Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés által most tárgyalandó törvényjavaslat az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény és egyéb törvények módosításáról címet viseli, de a jogszabálytervezet számos törvénymódosító javaslatot tartalmaz, így a bányászatról szóló törvény módosításától az atomenergiáról szóló törvényen át a felnőttképzésről szóló törvény módosításáig.

(10.20)

Ha megengedik, most nem térnék ki részletesen mindegyikre, hiszen egyrészt a részletes vita során lesz lehetőség az egyes törvényekkel kapcsolatos módosító javaslatok alapos megtárgyalására, másrészt nem is szeretnék visszaélni képviselőtársaim türelmével.

A törvényjavaslat kiemelt célja két városunk, Baja és Esztergom több évtizedes méltatlan közigazgatási helyzetének orvoslása is azáltal, hogy a javaslat elfogadása esetén mindkét város újra a megyei jogú városok sorába kerüljön. A megyei jogú várossá nyilvánítás szándéka méltányos a bajai és az esztergomi emberekkel szemben, akik hűségének és munkájának köszönhetően az elmúlt évtizedekben mindkét város, de a térség és az ország is gyarapodott.

Magyarország történelme során külső és belső erők többször is kísérletet tettek az ország szerves közigazgatási szövetének felhasítására és ezáltal az ország immunrendszerének meggyengítésére. Ezek az erők felszámolták, ellehetetlenítették, majd kiüresítették a magyar szuverenitás védőbástyáját jelentő megyerendszert és azok székhelyeit. Ilyen kísérletek voltak a hódoltsági török vilajetek, a Habsburg-adminisztrátori rendszer, az ország szétszabdalása Trianonban és a magyar kommunisták 1950-es, megyerendezésnek hazudott akciója is, melynek célja az ország közigazgatásának szovjetizálása volt. 1930-1950 között a megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon.

A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi 3. törvénycikk szerint az addig rendezett tanácsú városok elnevezése megyei városra változott. Az elnevezés arra utalt, hogy ezek a városok valamelyik megyéhez tartoztak. A törvényhatósági jogú város a köztörvényhatóságról szóló 1870. évi XLII. törvénycikk alapján a városok és törvényhatóságok egyik kategóriája volt Magyarországon, és mindez 1870 és 1950 között működött.

A törvényhatósági jogú városi jogállás és a megyei városi jogállás a kommunista hatalomátvétel nyomán 1950-ben megszűnt. A törvényhatósági rendszer helyébe a tanácsi rendszer lépett. Az átalakítás során hazánkra erőltették az egységes tanácsi rendszert, mivel a szocialista kormányzás az objektív indokok mellett nem akarta, hogy a lakosok azonosítsák városaikat a polgári korszak városi elnevezésével. 1950. január 1-jén átalakult Magyarország közigazgatási beosztása. Az addig létező 25 megye helyett 19 megyét hoztak létre. A megyék 1950-es átszervezése több esetben járt a megyeszékhely áthelyezésével is.

A változások által hátrányosan érintett városok közé tartozott Esztergom és Baja. Baja, amely 1873-tól 1950-ig törvényhatósági jogú város volt, a megyerendezésnek nevezett szovjetizálásnak esett áldozatul, amikor 1950-ben elveszítette közjogi státuszát, a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepét. A történelem azonban arra tanít, hogy az életen nem lehet erőszakot tenni, az életszerűtlen jogfosztás ellenére a városnak a mai napig is központi jelentősége van a térségben élő közel 120 ezer ember számára.

Esztergom, amely addig megyei város volt, az 1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások, rombolás elszenvedője szintén. Az ország első városa esetében a kommunista megyerendezés különösen méltatlan eljárás volt, tekintettel arra, hogy a Duna mellett fekvő település államalapító királyunk, Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált egészen ezen átalakításokig. Megyeszékhelyi státuszát tehát még a trianoni békediktátumok után is megőrizte. Esztergom volt a középkori magyar állam egyik legelső egyházi, politikai és kulturális központja, mivel a Magyar Katolikus Egyház központja és Magyarország prímásának történelmi székhelye, ezért a kommunisták különösen is haragudtak erre a városra. Komoly bűnük volt, hogy nemcsak megfosztották megyeszékhelyi státuszától, de tudatosan ki is hagyták a fejlesztésekből. Bár ezzel az egyháznak akartak ártani, rosszindulatú intézkedéseikkel valójában a városban és a térségben élő embereket büntették a Felvidéken élőkkel együtt.

De nem csupán az elmúlt évszázadok történelmi érdemei teszik indokolttá a két város megyei jogú várossá nyilvánítását, hanem a jelen és a közelmúlt teljesítménye is. A gazdag múltú Esztergom történelmében is kivételes az a fejlődés, amelyen az elmúlt években keresztülment, és amelynek eredményként újra társadalmi, kulturális, gazdasági központjává vált a több tízezer fős földrajzi egységnek.

Továbbá az első Orbán-kormány munkája nyomán 2001-ben felavatott Mária Valéria hídnak köszönhetően az államhatáron átnyúló vonzáskörzettel rendelkező Esztergom nemcsak képletesen, hanem valóságosan jelent átjárót a felvidéki magyarsághoz, a szomszédos Szlovákiához. A híd újjáépítése több évtizedes áldatlan állapotnak vetett véget a két ország között a mindennapi élet szempontjából. A törvénymódosítás tehát igazságot szolgáltat Baja és Esztergom városának, valamint azok vonzáskörzetének azzal, hogy visszahelyezi őket, a két várost a megyei jogú városok sorába, ahová történelmi múltjuk, gazdasági, kulturális és közigazgatási infrastruktúrájuk és teljesítményük alapján egyébként is tartoznak.

Tisztelt Országgyűlés! Ha már a jogalkotás régi adósságairól van szó, az előttünk fekvő törvényjavaslat az egyházi közfeladat-ellátás, vagyongazdálkodás, illetve a kulturális szabályozás területén is igyekszik a jogalkotás régi adósságait törleszteni több kisebb pontosítás által, valamint a köznevelési és a szociális terület után a felsőoktatás területén is rendezi az egyházakkal történő együttműködés szabályait. Mint önök előtt is ismert a gondolat, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot Magyarország Alaptörvénye teljeskörűen tartalmazza, így az minden magyar állampolgárnak alapvető joga. Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak, ugyanakkor az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.

Az Alaptörvényben foglalt alapelvekről részletesen a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló sarkalatos 2011. évi CCVI. törvény, az egyházügyi törvény rendelkezik. A vallási közösségek vonatkozásában az egyházi törvény strukturált szabályozást valósít meg, figyelembe véve a közösségek létszámát, történelmi, illetve társadalmi beágyazottságát. A törvény részletesen meghatározza az állam és a vallási közösségek közötti együttműködésre vonatkozó megállapodások rendszerét is.

A most benyújtott törvényjavaslat alapvetően az egyház-finanszírozási törvénynek az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé vált néhány jogtechnikai jellegű és szövegpontosító módosítását, kiegészítését tartalmazza, amelyek elsősorban a törvényen belüli koherencia megteremtését szolgálják. Ugyanakkor a benyújtott törvényjavaslat alapján az egyház-finanszírozási törvény kiegészül a vallási közösségek által fenntartott, kiemelten a bevett egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó részletes szabályozással.

A kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás minőségelvű átalakítása mellett. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elmúlt évek során jelentősen nőtt az egyházi felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma, amely ma már meghaladja a 30 ezer főt. Két kiemelt egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem is egyházi fenntartású, melyek jelentős szeletét teszik ki a magyar felsőoktatási intézményrendszernek.

Ezeket a változásokat már nem tükrözték a felsőoktatási intézményfenntartó egyházak és Magyarország Kormánya között hatályban levő átfogó megállapodások. Emiatt szükségessé vált a megújult felsőoktatás minőséget javító gyakorlatait a kibővült egyházi intézményi körre is kiterjeszteni, ezért a felsőoktatás területén is indokolt az együttműködés részletes szabályozása. Ezek törvényi szintű garanciát biztosítanak, és lehetővé teszik a minőségjavulást és kiszámíthatóságot szolgáló stratégiai keretmegállapodások megkötését, illetve a már meglévő megállapodások ezt szolgáló módosítását.

(10.30)

Erre tekintettel az egyház-finanszírozási törvény új fejezettel egészül ki, amely a vallási közösségek felsőoktatási közfeladatainak ellátására vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazza. Ugyanakkor megteremti a lehetőséget arra, hogy a bevett egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények, a modellváltó intézményekhez hasonlóan, a közfeladat-ellátási finanszírozási szerződésben hatéves finanszírozási periódusra vonatkozó, mérhető vállalásokat tegyenek oktatási, kutatási, valamint kiemelt ágazati célok mentén, így például a lemorzsolódás csökkentése, regionális megtartóerő, egyházi intézményhálózatban történő elhelyezkedés, kredit-előrehaladás, tudományos publikációk, doktoranduszhallgatók, nemzetköziesítés, társadalmi felzárkózás, tehetséggondozás, együttműködés nem egyházi felsőoktatási intézményekkel, továbbképzések és konferenciák.

Mindezek mellett az egyházi fenntartású intézmények társadalmi küldetésüknek megfelelő, speciális értékközvetítő, képzési és egyéb tevékenységek és ehhez kapcsolódó fejlesztési célok mentén is kaphatnak támogatást. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk szükséges, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények minőségelvű átalakítása és az ez után járó állami támogatás szigorú kritériumok alapján történik, így ehhez azok az egyházi fenntartók tudnak csatlakozni, amelyek ezt szervezettségük, társadalmi támogatottságuk, történelmi és társadalmi szerepük, valamint az ilyen tevékenységek ellátása során szerzett tapasztalataik alapján hosszú távon képesek és készek ellátni. Figyelemmel az egyház-finanszírozási törvény módosításával kapcsolatban felmerült igényekre, szükségessé vált annak áttekintése is, hogy a jogszabály mely rendelkezései alapulnak a Magyarország Alaptörvénye VII. cikk (5) bekezdésében foglalt, az állam és a vallási közösségek együttműködésére vonatkozó rendelkezésen, így a törvényjavaslat ezek sarkalatosítására is javaslatot tesz.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet másik jelentős szegmense a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása, amely a regionális támogatási térképre vonatkozó uniós rendelkezések változásain alapszik. Az Európai Bizottság 2021. szeptember 16-án fogadta el Magyarország 2022 és ’27 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét, melyet 2022. január 1-jétől szükséges alkalmazni. Ebben a legfontosabb változások a 2014-2020-as programozási időszakhoz képest, hogy Pest megye már önálló régióként szerepel rajta, erre már régóta sokan vártak. Az átrajzolt támogatási térképnek köszönhetően megnyílt a lehetőség a relatíve alulfejlett Pest megyei régió további fejlesztésére, ezzel összefüggésben pedig a készpénztámogatási szabályokhoz hasonlóan a fejlesztési adókedvezmény szabályrendszerébe is bevezetjük ezt a kedvező változást. Ennek következtében nagyvállalkozás által Pest megyében megvalósítandó bármely induló beruházás jogosulttá válhat állami támogatásra.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat most a megye egészére is gondol azáltal, hogy az uniós szabályok adta keretek között javaslatot tesz az energiahatékonysági beruházások támogatási intenzitásának növelésére is Pest megye területén. Mind a fejlesztési adókedvezmény, mind az energiahatékonysági adókedvezmény esetében javasolt változások elősegítik a beruházások ösztönzését Pest megyében, hozzájárulva a beruházások növekedéséhez és új munkahelyek létrejöttéhez a térségben.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos szót emelni az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet módosításáról is, melynek célja a transzparencia, az átláthatóság növelése annak érdekében, hogy a döntések minél hamarabb megismerhetővé váljanak, és minél hamarabb kifejthessék joghatásukat, ezért a jövőben az Alkotmánybíróság minden döntése megjelenik „Az Alkotmánybíróság határozatai” című hivatalos lapban is, emellett változatlanul marad az a szabály, hogy az Alkotmánybíróság meghatározott, legjelentősebb határozatai és végzései a Magyar Közlönyben is megjelennek. Ehhez kapcsolódva említhető meg a közbeszerzésekről szóló törvény módosítása is, amely pontosan az Alkotmánybíróság döntésének való maradéktalan megfelelés érdekében nyitja meg a bírói felülvizsgálat lehetőségét a Közbeszerzési Döntőbizottság által, a szerződés megkötését kiemelt közérdekből engedélyező végzésével szemben is. Ezáltal tovább növekszik a közbeszerzések feletti bírói ellenőrzés, még tovább csökkentve a visszaélések lehetőségét. A módosítás emellett azt is kimondja, hogy a szerződés megkötését engedélyező végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés hatályosulására halasztó hatálya legyen.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a benyújtott törvényjavaslat támogatását és elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)