. Danke sehr! (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)