Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Más, szerencsésebb, ügyesebb országokban az elektronikus ügyintézés ‑ mint például Észtországban ‑ határozottan hozzájárult ahhoz, hogy az állampolgárok gyorsabban, hatékonyabban tudják intézni az ügyeiket, és nem utolsósorban sokkal kisebb államapparátusi létszámmal, megbízhatóan bonyolíthatók az állampolgárok ügyei.

Magyarország jórészt a kormány elégtelen előkészítő munkája következtében nem tartozik ezek közé a szerencsés országok közé, úgyhogy ez az előterjesztés élő bizonyítéka annak, hogy Magyarországon az elektronikus ügyintézés hamarabb megbukott, mint hogy általánosan bevezetésre kerülhetett volna. Ugyanis ez az előterjesztés pont arról szól, hogy majd a kormány rendeletet hoz arról, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek az e‑ügyin­té­zés­ről szóló törvényben foglalt feltételeket önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni. Hát persze, hogy önhibáján kívül van az, hogy nem kap rá pénzt, nem kap rá időt, nem kap rá eszközt, nem kap rá felkészítési lehetőséget. Tehát most egy képviselői indítvánnyal a frakcióvezetővel, illetve a jelen lévő Répássy „két s, y” képviselő úrral (Derültség a Jobbik soraiban.) adatják be azt a kevéssé nemes előterjesztést, hogy itt nem úgy alakultak a dolgok, mint ahogy alakulniuk kellett volna. Tehát abszolút egy ilyen szerecsenmos­datás, hogy mielőtt a határidőt megelőzően, 2018. január 1-jétől általános érvénnyel ennek az elek­tronikus ügyintézési rendszernek működnie kelle­ne, akkor még valamit tesznek. El kell hogy mondjam, hogy ahol már eddig kötelezővé tették, sajnos ott se működik. Tehát ügyintézők könyörögnek azért, hogy stikában valaki vigye már be papíron is azt az ügyiratot, amit neki már beküldtek elektronikus úton, csak éppen nem tudja szerencsétlen megfejteni, mert vagy a gépe nem alkalmas rá, vagy ő nem tanulta még meg ezeket a dolgokat.

Tehát én nagyon sajnálom, hogy a kormány elügyetlenkedte, elszabotálta, elrontotta ezt az előkészítési folyamatot, mert persze lehet így is segíteni a dolgokon, hogy azt, aki nem tanul meg futni vagy nem tanul meg kézen járni, felmentjük tornából, és akkor mindjárt nem rondítja az az elégtelen jegy a bizonyítványt, ettől függetlenül ez a jegy sajnos még elégtelen. Ugyanis a hatályos törvény szerint egy sor szervezet ‑ államigazgatási szervektől az ügyészségen keresztül a közüzemi szervekig ‑ 2018. január 1-jétől meghatározott szabályok szerint elektronikus ügyintézésre köteles, illetve azt közfeladatot ellátó szervek vállalhatják esetleg át. Többek között ezt is kifogásoltuk már korábban, a hatályos törvény tárgyalásakor, hiszen a gazdálkodó szervezetek és az ügyfelek jogi képviselői tekintetében már akkor komolyan kérdéses volt, hogy az új elektronikus rendszer számukra milyen adminisztratív és egyéb terheket jelent majd. Válasz nem volt, hatástanulmány nem volt, helyzetfelmérés nem volt, az eredmény itt van.

A megfelelő felkészülés időbeli és egyéb feltételekre vonatkozó hiánya volt az egyik jelentős oka annak, hogy akkor az MSZP ezt a törvényjavaslatot elutasította. Nem azért, mert nem hiszünk a haladásban és a modernizációban, nagyon is szükségesnek tartjuk az ügyintézés modernizációját, mert az MSZP egy modernizációs párt, szeretném, ha a képviselőtársaim ezt majd bővebben kifejtenék, és pont ezért fájdalmas számunkra, hogy ezt a gyakorlatot látjuk, amelynek sajnálatos kudarc a megjelenése.

A másik jelentős észrevételünk az volt, hogy az akkori törvényjavaslatnak a benne megjelöltnél sokkal több olyan rendelkezése volt, amelyeket sarkalatos szabályként kellett volna elfogadni, tehát nem ilyen egyszerű 50 százalékos törvénnyel; ha ezt megtették volna, akkor lehet, hogy a figyelem is jobban ráirányul erre az egyébként rendkívül lényeges fejlesztési területre.

A javaslat indoklásában azt írják, hogy az ügyintézés biztosításához szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások készen állnak. Ez sajnos egyszerűen nem így van, tehát ez nem felel meg a valóságnak, amit önök írtak. Ugyanis ha ez az állítás megfelelne a tényeknek, akkor hogyan fordulhatna az elő, hogy egyes, a törvény 2. § (1) bekezdésével elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett szervezetekre ki kellene jelölni a kormányrendeletnek, hogy önhibájukon kívül nem tudták a rendelkezésükre álló két költségvetési év alatt a szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítani? Két évet elvesztegettek, és akkor most hoznak egy papírt, hogy ja, hát akik nem tudták megcsinálni, azoknak nem is muszáj, azokat felmentjük alóla.

Erre a problémára csak két lehetséges válasz van. Az egyik: vagy a szervezetek részéről a feladathoz való nem megfelelő hozzáállásnak a következménye ez a kudarc, amit most önök felmentéssel honorálnak, tehát jutalmat adnak annak, aki nem teljesítette a feladatát, tehát ez az egyik, hogy rosszul álltak hozzá. De van egy másik is, ami a kormánynak a problémája, hogy a kormány nem biztosította számukra a feladathoz szükséges forrásokat, illetve az előírt követelmények teljesítéséhez a szükséges feltételeket, amelyeket viszont pont a kormány írt elő ezen szervezetek számára.

Tehát egy nagyon fájdalmas beismerő vallomás ez az előterjesztés. Az önhiba hiányáról tehát semmiképpen nem beszélhetünk, mert itt van hibásnak maga a kormány, tehát ez maga az önhiba. Az elektronikus ügyintézés elhárításának csúszásáért mindenképpen a kormányt terheli a felelősség, vagy a szükséges ellenőrzések elmulasztása miatt, vagy a szükséges források és más feltételek nem biztosítása miatt.

A most benyújtott módosító javaslat jogtechnikai szempontból is alkalmatlan megoldást választott azzal, hogy az úgymond önhibán kívüli okok miatt bekövetkező szolgáltatáselmaradást a 27. §-ban egy olyan kategóriába sorolja, ami létre se jött. Mivel nem volt elektronikus ügyintézési szolgáltatás, így az üzemszünet, üzemzavar, amire hivatkoznak, elő se állhat. Tehát ami nem működik, annak nem lehet üzemzavara, annak nem lehet üzemszünete, mert soha nem is működött. Tehát ez a megfogalmazás árulkodó és alkalmatlan, tehát egy alkalmatlan jogtechnikai eszközön elkövetett ügyetlenkedés. A szolgáltatás megkezdésének elmaradása formailag sem nem üzemszünet, sem nem üzemzavar, hiszen nincs, amiben zavar keletkezhetett volna, ez egyszerűen a szolgáltatás meg nem kezdése, annak a nem biztosítása.

Megtévesztő az (5) bekezdés beiktatása vagy beszúrása, mivel arról, hogy az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfelet elektronikus ügyintézésre nem kötelezettnek kell tekinteni, már rendelkezik a törvény 9. § (4) bekezdése is.

(15.00)

Tehát még saját maguk is eltévednek ebben a beadványban, látszik, hogy szerencsétlen, két gyanútlan képviselőre tolják rá a felelősséget, Gulyás úrra és Répássy úrra, akik ezek szerint azt se tudják, hogy mit adtak be, mit írtak le. (Dr. Répássy Róbert belép az ülésterembe.) Éppen Répássy urat dicsérem, hogy nem tudja, mit adott be, ugyanis jogtechnikai szempontból két passzus tökéletesen ellentmond egymásnak. Ilyet nem lenne szabad egy előterjesztésben hagyni.

Azt írják, hogyha az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el. Persze, hogy nem érhető el, amikor nincs. Tehát ezt egy önálló okként felsorolni meglehetősen hevenyészett, ugyanabba a sorba illik, amit már mondtam, hogy súlyos elmaradások, súlyos mulasztások vannak, és ezt próbálják ezzel a felmentési kísérlettel elfedni.

Ugyanakkor mind ez a törvényjavaslat, mind az indoklása is mélyen hallgat arról a tényről, hogy ezzel a módosítással megfosztják mind az állampolgárokat, mind a képviselőiket, mind pedig a vállalkozásokat az elektronikus ügyintézés alanyi jogától, amit a törvény végre biztosított volna. Tehát az a két évvel ezelőtt elfogadott törvény végre alanyi joggá tette az elektronikus ügyintézéshez való jogot. Na, ezt most önök ezzel annullálják, továbbra is az egyes szervezetek, illetve a kormány megítélésén, kegyén fog múlni, hogy hol lehet elektronikusan ügyet intézni és hol nem, hol maradhatnak a faekénél. Nem azért, mert itt most ekézni lenne kedvünk, mert igazából sírni lenne kedve az embernek, amikor egy jó kezdeményezést, egy ügyintézés-korszerűsítési lehetőséget ennyire elvetélt állapotban lát két egész év után.

A kormánynak a jelen helyzetben önkritikát kellene gyakorolnia. Nem azt mondom, hogy lehúznia magát a vécén, de legalább fölfújnia magát, hogy jöjjön fel a víz felszínére, és végre tegyen valamit, ne csak azt mondja, hogy ez nem sikerült. Az „önhibán kívüli szolgáltatáselmaradás” szöveg helyett a kormány felelőtlen magatartása és a feladatok nem megfelelő felmérése és megértése, ez lenne a helyes előterjesztési szöveg. Megértem, hogy az előterjesztő képviselők nem merték felvállalni ezt a tényeknek jobban megfelelő megfogalmazást, pedig lehet, hogy a cél eléréséhez közelebb kerültünk volna.

Ugyanakkor ebben a rendeletben, amire itt most jogosítványt adnak, amelyre a javaslat felhatalmazást ad a kormány számára, az egyes szervek felsorolásánál minden esetben fel kellene tüntetni azt a valós okot, ami a szolgáltatás elmaradását eredményezte. Na, ez egy nagyon nemes szándék, úgyhogy itt dicsérnem kell a két előterjesztő képviselőt, hogy ennek nyomán talán elindulhat valami, ami az eredeti törvény nyomán nem indult el, egy olyan helyzetfelmérés, ami az érdemi munka elkezdésének az előfeltétele. Ha nem tudjuk, hogy hol milyen állapotok uralkodnak, milyen fejlesztésre, eszközbeszerzésre, képzésre van szükség, akkor nem is sikerülhet, mint ahogy látjuk, hogy nem is sikerült.

Az általános indoklásban szereplő indoklástól eltérően az e‑ügyintézés biztosításához szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások sajnos mégsem állnak készen, és ennyiben esetleg tényleg nem az egyes elektronikus ügyintézést biztosító szervek hibájáról lenne valójában szó, az ugyancsak a kormány hibájára vezethető vissza, valamint a szolgáltatás biztosításáért felelős szervezet vezetőjének alkalmatlanságát mutatja. Tehát, kedves képviselőtársaim, én nagyon javaslom, hogy ha eredményt akarnak, akkor nézzenek magukba, nézzék meg, hogy ami nem sikerült, az miért nem sikerült, és mind a törvényben biztosított alanyi jog biztosításához, hogy mindenkinek alanyi joga lehessen az elektronikus ügyintézés és az ehhez kapcsolódó biztonság és gyorsaság, mind a kormányzati munka hatékonyságának javítása érdekében tegyenek, kérem, érdemi lépéseket; ne felmentsék magukat, hanem állítsanak olyan eszközöket ennek az ügynek a szolgálatába, az elektronikus ügyintézés kiépítésének a szolgálatába, ami két év után nem a kudarcot konstatálja, hanem egy valós eredményt fog eredményezni. Ehhez sok sikert kívánok önöknek. Ez az előterjesztés meg sajnos egy szomorú helyzetkép, azt mutatja, hogy az elmúlt két évben ez nem sikerült. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)