Felszólalás adatai

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő hosszú nevű törvényjavaslat alapvetően a közéletet alakító és döntéshozatali pozícióban lévő személyek iránti közbizalom megteremtésére, annak erősítésére, fenntartására irányul. A Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja támogat minden olyan elképzelést, amely ha csekély mértékben is, de a perspektívákat magában hordozóan előmozdítja a közéletet alakító személyek iránt a megérdemelt közbizalom kialakulását, erősödését és fenntartását. Nem lehet ugyanis a közjó nyomvonalán olyan közéleti tevékenységet tartósan folytatni, amely nélkülözi az ahhoz szükséges közbizalmat.

(11.30)

A MIÉP egyik jelszava az elmúlt választási ciklusban az volt, hogy "csak a tiszta kéz lehet erős". Ez továbbra is meggyőződésünk.

Korruptsága miatt megvetett és hitványnak tartott ember nem lehet tartósan a közéletünknek döntési jogkörrel alakító résztvevője. A törvényjavaslat közéletünk számos közmegbízatást teljesítő szereplőjére kiterjeszti a vagyonnyilatkozat adásának kötelezettségét. Fontos közhatalmi és más közfeladatokat ellátó személyek esetében, különösen ha a funkció a közpénzek feletti döntéshozatalra is vonatkozik, ez igenis indokolt követelmény.

A MIÉP-frakció támogatja ennek a követelménynek a törvényi szintű megfogalmazását és érvényesítését. A vagyonnyilatkozat annak megállapítására szolgál, hogy e fontos közéleti résztvevők a tisztségük keletkezése és megszűnése közötti időszakban elértek-e olyan vagyongyarapodást, amely életszerűen következik legális jövedelmükből, vagy pedig a vagyongyarapodásuk meghaladja-e ezt a mértéket.

Közbizalmat csorbító jelenség az, hogy bizonyos közéleti szereplők a közéletbe rövid időre belépnek, majd mesés vagyongyarapodással távoznak onnan, és ennek nincs meg az ellenőrzési módja. Itt személyiségi jogok sérelme miatt nem kívánok neveket említeni, de sok nevet elő lehetne hozni. Viszont a törvényjavaslat természetesen a jövő időre vonatkozik. Akik eddig összeszedték, ha úgy tetszik, összelopták magukat, majd eltávoztak a közéletből, azokra sajnos nem fognak a törvényjavaslat hatálya alá tartozó előírások vonatkozni. A törvényjavaslatnak nincs visszamenőleges hatálya. Aki a kedvező lehetőségeket kihasználva lelépett, nem kötelezhető e törvény alapján semmiféle utólagos elszámolásra. Ha ez már így történt, legalább a jövő időre vonatkozva ne teremtsük meg ezt a lehetőséget.

Többen elmondták, és való igaz, hogy a törvényjavaslat igen széles körre terjed ki, amit mi helyesnek tartunk. Így a köztársasági elnökre, a miniszterelnökre, az Országgyűlés elnökére, az Alkotmánybíróság elnökére és az alkotmánybírókra, az állampolgári jogok országgyűlési biztosára, a polgármesterekre, a helyi önkormányzati képviselőkre, a közjegyzőkre és az ágazati miniszter által meghatározott közalkalmazottakra, a Magyar Nemzeti Bank elnökére, alelnökeire és vezető alkalmazottaira, a monetáris tanács tagjaira, az Állami Számvevőszék elnökeire, elnökhelyetteseire, egyéb vezetőire és számvevőire, a Gazdasági Versenyhivatal elnökére, elnökhelyetteseire, a Versenytanács tagjaira és vizsgálóira, egyes közhasznú szervezetek vezető tisztségviselőire, bizonyos egyedi állami önkormányzati támogatások döntés-előkészítésében vagy döntéshozatalában érdemi befolyással legálisan rendelkező személyekre vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ró.

Valóban nagyon széles a kör, valóban több ezer embert, lehet, hogy akár több tízezer embert is érint, de nem a szám a lényeg ebben az esetben, hanem hogy olyan személyekre terjed ki, akik közpénzek felett rendelkeznek, közpénzek ügyében dönthetnek, vagy közpénzek elkötését ellenőrizhetik. Nem az a lényeg, hogy hány ember, hanem az, hogy milyen kör. Mi egyetértünk ezzel a körrel.

Helyenként a javaslat összeférhetetlenségi klauzulákat is alapít vagy módosít. Ez nem vitatható módon közbizalmat erősítő hatású. E vagyonnyilatkozatok kezelése vonatkozásában vagy az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok, vagy a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok, vagy esetenként újonnan kreált szabályok vonatkoznak. Ezek a kezelésre vonatkozóan alapvetően ügyviteli és iratkezelési szabályok, első olvasatra racionálisnak tűnnek, bár lesznek kérdéseink is ezekkel kapcsolatban.

Természetesen tudjuk, hogy a vagyongyarapodás eldugható. Ennek megoldására számos jogtechnikai megoldás szolgál. Itt egyes ellenzéki képviselőtársaim már mondták a házastárs ilyen jellegű bevonását, remélem, hogy ebben a körben ez nem lesz általános, és pláne nem jó tippeket adni.

A közszolgálat területén azonban a törvényjavaslat tartalma szerint számos kisember van összekeverve jelentős tisztséget betöltő személyekkel. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Állami Számvevőszék elnöke és így tovább, nem azonos befolyással bír a közéletre, mint például egy önkormányzati képviselő. Ezért gondot okozhatnak a gyakorlatban az előterjesztésekből könnyen következő, de a törvénytervezetben nem megoldott ütközések olyan személyek vagyonnyilatkozatainál, akik más jogszabály, így az országgyűlési képviselők vagy a közalkalmazottak, önkormányzati képviselők, polgármesterek s a többi vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok alapján is kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.

Így például, ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett közalkalmazott egyben országgyűlési képviselő is, akkor ő az országgyűlési képviselőkre előírtak szerint évente is és a javaslat elfogadása esetén háromévente is köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Ezt az ellentmondást és problémát fel lehetne oldani azzal, hogy amíg a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett közalkalmazott, önkormányzati képviselő, polgármester és így tovább egyúttal országgyűlési képviselő is, addig az országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozata pótolhatná a közalkalmazotti vagyonnyilatkozatot is, hiszen az országgyűlési vagyonnyilatkozata úgyis nyilvános, tehát könnyen ellenőrizhető e közalkalmazott, önkormányzati képviselő, polgármester vagyongyarapodása.

A vagyonbevallások nyilvánosságára vonatkozó és a tervezetben szereplő előírás szerintünk nem tekinthető ésszerűnek és méltányosnak. Bizonyos fontos tisztségek betöltése esetén a vagyonbevallás nem nyilvános, ugyanakkor alacsony tisztségek betöltése esetén a vagyonbevallási kötelezettség és a vagyonbevallás nyilvános.

Önkormányzati képviselők esetén a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy vagyonbevallásuk nyilvános legyen - helyes. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyetteseinek és számvevőinek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, elnökhelyetteseinek, továbbá például a monetáris tanács tagjainak vagyonbevallása a törvényjavaslat szerint nem nyilvános.

A MIÉP képviselőcsoportja úgy véli, hogy ezek a tisztségek sokkal jelentősebbek, sokkal nagyobb közpénzek felhasználására, illetve felhasználásuk ellenőrzésére adnak lehetőséget, mint egy község valamelyik önkormányzati képviselőjének a közpénzekre vonatkozó befolyása. Célszerűnek látjuk tehát egységesen szabályozni a nyilvánosság kérdését a törvényjavaslatban felsorolt tisztségek vonatkozásában.

A közéletiség iránt táplált közbizalmat az erősítené jobban, ha minden vagyonnyilatkozat nyilvános lenne. E szabályozás azért szükséges, mert a közélet által kínált munkakörök ugyanis nagy átlagban nem versenyképesek az üzleti élet lehetőségeivel. Az üzleti élet vezető munkaköreiben a közbizalom és a tisztesség nem feltétlenül vezérmotívum. Az üzletember a haszonelvűség nyíltan vállalt célját arcpirítás nélkül tűzheti zászlajára, közéleti személyiség ezt nem teheti meg.

A MIÉP képviselőcsoportja egyébként nem állítja élesen szembe a gyarapodás és a közbizalom fogalmát. Ez abból fakad, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja a lakosság gyarapodásának a pártján áll.

Azt szeretnénk látni és tapasztalni, hogy mind a közéleti közszolgálatiság területén, mind az üzleti élet területén erőfeszítéseket kifejtő honfitársaink erőteljesen gyarapodjanak. Mi örülünk a gyarapodásnak, és kívánjuk honfitársaink megérdemelt - de kihangsúlyozzuk: megérdemelt - gyarapodását.

A közéletiség és a közszolgálatiság területén azonban osztjuk a törvényjavaslat azon célkitűzését, hogy a vagyongyarapodás életszerűen következzen abból a tevékenységből, amit a közéleti szereplő tisztességesen folytat. Ezen célkitűzést véleményünk szerint jelentős mértékben segítené elő kisebb módosításokkal a törvényjavaslat elfogadása.

Végül néhány technikai kérdésről is szót kell ejtenünk. Logikusnak tűnik, hogy az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szerveknél vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozatait az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi.

(11.40)

Ez így is szerepel a Magyar Nemzeti Bank vezetőinél és a monetáris tanács további tagjainál, valamint az Állami Számvevőszék vezetőinek esetében. E logika azonban megszakad az állampolgári jogok országgyűlési biztosánál, ahol nincs ilyen előírás, pedig az ő esetükben is szerepe van a mentelmi bizottságnak, így a vagyonnyilatkozatba való betekintés engedélyezésére javaslatot tehet az Országgyűlés elnökének, vagy indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok miatt - csak éppen az nincs rögzítve, hogy hol tartják nyilván és hol ellenőrzik az ő vagyonnyilatkozataikat. Remélem, hogy még beilleszthető ebbe a logikus sorba, hogy az országgyűlési biztosok vagyonnyilatkozatait is az Országgyűlés mentelmi bizottságánál kell nyilvántartani és ellenőrizni.

Valóban felmerült már az a kérdés, hogy szabályozatlannak tűnik, hogy a mentelmi bizottság hogyan fogja ellenőrizni ezeket a vagyonnyilatkozatokat, amelyek most újonnan hozzá kerülnek. A nyilvántartással nincs különösebb gond, mert mint a mentelmi bizottság tagja tudom, azt elég könnyű ellenőrizni, hogy valakik leadták-e a vagyonnyilatkozatukat vagy nem. De ha ezek a vagyonnyilatkozatok a tervezetben meghatározottak szerint továbbra is nem nyilvánosak, titkosak lesznek, akkor nem igazán tudom, hogy a mentelmi bizottság hogyan fogja majd ellenőrizni azokat, és hogyan tud majd az ilyen, nem szabályozott ellenőrzés esetén javaslatot tenni az Országgyűlés elnökének akár a tisztség megszüntetésére, akár más szankcióra. Tehát a mentelmi bizottság ellenőrző szerepe teljesen szabályozatlan. Úgy gondolom, a hátralévő időben az előterjesztőnek módosító indítványokkal egyrészt be kellene illesztenie az országgyűlési biztosok vagyonnyilatkozatának, vagyonbevallásának ellenőrzését és nyilvántartását a mentelmi bizottsághoz, és rendezni kellene a mentelmi bizottság ellenőrzési mechanizmusát.

Némi problémát az is okozhat, hogy a mentelmi bizottság jelenleg is komoly gondokkal küzd a már most is általa őrzött vagyonnyilatkozatok tárolása kapcsán a tárolókapacitások szűkössége miatt. Újabb csoportok, még ha ezek nem is olyan nagyon nagy létszámúak, vagyonnyilatkozataival való foglalkozáshoz meg kell teremteni a szükséges feltételeket is. Természetesen tudom, hogy e feltételek megteremtése nem ennek a törvényjavaslatnak, nem ennek az előterjesztésnek a feladata és része kell hogy legyen, de ha elfogadásra került a törvény, akkor nem szabad majd megfeledkezni erről.

Összefoglalva: a Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot, egyetért annak célkitűzéseivel, azaz a közbizalom erősítésével, megteremtésével, fokozásával. Megjegyezném: nem jó az, ha egyes képviselők akarják megmondani, hogy mi méltatlan vagy mi nem méltatlan egyes közszereplőkhöz, ezt bízzuk őrájuk, hogy ők ez ügyben hogy nyilatkoznak; a fogadatlan prókátornak mindig meg szokott lenni a maga helye. A MIÉP frakciója azonban olyan módosítások befogadására kéri az előterjesztőt, amelyek egységesen javasolják majd valamennyi érintett közszereplő, valamennyi érintett személy számára a nyilvános vagyonbevallást, és megfelelő módon szabályozzák a mentelmi bizottság ez irányú feladatait.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)