Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.22:42:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2023.11.22.), 44. felszólalás
Felszólaló Gy. Németh Erzsébet (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:52


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy amit a Fidesz vezérszónoka elmondott, azzal teljesen ellentétes és gyökeresen más elképzelést szeretnék önökkel most itt ismertetni, már csak azért is, mert úgy gondoljuk, hogy ebben a területfejlesztési törvényben jó néhány olyan pont és olyan megfogalmazás szerepel, amely tovább folytatná azt a központosítást, ami a Fidesz-kormányt, illetve a fideszes kétharmados többséget minden egyes törvénymódosítás és fogalomrendszer megalakítása során jellemez.

Többször elhangzott ma itt, a tisztelt Házban a miniszter úrtól is és a képviselő asszonytól is, hogy ’96-ban született a törvény, az első ilyen törvény, amely a területfejlesztésről szólt, és az megalkotta a területfejlesztés fogalmi rendszerét, meghatározta a célját, a tervezési rendszerét, kialakította a szervezeti és működési kereteket. A törvény kiemelt céljaként  nagyon helyesen  akkor az Európai Unió területfejlesztési rendszeréhez történő adaptációt tekintette, a felkészülést és a csatlakozást megelőző és az azt követő uniós források fogadására, illetve a hazai támogatások hatékony felhasználására koncentrált.

Akkor a területfejlesztési intézményrendszer súlypontjai a megyei fejlesztési tanácsok voltak, de  élve a törvényi lehetőséggel  szinte azonnal megalakultak a regionális fejlesztést összehangoló tanácsok, és a kiemelt térségek intézményi keretei is létrejöttek. A 2000-es években a regionális szint vált a súlyponti elemmé, felkészült szakmai apparátusok álltak rendelkezésre az egyre kiterjedtebb fejlesztési források felhasználásának elősegítésére. Kiterjedt partnerség segítette a lakosság, az önkormányzatok, a gazdasági és társadalmi szféra igényeinek megfogalmazását. 2010 után sajnos az önkormányzatiság fokozatos felszámolásával egyidejűleg a fideszes többség megszüntette a területi intézményrendszert, szétzilálták a szakmai apparátusokat, a megyei, ma már vármegyei közgyűléseknek biztosítottak szűk körű  és ez nagyon fontos: szűk körű  tervezési, koordinációs, döntés-előkészítési és központi irányító hatóságokkal együttes, csupán formális döntési lehetőséget.

A területfejlesztésnek az új ciklusban önálló tárca nélküli minisztere van  most még mondhatom ezt így, hogy van, mert, ugye, Navracsics miniszter úr még egy későbbi törvény elfogadása után kap majd egy minisztériumot, egy önállóan létező minisztériumot , valamint az európai források fogadását kormányzati szinten irányító úgynevezett nemzeti kormányzati központot. A területfejlesztés újraszabályozása véleményünk szerint erőltetett, igazi újdonság nincs benne. A törvény nagyban követi a korábbi törvény szerkezetét, ugyancsak a területfejlesztés és a területrendezés kérdéseit rendezi.

(12.40)

Az értelmező rendelkezések viszont átszabják a korábbi fogalmakat, véleményünk szerint hiányosak és zavarosak. Megszünteti a megyei közgyűlések vidékfejlesztéssel kapcsolatos feladatait, láthatóan nem preferálja a regionális, több megyére kiterjedő fejlesztési munkát, megszünteti a területfejlesztéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetést, a megyei, vármegyei és regionális konzultációs fórumokat. Nem szabályozza a forráskoordinációt, ellenben széles körű kormányzati és miniszteri felhatalmazást ad különböző kérdések szabályozására, így külön törvény készül majd a területfejlesztési célú állami pénzalapokról.

A szakmai kapacitások hiányosságaira hivatkozva  amit az önök kormánya zilált szét az elmúlt évtizedben  létre fogják hozni az úgynevezett területfejlesztési szolgálatot tervezési, programozási, végrehajtási és koordinációs feladatokra, amely egy, a miniszter által irányított gazdasági társaság keretében fog működni. Azt csak remélhetjük, hogy ez egy nonprofit gazdasági társaság lesz és lehetőség szerint mentes lesz a Fidesz minden befolyásolása alól.

Némi cinizmust látok ugyanakkor abban, hogy a javaslat általános indoklása szerint a készülő törvény  idézem  közelebb hozza a kormányzatot az emberekhez. Miután sem a régió, sem a megye, sem a kistérség nem kapnak komolyabb szerepet a források elosztásában, közvetlenül a kormány határozná meg a továbbiakban is, hogy ki, hol, mire, mennyi pénzt kaphat, a teljes folyamat menedzselését pedig országosan az előbb említett gazdasági társaság végezné. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hol van itt akkor az a szándék, hogy a kormány közelebb hozza a kormányzatot az emberekhez.

A törvényben leírt célok és feladatok éppen azok, amelyeket az elmúlt ciklusokban a kormányzat elmulasztott figyelembe venni, és most úgy tesz, mintha ez nem rajta múlt volna, hanem a térszerkezeten, ami miatt most a magyar hagyományoknak is megfelelő, valamint EU-konform megyei, regionális és kistérségi, egyébként sikeresen kigyomlált kompetenciákat már említeniük sem kell. Nem az EU- és a régióhatárok miatt szakadt szét az ország, süllyedt újra a vidék nagy része, hanem a koncepciótlan, korrupt és szakszerűtlen kormányzati intézkedések miatt.

Az új térszerkezeti egységek  az együtt kezelendő térség, a kedvezményezett térség, a kiemelt térség, a nagytérség   kialakításának szabályai még nem ismertek, nem ismert a módszertan, sem a források nagysága, ezeket a kormány a továbbiakban  a szokásához híven  rendeletekben fogja megjelentetni.

A települési önkormányzatok rovására elkövetett úgynevezett területrablások fényében  gondoljunk csak itt Göd esetére  joggal aggódunk a szabad vállalkozási zónák kijelölési módszerei, valamint bármely más kiemelt, kedvezményezett térség kritériumrendszerének normativitása miatt, ugyanis az „országos érdek” kifejezés társadalmi, partneri kontroll nélkül, gátak nélkül lesz majd alkalmazható.

Látható, hogy a jogalkotó a „térség” szót igen szabadon alkalmazza, ugyanakkor a területfejlesztés tervezett intézményrendszere fontos elemének tűnnek a térségi fejlesztési tanácsok. A törvénytervezetben foglalt modell egy teljesen centralizált, minden társadalmi kontrollt, a térségi szereplők még meglévő kompetenciáit is szinte teljesen megszüntető rendszer lesz.

Nem fogadhatjuk el, hogy a kormány a saját hibái miatt kialakult gazdasági helyzetben minden hazai forrást maga akar felhasználni, dönteni akar minden fillérről, közben elfojtja a társadalmi kontroll minden intézményes lehetőségét, kiiktatja a még önálló döntésekre képes szereplőket. Az itt vázolt rendszer elfogadása rásegítene, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. Vagy talán a kormány erre készül, miniszter úr?

A törvény egyik nagy sajátossága, hogy nem kezeli prioritásként a területi kiegyenlítődést, az ország egyes térségei közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését, a versenyképesség növelését, holott a magyarországi régiók között az egy főre eső GDP tekintetében több mint háromszoros különbségek vannak, és nagyon eltérőek az infrastrukturális adottságok, az egyes életfeltételek.

Mindezek alapján, amit elmondtam, a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja nem fogja támogatni a törvény elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Keresztes László Lóránt tapsol.)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai