Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.14.07:19:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

262. ülésnap (2017.11.28.), 236. felszólalás
Felszólaló Kónya Péter (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  236  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓNYA PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök neki, hogy ez legalább a rend­szer­ben volt. Most utánanéztem, és azt mondta a kollé­ga­nőm is, hogy rendszerben volt az előző felszó­la­lá­som is, de akkor ez legalább sikerült is. Köszönöm elnök úrnak a rugalmasságát, ezt majd én intézem, hogy mi történt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvi­selő­társa­im! ‑ már akik benn maradtak a teremben. Azért kér­tem szót napirend után, mert a mai napon, 1708. november 28-án egy jelentős esemény történt ha­zánkban. II. Rákóczi Ferenc ezen a napon hívta össze a szabadságharc ideje alatt Sárospatakon az or­szággyűlést. És ez az országgyűlés olyan határo­za­to­kat és döntéseket hozott, amely jelentősen meghatá­rozta hazánk életét, és azt is mondják, hogy talán a szabadaságharc egyik legjelentősebb országgyűlési döntését hozták meg ezen a gyűlésen.

(19.00)

Ez az országgyűlés november 28-ától egészen december 20-áig tartott, és egy olyan vérzivataros időszakban, amikor hazánk megosztottá vált, zajlott a szabadságharc, árulók tizedelték sorainkat. Talán egy nagyon jelentős esemény is történt, hiszen az országgyűlés idején végezték ki Bezerédj Imrét és Botka Ádám alezredest, mindketten katonák voltak, és mintegy elrettentésül az országgyűlés ideje alatt és ott a téren végezték ki ezt a két katonát, akik elárulták hazájukat.

Ugyanakkor a legjelentősebb döntés az volt, hogy Rákóczi Ferenc felismerte azt a lehetőséget, hogy a hazát meg kell védeni, össze kell fogni a nemzetet a haza érdekében, és ezért minden emberre és minden fegyvert fogó kézre szükség van. Ezért hozta meg az országgyűlés II. Rákóczi Ferenc javaslatára a jobbágyfelszabadítással kapcsolatos döntést, mindazon katonák, akik fegyvert fognak a szabadságharc ideje alatt és fegyvert fogtak, megteremtették annak a jogi lehetőségét, hogy ezeket a jobbágyokat ezt követően felszabadítsák a földesúri joghatóság alól.

Miért is gondoltam, hogy fontos lenne ma erről egypár szót említeni a Parlament falai között? Vas képviselőtársam az előző napirendi felszólalásában is azt mondta, hogy egyébként gyakorlatilag szabadságharc zajlik, hazánkat és szabadságunkat veszélyeztetik és egész Európát veszélyeztetik a migránsok. Abban az időben is szabadságharc zajlott. Én nem állítom, hogy ma szabadságharc zajlana, nyilván fontos ezt hangoztatni a jelenlegi kormánypárti képviselőknek, ugyanakkor az viszont tény, hogy a hazánk sajnálatos módon rendkívül megosztott politikailag, és szükség lenne egy olyan vezetőre, mint II. Rákóczi Ferenc, aki felismerte annak a szükségességét, hogy szükség lenne egy összefogásra ahhoz, hogy a nemzetet előre lehessen vinni, és ki lehessen vinni abból a válsághelyzetből, amelyben akkoriban volt.

Volt egy olyan fejedelme Magyarországnak, aki felismerte azt, hogy a legnehezebb sorban élő embereket segíteni kell azáltal, hogy felszabadítják a jobbágysorból. Sajnálatos módon senki nem gondolta azt 300 évvel ezelőtt és 300 év elmúltával, hogy ma Magyarországon vannak olyan régiói hazánknak, ahol sok ember ugyan törvényileg nem jobbágysorban van, de hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben vannak, mint az akkori jobbágyok. Hasonlóan nagyon nehéz helyzetben vannak, és Magyarországon újra felütötték fejüket a kiskirályok, akik egyébként hasonló jogokkal bírnak és hasonlóan uralkodnak, mint az akkori földesurak uralkodtak.

Azt gondolom, hogy tanulnunk kell a múlt szavából, és azt szeretném, hogy minden magyar embernek és itt a parlamenti patkóban helyet foglaló képviselőtársaimnak is tanulságul szolgáljon a történelem, tanulságul szolgáljon II. Rákóczi Ferenc példája. Én örülnék, ha ma is olyan vezetője lenne Magyarországnak Orbán Viktor személyében, mint II. Rákóczi Ferenc volt 300 évvel ezelőtt. Sajnos nem lehet ezt elmondani Orbán Viktorról, de egy biztos, hogy most is nagyon nehéz helyzetben van az ország, és szükség lenne egy olyan vezetőre.

Köszönöm, hogy meghallgattak, és egyetlen szóval, egy kifejezéssel szeretnék búcsúzni: „Istennel a hazáért és a szabadságért!”, ami a Rákóczi-sza­bad­ságharc jelmondata volt. Köszönöm, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  236  Következő    Ülésnap adatai