Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Ígérem, hogy sokkal rövidebb leszek.

Tisztelt Országgyűlés! Annak a törvényjavaslatnak, amely önök előtt fekszik, alapvetően az a célja, hogy végrehajtsa az Alkotmánybíróság 6/2001. III. hó 14-én hozott határozatát. Eszerint, és most idézet következik: "Az Országgyűlés, jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az egyesülési szabadság érvényesülését biztosító mindazon jogszabályi feltételeket, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a nyilvántartásba-vételi eljárás indokolatlan elhúzódásával szemben. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2001. december 31-éig tegyen eleget."

A jelenlegi szabályozás értelmében a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásba vételére soron kívül kerül sor. Ennek ellenére a 2000. évben befejezett 982 ügyből mindössze 47-ben született döntés 3 hónapnál rövidebb idő alatt, 483 ügy befejezése 12-24 hónapig terjedő időt vett igénybe, 100 esetben pedig 2 évet is meghaladó időtartamú volt az eljárás. A probléma azonos, ezért egyforma eljárási rendet dolgoztunk ki a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére.

Ennek során a cégeljárási gyakorlatban már bevált megoldásokat vettük át. Az Alkotmánybíróság az idézett határozata indokolásában ugyanis a következőképpen foglalt állást: "A bíróság nem találta alkotmánysértőnek azt, hogy a jogszabályok eltérően szabályozzák a társadalmi szervezetek és a gazdasági társaságok létrehozását." Az eljárás indokolatlan elhúzódását a törvényjavaslat azzal akadályozza meg, hogy a bíróság döntésére határidőt állapít meg. A bíróságnak 60 napja lesz a törvényjavaslat értelmében arra, hogy döntsön a bejegyzésre irányuló kérelemről. Ha e határidő alatt nem születik döntés, a bíróság vezetőjének további 8 napot biztosít a törvényjavaslat a szükséges intézkedések megtételére, így például a megbetegedett bíró helyett az ügy átadására más bírónak.

Abban az esetben pedig, ha a 69. napig sem került sor a kérelem elbírálására, a nyilvántartásba vétel a törvény erejénél fogva létrejön, a kérelem szerinti tartalommal. Az ilyen nyilvántartásba vétel joghatálya teljes mértékben azonos lesz a bíróság érdemi döntésének joghatályával. A társadalmi szervezet vagy alapítvány azonban csak a határozat jogerőre emelkedése után kezdheti meg a működését. A nyilvántartásba vételről, akár a bíróság döntésén, akár az említett automatizmuson alapult, az ügyészt minden esetben értesíteni kell. A tervezett szabályozás így az ügyészi fellépés biztosításával is megakadályozza azt, hogy a törvényi előfeltételeknek nem megfelelő társadalmi szervezetek vagy alapítványok működhessenek.

Tisztelt Országgyűlés! Nyilván önök is tapasztalták, hogy a hatályos szabályok néhány ponton nagyon megnehezítik, egyes esetekben lehetetlenné teszik az alapítványok működését. Az alapítványi szabályozás egyik legégetőbb problémája, hogy az alapító halála, jogi személynél megszűnése után nincs lehetőség az alapító okirat módosítására, holott például a közhasznúsági fokozat elérése érdekében ez szükséges volna.

(12.30)

A törvényjavaslat ezért lehetővé teszi, hogy az alapító saját halála, megszűnése esetére vagy más okból átengedje az alapítói jogok gyakorlását másnak. Emellett a bíróság lenne feljogosítva arra, hogy alapító és alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy hiányában az alapítói jogokat maga gyakorolja.

A javaslat azt is lehetővé kívánja tenni, hogy az alapító a kezelő szerv, a kuratórium kijelölését meghatározott feltételhez vagy időtartamhoz kösse.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság egy másik határozata, a 21/2001. számú, a közhasznú szervezetekről szóló '97. évi CLVI. törvény rendelkezéseit érinti. Az egyszemélyes alapítású közhasznú társaságoknál, ahol közgyűlés, taggyűlés nem működik, nem értelmezhetőek ugyanis a törvény egyes szabályai. A javaslat ezért az egy tagból, személyből álló legfőbb szervek esetében is a több tagból, személyből álló legfőbb szervekre vonatkozóhoz hasonló eljárási rendet és nyilvánosságot biztosít. A javasolt megoldás értelmében a tag köteles döntése előtt a felügyelő szerv, illetve az ügyintéző és képviselő szerv véleményét a létesítő okirat előírása szerint ülésen szóban vagy írásban beszerezni. Az ülésről készült jegyzőkönyvek, illetve az írásos vélemények nyilvánosak.

Az említett alkotmánybírósági határozatokban foglaltak érvényesítése, a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásba vételi eljárásának lerövidítése érdekében a törvényjavaslat elfogadása feltétlenül szükséges és indokolt.

Az egyes cég-, csőd- és felszámolási eljárásokra vonatkozó részeit a javaslatnak számos megfontolandó kritika érte a bizottsági üléseken a viták során. Ezért szeretném jelezni már most, hogy e tekintetben a kormány nyitott a jobbító szándékú módosító javaslatok előtt. A gyakorlatban tehát azt is el tudjuk képzelni, hogy eme súlyosan vitatott rész nélkül, kizárólag az élet által megkövetelt praktikus változtatások, illetve az alkotmánybírósági döntés szabta kötelezettségek teljesítésére szorítkozzék az elfogadandó törvény. Mindezt azért bocsátottam előre, hogy az általános vita várható hevességének egy kissé élét is vegyem.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot a szükséges módosításokkal egyetemben támogatni és elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm szépen.