Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt három nap meglehetősen hosszú és kimerítő, sokszor nem a tárgyhoz tartozó vitái után a mai napon megkezdjük a költségvetést megalapozó törvényjavaslatok vitáját.

Mint ahogy az már a bizottsági véleményekben is elhangzott, ez egy alkotmánybírósági döntés eredményeként történik így. 2006-ban döntött arról az Alkotmánybíróság, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslatot külön, illetve az azt megalapozó törvényjavaslatot egy másik törvénycsomagban nyújtja be a Ház elé, és tárgyaljuk. Így volt ez mindig, tisztelt képviselőtársaim, Pettkó András e tekintetben rosszul emlékszik, mert mióta én a parlament tagja vagyok, azóta ez mindig is így volt, és nem a szocialista kormány valami különleges kezdeményezése.

Valóban, a törvényjavaslat nagyszámú törvény módosítását kezdeményezi, 41 törvény módosítását. Ezek természetszerűleg nem azonos súlyú módosítások. A legtöbb módosítás egy-egy szavas vagy egy-egy mondatos, pontosító jellegű, a korábbi időszak tapasztalatain alapuló, jobbító szándékú módosítás, és csak kevesebb olyan van a törvényjavaslatok között, amelyek valóban jelentősebb módosítását tartalmazzák egyes törvényjavaslatoknak.

Mielőtt azonban rátérnék ezeknek az ismertetésére - természetesen nekem, vezérszónoknak nincs módom mind a 41-ről részletesen szólni, azért ülnek itt a tisztelt képviselőtársaim, hogy egy-egy szakterülethez tartozó törvénymódosításokról részletesebben kifejtik az álláspontjukat, én a fontosabbakról szeretnék néhány szót váltani -, szeretnék emlékeztetni arra, hogy milyen szándékok vezérelték a kormányt akkor, amikor a válság kezdeti időszakában eldöntötte azokat a fő prioritásokat, amelyeket akkor megfogalmazott.

Hallhattuk tegnap egyes ellenzéki felszólalásokból, minthogyha tulajdonképpen nem is lenne válság, vagy hogyha van válság, akkor azt egyedül a magyar kormány robbantotta ki, a magyar kormány működése okozza, és tulajdonképpen nem is nagyon szükségesek azok a lépések, amelyeket a kormány meg kíván tenni. Én azért mégiscsak emlékeztetném önöket arra, hogy számos olyan ország van, ahol a korábbi, sikeresebb gazdasági működés ellenére a válság sokkal mélyebb, sokkal elmélyültebb, mint Magyarországon, a visszaesés sokkal nagyobb mértékű, mint Magyarországon, és súlyosabb gondokkal és problémákkal küzdenek.

Mégis, milyen célokat fogalmazott meg annak idején a kormány, mire vállalkozott, hogy milyen módon kívánja kezelni hazánkban a válságot? Elhatározta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarországot az egyensúlyi pályán tartsa, megvédje a pénzügyi rendszer stabilitását és legfőképpen a lakossági megtakarításokat. Emlékeztetnék arra, hogy ma sem minden országban van így. Van olyan ország, ahol a lakossági megtakarításokat nem tudja garantálni a kormány. Véghezviszi azt a stabilizációs programot, amely a világgazdasági válság közepette nem könnyű feladat, és ennek eredményeként növekedési pályára állítja a gazdaságot. Jelentősen átalakítja az adórendszert, versenyképesebbé teszi a magyar adórendszert, hogy abban a szituációban, amikor a válság elmúltával egy felzárkózási folyamat indul, akkor előnyösebb pozícióban legyen Magyarország. Megvédi a devizahiteleseket és a bankhiteleseket. És végül: olyan költségvetést készít a jövő évre, amely stabilan fenntartható növekedési pályára állítja az országot.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fél év eltelt, ideje számba vennünk azokat az eredményeket, amelyeket ezen célkitűzések kapcsán a kormánynak sikerült elérnie. Magyarország kockázati megítélése a válság időszakában meglehetősen rossz volt, gyakorlatilag az államháztartás finanszírozása a piacról lehetetlenné vált - megjegyzem, nemcsak Magyarországé, hanem olyan országoké is, mint Németország és más, tőlünk sokkal gazdagabb országok -, ezáltal a költségvetés finanszírozása bizonytalanná vált. Ma már ez nem így van, a magyar valuta jelentősen erősödött, külső megítélésünk jelentősen javult, a hitelminősítők legutóbb negatívról stabilra változtatták Magyarország adósbesorolásának kilátásait, a jegybanki alapkamat 9,5 százalékról 7,5 százalékra mérséklődött, és minden esély megvan arra, hogy ez a folyamat tovább folytatódhat.

A hozamok jelentősen csökkentek, ezáltal olcsóbbá vált az állam finanszírozása. A bankrendszer megőrizte stabilitását - ez sem általános a világban és Európában körülöttünk -, úgy gondolom, ez nagy eredmény, de ettől függetlenül természetesen a kormány eltökélt abban, hogy további lépéseket kíván tenni a betétesek védelme és a bankrendszer működésének átláthatósága érdekében.

Ugyanakkor nem feledhetjük azt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a nemzetközi válság eredményeként az elmúlt két évben mintegy 7,5 százalékkal csökkent. Ez az ország egyhavi jövedelmének felel meg, ennyi esett ki a költségvetés bevételi oldaláról. Tehát ebből egy következtetésre juthatunk, hogy a kevesebb forrásból nem tudunk ugyanolyan nagyságrendű juttatásokat adni, nem tud a költségvetés olyan kiadásokat finanszírozni, amelyeket a korábbiakban tudott, magyarul: a kisebb tortából nem lehet nagyobb szeleteket szeletelni.

Mindezt előrevetítve szeretnék kiemelten néhány törvényjavaslatról beszélni, elsőként talán a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényről. Mint ahogy itt képviselőtársaim említették, bevezetésre kerül az új kafetéria-rendszer, amely természetesen tartalmaz bizonyos értelemben szigorításokat, ugyanakkor nagyobb választási lehetőséget teremt az egyes köztisztviselő számára, hogy ezen juttatásokból melyek azok, amelyeket ő szeretne igénybe venni. Megkezdődik a kormányzati személyügyi szolgáltató rendszer, egy integrált informatikai rendszer üzembe helyezése, amely személyügyi szolgáltatásokat, korszerűbb szolgáltatásokat nyújt az egyes tárcák részére.

2004-ben ez a kormány elindított egy ösztöndíjas foglalkoztatási programot. Ennek pozitív eredményei alapján azt mondhatjuk el, hogy indokolt könnyebbé tenni az ösztöndíjasan foglalkoztatottak alkalmazását, mert hiszen a foglalkoztató az ösztöndíjas program alatt megismeri az alkalmazott képességeit, és minden további nélkül lehetőséget teremt a foglalkoztatására.

A törvényjavaslat megteremti a Bibó István közigazgatási ösztöndíj törvényi alapjait. Ekkor a legkiválóbb nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók juthatnak olyan ösztöndíjhoz, ami lehetővé teszi számukra a közszolgálati munkára való felkészülést, illetve a gyakorlati ismeretek megszerzésének lehetőségét.

(8.40)

A javaslat szigorítja a köztisztviselők párhuzamos munkavégzésére vonatkozó szabályokat, bejelentéshez köti, hogy egyes tevékenységeket a köztisztviselő milyen feltételekkel végezhet, de megjegyzem, hogy az engedélyt a munkáltató csak rendkívül különleges indokokkal utasíthatja el.

Az elmúlt válságidőszak azt is igazolta, hogy adott esetben a Magyar Köztársaságnak szüksége van arra, hogy a területén működő és székhellyel rendelkező hitelintézetek számára kölcsönöket, garanciákat nyújtson. Természetesen ilyenkor indokolt növelni az állam betekintési, ellenőrzési és irányító szerepét; erre vonatkozó javaslat fogalmazódik meg ebben a törvényjavaslatban.

A kafetéria-rendszerről már szóltam, ennek részleteiről képviselőtársaim bővebben szólnak majd.

Az államháztartásról szóló törvény terjedelmes módosítása talán az egyik legsarkalatosabb pontja ennek a törvénycsomagnak. Egyrészt pontosítja - különösen a kisebbségi önkormányzatok tekintetében - az ellenőrzéssel kapcsolatos lehetőségeket és szükségszerűségeket, lehetővé teszi a közpénzfelhasználás még átláthatóbbá tételét. Ugyanakkor lehetőséget teremt az önkormányzatok számára, hogy a Kincstár vezesse gazdálkodásuk tekintetében a számlákat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy olcsóbbá váljon az önkormányzatok gazdálkodása, ne legyenek kötve a bankrendszer egyéb más költségeihez.

Az élet igazolta, hogy a lakástámogatási rendszer igénybevételét és felhasználását indokolt ellenőrizni, ugyanakkor szabályozni kell, hogy a Kincstár milyen feltételekkel és hogyan jogosult az adatkezelésre ebben a tekintetben.

Az elmúlt években azt is tapasztalhattuk, hogy ha egyes önkormányzatoknak a Kincstár, illetve az állam felé visszafizetési kötelezettségük keletkezett valamilyen nem szabályszerű pénzfelhasználásból adódóan, akkor ez adott esetben nehéz helyzetbe hozhatta azt az önkormányzatot, ezért kívánja a javaslat lehetővé tenni a visszafizetési kötelezettség éven túli részletfizetési lehetőségét. Ez alatt az önkormányzat rendezheti az anyagi helyzetét, ezáltal teremtve számára nagyobb mozgásteret.

Annak érdekében, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak történő állami források juttatása összhangban legyen az Európai Unió támogatási előírásaival, mindehhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter engedélye szükséges.

A címzett és céltámogatásból megvalósuló beruházásokkal kapcsolatos teendőkben eddig két tárcának, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak, illetve az Önkormányzati Minisztériumnak volt illetékessége. Célszerű az egyszerűsítés érdekében mindezeket a jogköröket az önkormányzatokért felelős miniszter hatáskörébe utalni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat másik nagyon fontos eleme - és amiről nagyon sok szó esett itt az elmúlt három napban is - az "Út a munkához" program eddigi tapasztalatai, illetve az ehhez kapcsolódó szükségszerű módosítások. Ezeknek a módosító indítványoknak az elkészítése most is folyamatban van, képviselőtársaim a bizottsági szakaszban ismerkedhetnek meg ezeknek a részleteivel. Ez a javaslat ennek a programnak azokat az eddigi tapasztalatait próbálja rendszerbe foglalni, illetve az önkormányzatok által fölvetett problémákat kezelni, amelyekkel még gördülékenyebbé, még hatékonyabbá tehető ennek a programnak a végrehajtása.

A javaslat a támogató szolgáltatásokhoz és a közösségi ellátásokhoz hasonlóan a hatékonyabb ellátásszervezés érdekében kiveszi a kötelező önkormányzati feladatok közül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, és ezt pályázati rendszerben kívánja működtetni a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ebből a költségvetés ki kívánna vonulni.

Másik jelentős elem, hogy a törvényjavaslat az e téren tapasztalható anomáliák megszüntetése érdekében - az önkormányzati fenntartókhoz hasonlóan - a nem állami fenntartónak is előírja, hogy ha egyházi fenntartónak adja át az intézményét, ebben az esetben az egyházi kiegészítő támogatást öt évre előre ki kell fizetnie. Ennek az az indoka, hogy a nem állami fenntartó bármikor, akár jogutód nélkül is megszűnhet, így aztán nincs az, aki a finanszírozási különbséget kifizethetné, ezért volt kénytelen a jogalkotó egy ilyen módosítási indítványt kezdeményezni.

A közoktatásról szóló törvény néhány elemét módosítja a javaslat. Egyértelműbbé teszi azokat a felhatalmazó rendelkezéseket, amelyek alapján az oktatási miniszter, illetve a kormány fogadhat el jogszabályokat. Megváltoztatja az alapfokú művészetoktatás finanszírozási rendjét, de - mint ahogy a tegnapi vitában, illetve a tegnapelőttiben is elhangzott - módosítási szándék van az MSZP képviselőcsoportja részéről, hogy a benyújtott javaslathoz képest egy kedvezőbb finanszírozási konstrukció jöhessen létre ezen a területen.

Áttekinthetőbbé teszi a javaslat az egyházi kiegészítő támogatás jövőbeni megállapításának szabályait. Eddig ebből mindig viták keletkeztek az elszámolás időszakában. A jogszabály azt kívánja rendezni, hogy ez a továbbiakban már ne legyen így.

Sok vitát kiváltott az elmúlt napokban is a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat még egyszer, és a minket figyelőket is arra, hogy az MSZP-kormányok javaslatára indult el 2003-ban a gyermekétkeztetésben a normatív kedvezmények rendszere. Az 50 százalékos normatív kedvezmények mellett 2003. szeptember 1-jével az óvodai étkeztetésben, 2004. január 1-jétől a bölcsődében ellátottak, 2006 januárjától az általános iskola első négy osztályában tanulók, majd 2008-tól az általános iskola ötödik osztályában, végül 2009. január 1-jétől a hatodik évfolyamon, de jövőre, január 1-jétől már a hetedik évfolyamon is a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek számára ingyenes étkezést biztosít a költségvetés. Úgy gondolom - és ez elhangzott -, hogy ez egy olyan eredmény és vívmány, amit mindenképpen szeretnénk megőrizni.

A gyermekgondozási segély időtartamának három évről két évre történő csökkenése természetes igényt jelent a gyermekelhelyezés férőhelyeinek a növelésére. E tekintetben a kormánynak szándéka van növelni az állami támogatással is létrejövő gyermekelhelyezési helyeket, ugyanakkor könnyebbé és rugalmasabbá tesszük a gyermekfelügyelet létrehozásával kapcsolatos családi lehetőségeket. A családi napközik hálózatának bővítése tehát elsősorban a kistelepüléseken indokolt. Korábbi problémát orvosol a tervezet azzal, hogy kimondja, hogy a családi napköziben a saját gyermek után normatíva nem vehető igénybe, hasonlóan a családi gyermekfelügyelet keretében biztosított ellátásokhoz, ugyanakkor ez jelentős pozícióváltozást jelent különösen - még egyszer hangsúlyoznám - a kistelepülések számára.

Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül szeretnék emlékeztetni arra, hogy miközben itt sok esetben, az elmúlt három napban is megalapozatlan vádak hangzottak el velünk szemben, hogy mi minden területen csak a megszorítás és csak a visszalépés politikáját képviseljük, és tönkre akarunk tenni mindent, eközben a kormány megállapodásra törekszik minden civil szervezettel.

(8.50)

A tegnapi nap bejelentették, hogy a kormány megállapodott a fogyatékosszervezetekkel, akik elfogadták azt az ajánlatot, amit a kormány tett a jövő évi finanszírozás tekintetében. Megállapodtunk a kórházszövetségekkel.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Magyar Szocialista Párt továbbra is nyitott minden konstruktív javaslatra. Sajnos, ilyen nagyon-nagyon kevés hangzott el az elmúlt napokban a beterjesztendő költségvetés, illetve a salátatörvény kapcsán, és kérem képviselőtársaimat, hogy jobbító szándékú javaslataikkal támogassák a benyújtott javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)