Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány egy erős, ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért tavaly márciusban. A magyar gazdaságnak a járvány kitörését megelőző tíz évben elért igen jó eredményei, az erős fundamentumok, valamint a válság kezelése érdekében megtett kormányzati lépések sikere alapján joggal várható, hogy hazánkban gyorsabban épül majd vissza a gazdasági növekedés, mint más érintett országokban.

Ennek első bizonyítéka az első negyedéves GDP-adat, hiszen 1,9 százalékkal növekedett a GDP az első negyedévben; az elemzők, a kormányzat, senki nem várt ilyen jó eredményt. Nyilván ennek megvannak a maga okai, beszédemben többek között erre is szeretnék majd kitérni.

Mit tartalmaz ezzel kapcsolatban a ’22-es költségvetés? Dinamikus, 5,2 százalékos GDP-bővülést, mérsékelt, 3 százalékos inflációval. Az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedően 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Biztonsági tartalékot is képez a ’22-es költségvetés, ez a GDP 0,4 százalékát éri el. A jövő évben a várt gazdasági bővülés és a fegyelmezett gazdálkodás eredményeként az átmeneti növekedés után az államadósság is újra csökkenő pályára fog állni, ez a GDP 80 százaléka alá fog majd csökkenni, és ez a folyamat tovább fog folytatódni.

Engedjék meg, hogy visszatekintsek a magyar gazdaság 2010 óta nyújtott teljesítménye vonatkozásában. A magyar gazdaság 2010-2019 között komoly fejlődést tudott felmutatni. Míg hazánkat 2009-ben a világ egy legsebezhetőbb országaként tartották számon, és a globális válság kitörésének pillanatában az akkori kormány az elsők között fordult a nemzetközi szervezetekhez hitelért, addig 2019-re, tíz évvel később, közben tíz év Fidesz-KDNP-kormányzásnak köszönhetően hazánk gazdasági növekedésében az Európai Unió egyik motorjának számított.

Az elmúlt években visszafizettük az IMF-től és az Európai Bizottságtól korábban, az előző válságban felvett hiteleket, és Magyarország képes döntő részben belső forrásokból finanszírozni működését. Ellentétben a szocialista kormányzás időszakával, nem az eladósodás jellemző, hanem stabil és kiegyensúlyozott fundamentumokon nyugszik a gazdaság, ahol az adósságszint is csökkenő pályán állt a járvány kitörését megelőző időszakban.

2013-ban a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályára állt, és a GDP 2013 és 2019 között 30 százalékkal, közel 30 százalékkal bővült. 2019-ben Magyarország vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 73 százalékát érte el, 2010-ben csupán 66 százalék volt.

Most arról szeretnék beszélni, hogy mit okozott a magyar gazdaságnak a koronavírus. Sajnos a világjárvány megakasztotta a korábbi kedvező trendeket. De nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. 2020-ban a magyar gazdaság teljesítménye 5 százalékkal esett vissza, ugyanakkor ellenállóbbnak bizonyult a válsággal szemben, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással felvértezve, több lábon álló gazdaságként nézett szembe a világjárvány okozta kihívásokkal.

Bár a járvánnyal érintett 2020 első negyedévében még 2,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság, a második negyedévben 13,3 százalékos volt a GDP-visszaesés a korlátozó intézkedések eredményeképpen. A kényszerű keresletcsökkenés következtében leginkább a szolgáltatások szenvedtek visszaesést: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, a szórakoztatás, a szabadidős ágazatok. A feldolgozóipari termelés rendkívüli mértékben maradt el az egy évvel korábbitól, miután az első hullám során több gyárban hetekre megszakadt a termelés folyamata. De csökkent a beruházási ráta is, ugyanakkor mégis elérte a 27,3 százalékot, ami az európai összehasonlításban így is magasnak számít, de ha saját folyamatainkat tekintjük, ez bizony visszaesés.

Tisztelt Országgyűlés! A járvány a gazdasági szereplők fogyasztási döntéseire is hatással volt. A háztartások fogyasztásának korábbi dinamikus bővülése megtört.

(8.10)

Nehéz helyzetbe került gazdasági szempontból is az ország. Nyilván a kormánynak döntenie, lépnie kellett annak érdekében, hogy hogyan védi meg a magyar embereket, hogy hogyan védi meg a magyar gazdaságot.

Mit tett a magyar kormány ebben a nehéz helyzetben? A világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a kormány az egész gazdaságra kiterjedő intézkedések elindításáról döntött a járvány kitörésekor. A teljes mentőcsomag nagysága, így az egészségügyi kiadások, a családtámogatás, a gazdaságvédelem, a munkahelyvédelem, a munkahelyteremtés, a költségvetésen kívüli pénzügyi intézkedések, hitelkeretek és hitelösztönzők megközelítették a 2020-as magyar GDP 30 százalékát. A világjárványt megelőző évek következetes gazdaságpolitikája biztosította, hogy a korábbi években felhalmozott tartalékok mozgásteret hagyjanak a nagy volumenű válságkezelési intézkedéseknek. A válság által negatívan érintett vállalati szektor mellett a háztartások és a családok is számíthattak átfogó segítségre. Az előirányzott közvetlen pénzügyi források már csaknem 90 százaléka elért a gazdasági szereplőkhöz. Több mint egy év távlatában elmondható, hogy mind a fiskális, mind a monetáris intézkedések hatásai jelentősek voltak, a válságkezelési intézkedések sikeresnek bizonyultak.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a vállalatok számára biztosított átmeneti adókönnyítések 420 milliárd forintot tettek ki. A hitelmoratórium eredményeként 1700-1800 milliárd forint elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban. A vállalati szektor likviditásának fenntartását segítik a kedvezményes hitelprogramok. Ez a leszerződött hitelállomány már meghaladta a 3250 milliárdot, de a háztartások, a családok és az emberek is kedvezményben, segítségben részesültek, ilyen a hiteltörlesztési moratóriumon túl a gyed-, gyes-, gyetellátások automatikus meghosszabbítása a veszélyhelyzet idejére, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, nagyszabású otthonteremtési programok vagy az orvosok és az ápolók béremelése. A bértámogatási programoknak köszönhetően 1 millió 159 ezer magyar részesült munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban. A támogatási programjaink, a munkahelyvédelmi programok és az adójárulékok május végéig több mint 770 ezer álláshelyet védtek meg.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sok kritikát kap az ellenzék részéről a válságkezelési tevékenysége az országnak, a kormánynak. Engedjék meg nekem, hogy néhány makro-összehasonlítást tegyek a 2008-2009-es gazdasági válság kezelése vonatkozásában, és hogy a jelenlegi helyzettel összehasonlítsam. Talán mindenkinek természetes, hogy az ország jelenleg is működőképes, hogy nincsenek likviditási gondok, hogy épül vissza a gazdaság, hogy nincs jelentős munkanélküliség, hogy az ország megítélése kedvező a hitelminősítők tekintetében is. Talán ez mindannyiunk számára természetes, de ha összehasonlítjuk azt, hogy mi történt 2008-ban és 2009-ben, talán megértjük, hogy ez bizony nem természetes dolog, a kormány gondolkodásának, a kormány döntéseinek köszönhető, hogy az ország jelenleg ilyen stabil gazdasági szempontból.

Szeretném csak a munkanélküliségi adatokat összehasonlítani. Míg 2008-tól a munkanélküliség 2010-ig mintegy 150-200 ezer fővel növekedett, és elérte a munkanélküliek száma a félmilliót, az 500 ezer főt, addig a jelenlegi válság tekintetében  több mint egy éve tart a válság  ott tartunk, hogy most már a foglalkoztatási adatok azt mutatják a KSH alapján, hogy ugyanannyian dolgoznak, mint a válság megkezdésekor. Míg 2008-ban egy elhúzódó, többéves munkanélküliséget képző, munkanélküliséget teremtő folyamat alakult ki az akkori szocialista kormány válságkezelő intézkedésének köszönhetően, most jelenleg a munkanélküliség egy átmeneti hullámzást követően visszaállt a régi állapotba. Tehát nem hatottak negatívan a munkanélküliség folyamatára azok az intézkedések, amelyeket a kormány tett.

De ugyanúgy igaz ez a GDP, a gazdasági növekedés tekintetében. Míg 2008-ban nem voltak olyan intézkedések, amelyek a gazdasági növekedést serkentették volna, és ezért egy elhúzódó gazdasági növekedési nehézséggel állt szemben az ország, addig most azt láthatjuk, hogy egy évvel a válság után arról beszélünk, hogy Magyarország az Európai Unió tekintetében is az elsők között van a gazdasági növekedést illetően. Hiszen ahogy már említettem, az első negyedévben 1,9 százalékos növekedést tudott felmutatni az ország.

Ugyanez igaz a költségvetési hiányra is. Az akkori kormányzás idején egyetlen évben nem tudtak javítani a költségvetési hiány helyzetén, most pedig azt láthatjuk, hogy az Európai Unió átlagát elérő mérték jellemzi a költségvetési hiányt. Ugyanúgy igaz ez az adósságra is, hiszen a szocialista kormányzásoknál nem egy válság miatti adósságnövekedés volt jellemző, mint ahogy a jelenlegi kormány kénytelen volt ezt fölvállalni, hanem egy folyamatos adósságnövelés a kormányzásuk idején, és így került 80 százalék fölé a GDP-hez mért adósságnövelés.

De sorolhatnám, hiszen összehasonlíthatjuk az adók csökkenésének és növekedésének tendenciáját is. A szocialisták válság idején adót növeltek, erre jellemző az áfa kulcsának 20-ról 25 százalékra emelése, míg a jelenlegi kormány az adókat csökkenti: személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó. Igaz ez az emberek kötelezettségének, hitelük kezelése vonatkozásában is. Míg a szocialista kormányok belevittek több millió családot a devizahitelbe, a válság idején semmilyen kezelést, segítséget nem mutattak feléjük, addig a Fidesz-kormány a hitelmoratórium bevezetésével sok százezer, sőt millió család számára tudott nyújtani segítséget.

Sorolhatnám a sort egészen a jövedelmek csökkenésével, sorolhatnám a sort a nyugdíjak 13.  havi juttatásának elvételével, mind-mind arra utal, hogy az akkori válságkezelés megnehezítette az ország sorsát, a jelenlegi döntések pedig kiutat jelentenek az ország számára, újraindítást jelentenek az ország gazdaságának, az embereknek és a családoknak.

A gazdasági újraindítási akcióterv három szakaszban segíti a magyar vállalkozásokat, a magyar munkavállalókat. Ennek az akciótervnek a lényege, hogy újraindítsa és olyan helyzetbe hozza az embereket, mint az a válság előtt volt vagy talán még jobb helyzetbe is. Ezért mindenki számára szükséges munkahelyet biztosítani, és ez a folyamat történik jelenleg.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaságpolitika továbbra is elkötelezett a felzárkózási folyamat mellett, ezt a célt változatlanul a versenyképesség javításával, az adócsökkentések folytatásával és felelős költségvetési gazdálkodás fenntartásával kívánja elérni a kormányzat. Ezt a célkitűzést tükrözi a ’22-es költségvetés is. Kérem a tisztelt parlamentet, hogy folytassa tovább a tárgyalását, és a 2022. évi költségvetést fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(8.20)