Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Régi-új adónemmel bővül a magyar adórendszer, ami megfelel annak az Alaptörvény szerinti kritériumnak, amely szerint az adóztatásnak figyelemmel kell lenni az adóalanyok teherbíró képességére is. Ez az adó a kiskereskedelmi adó. Régi-új adónemet említettem, hiszen 2010 és 2012 között működött már az önök előtt fekvő törvényjavaslat szerinti közteher előképe, ez volt az ágazati különadó. Ennek egyik eleme a bolti kiskereskedelemre vonatkozott, és hasonlóan a törvényjavaslat szerinti adóhoz, szintén elsősorban a nagyvállalkozásokat terhelte. Ugyan az ágazati különadót több adóalany és maga az Európai Bizottság is vitatta, az Európai Unió Bírósága rögzítette, hogy önmagában abból a körülményből fakadóan, hogy egy adó a nagyvállalatokra nagyobb kötelezettséget ró, nem következik, hogy a szabályozás diszkriminatív lenne, még abban az esetben sem, ha ezen adóalanyok történetesen külföldi tulajdonosi hátterűek.

Az uniós jog és az Alaptörvény adóztatásra vonatkozó alapvetése tehát az uniós bíróság döntésével összeért, nincs összevethető helyzetben a városszéli bevásárlóközpont és a sarki fűszeres, ennélfogva e különbség az adóztatásban a teherbíró képesség figyelembevételével érvényesíthető. Lényegét tekintve erről szól a kiskereskedelmi adó, így sok vállalkozás van ugyan, amely kiskereskedelmi tevékenységet végez  mintegy 35 ezer vállalkozásról lehet beszélni , azonban közülük csak mintegy 2 ezer lesz adófizető.

Szintén a törvényjavaslat előzményeihez tartozik, hogy a kormány már rendeletben hatályossá tette a törvényjavaslat szerinti tartalommal azonos kiskereskedelmi adót, melyből származó bevétel a járvány elleni védekezés alapjába tartozik. Ezt a már létező adót a javaslat is figyelembe veszi, ezért egyfelől a törvény hatálybalépése a kihirdetést követő nap lesz, másfelől pedig a javaslat az adóösszeg meghatározásánál is számításba veszi azt, hogy a kormányrendelet hatálya alatti időszakra már kell adót fizetni.

Tisztelt Országgyűlés! Az új kiskereskedelmi adó illeszkedik nemcsak az Alaptörvényhez és az uniós joghoz, hanem az immáron évtizedes múltra visszatekintő kormányzati adófilozófiához is. Ennek lényege, hogy a kormány a jövedelemadó, az élőmunkaterhek csökkentése révén kívánja több szabadon elkölthető jövedelemhez juttatni az embereket, miközben a költségvetési stabilitás fenntartása érdekében az adórendszer súlypontját a forgalmi, fogyasztási adókra helyezi át. Az új adó éppen ezért forgalmi jellegű közteher, lévén alapja az adóköteles tevékenységből eredő nettó árbevétel. Emellett ugyanakkor környezetvédelmi jelentőséggel is bír, hiszen a nagyobb fogyasztás több negatív környezeti hatással jár, különösen ha arra gondolunk, hogy egy-egy bevásárlóközpont a gépkocsiforgalmat is jelentősen növeli.

Az adókötelezettség maga kifejezetten a kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik, melyet a javaslat szerint a TEÁOR alapján körülírt kiskereskedelmi tevékenységgel lehet azonosítani. Nem az számít ugyanakkor, hogy a vállalkozásnak mi a TEÁOR szerinti besorolása, hanem az, hogy milyen tevékenységet végez. Valójában a kiskereskedelem a javaslat indoklásában részletesen is kifejtettek alapján nem más, mint a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornán való eladás elsősorban, de nem kizárólag magánszemélyek számára. Nem lesz ugyanakkor adóköteles a gyártó cég által a nagykereskedő számára történő értékesítés, valamint a nagykereskedő kiskereskedő számára való értékesítése, ha az eladás nem a széles közönség számára nyitott értékesítési rendszeren keresztül történik.

Az adó alanya az a személy vagy szervezet lesz, aki vagy amely kiskereskedelmi tevékenységet végez. A magyar kiskereskedelmi egységek versenypozíciójának védelme érdekében a versenysemlegesség elvének érvényesítése miatt az adóalanyi körbe tartozik a javaslat szerint az a Magyarországon nem letelepedett szervezet vagy személy is, amely vagy aki magyarországi átadási hellyel végez kiskereskedelmi értékesítést, azaz például a külföldről üzemeltetett webshopon keresztül ad el terméket magyarországi ügyfélnek.

Az adó alapja, mint említettem, a kiskereskedelmi tevékenységből eredő árbevétel. Az adóalap másik elemét képezi az az árbevétel, amelyet a kiskereskedő nem árueladásból, hanem a beszállítójának nyújtott szolgáltatásból, például bolti értékesítésnövelő akciókból, a termék kelendőbbé tétele érdekében a termék elhelyezéséért nyújtott szolgáltatásból ér el. Szintén az adóalapba tartoznak a beszállító által nyújtott különféle kedvezmények és engedmények. Annak érdekében, hogy a sávosan progresszív mértékrendszert ne lehessen kijátszani a társaság feldarabolásával, a javaslat az adóalap összeszámítását írja elő az adóalany kapcsolt vállalkozásaival abban az esetben, ha kiválás, szétválás vagy eszközátruházás történt 2020. április 14-ét követően. E szabály alól is lehet ugyanakkor kimentéssel élni, ha az adóalany igazolja, hogy a tranzakciónak volt gazdasági megalapozottsága.

Az adó mértékrendszere sávosan progresszív, ami azt jelenti, hogy az adott sávhoz tartozó adómértéket csak a sávba tartozó adóalaprészre lehet alkalmazni. 500 millió forint árbevételig az adó mértéke nulla százalék valamennyi vállalkozás számára. Az ezt a küszöbértéket meg nem haladó árbevételű vállalkozásoknak, a valóban kicsi kiskereskedőknek ugyanakkor sem bevallani nem kell, és adófizetési kötelezettség sincsen.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szerinti adó éves elszámolású adó. Ez azt jelenti, hogy az adóévet követően kell az adóbevallást benyújtani az adóévi teljesítményről. Ezzel egyidejűleg kell az előző időszak adatai alapján adóelőleget is bevallani és az adóévben azt két egyenlő részletben megfizetni.

A javaslat részletes átmeneti szabályokat tartalmaz a törvény hatálybalépése napján tartó adóév, azaz az első adóév adóösszegére és a fizetendő adóelőleg összegére. Előbbit akként lehet kiszámítani, hogy első lépésben a teljes adóévi alapra kell kiszámítani az adót, majd időarányosan kell meghatározni a ténylegesen fizetendő összeget.

Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv céljával összhangban segíti a költségvetési bevételek teljesülését, ezért kérem, hogy szíveskedjenek azt támogatni és elfogadni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.