Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.16.14:35:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

122. ülésnap (2004.02.16.), 8-12. felszólalás
Felszólaló Dr. Áder János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 8:13


Felszólalások:  Előző  8 - 12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz): Köztársasági Elnök Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! “A miniszterelnök körül lévő píárfelelősök felkészült emberek, érthetetlen hát, hogy miért áll most a magyar miniszterelnök ország-világ előtt mégis úgy, mint egy rakás szerencsétlenség.ö (Felzúdulás az MSZP soraiban. - Dr. Magda Sándor: Pfuj! - Derültség a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.) “Mert gyakori megszólalásai ellenére a magyar miniszterelnök többnyire megbúvik…

ELNÖK: Frakcióvezető úr!

DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz): …ha keresik, nem találják…

ELNÖK: Frakcióvezető úr! (Az elnök csenget.)

DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz): …ha kérdezik, nem válaszol. Időnként, amikor már maga is túlzásnak érzi ezt a fölszívódást, előjön, bejelenti, a magyar gazdaság jó pályán van, élénkül a külgazdaság, aztán visszahúzza a fejét, és eltűnik. Medgyessy addig volt elemében, amíg osztogatott. Úgynevezett színezőemberekkel, a magyar médiagagyi színe-javával járta a vidéket Kapolcstól az Óbudai-szigeten keresztül Szárszóig, de aztán elfogyott a pénz meg a kitüntetés, és most úgy gondolja, nincs miről beszélnie.ö

Ezek az Élet és Irodalom szavai, miniszterelnök úr, múlt héten jelent meg ez az írás, abban az Élet és Irodalomban, amely leplezetlenül az ön megválasztása érdekében kampányolt két évvel ezelőtt.

Miniszterelnök Úr! Egy ország várta öntől, hogy végre mondjon is valamit. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Megkapta!) Üres ígéreteket, fedezet nélküli mondatokat kaptunk, miniszterelnök úr, a negyvenperces beszéd során. Egyetlenegy kérdés motoszkált bennem önt hallgatva, különösen a beszédének első részét hallgatva: hihetünk-e önnek, miniszterelnök úr? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem!) Hihetnek-e önnek a magyar polgárok, miniszterelnök úr, amikor egy nagy ívű programot hirdetett meg most, akkor, amikor a pénzügyminisztere majd' 200 milliárd forintos megszorítócsomagot akar legyömöszölni a torkunkon? Hihetnek-e önnek, amikor a tavalyi Európa-terv is csak füstbe ment terv lett; amikor a villanykapcsolókat ugyan nem sikerült lejjebb helyezni, de a villanyáram árát egy év alatt 30 százalékkal viszont sikerült növelni? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Hihetünk-e önnek, miniszterelnök úr, amikor még két hónappal ezelőtt is azt mondta, hogy 3,8 százalék lesz a költségvetés hiánya, majd kiderült, hogy valójában a hiány 300 milliárd forinttal több?

De hihetnek-e önnek, miniszterelnök úr, a munkavállalók, amikor ön 400 ezer új munkahelyet ígért, ezután az elmúlt másfél évben tömegesen zártak be gyárakat, az idén csak az önkormányzatokat 50 ezer ember elbocsátására fogják kényszeríteni, és az ön munkaügyi minisztere által tavaly októberben kiosztott sajtóanyag szerint 2006-ig már csak 100 ezer új munkahely jön létre?

Hihetnek-e önnek a magyar családok, miniszterelnök úr (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem!), amikor ön azt ígérte nekik, hogy nem lesz gázáremelés? Ezek után tavaly májusban 12 százalékkal, októberben 16 százalékkal emelték a földgáz árát, az önkormányzatoknak pedig 40 százalékkal kell többet fizetniük.

Hihetnek-e önnek, miniszterelnök úr, amikor ön az otthonteremtési támogatások bővítését ígérte, majd tavaly csökkentették a felvehető hitel nagyságát, emelték a kamatokat, lerövidítették a hitel futamidejét, és 50 százalékra csökkentették az adókedvezmény mértékét?

Hihetnek-e önnek, miniszterelnök úr, a diákok, amikor önök a diákhitel kamatainak csökkentését ígérték, majd kétszer is megemelték a kamatokat az elmúlt időszakban? Amikor ön minden általános iskolásnak ingyenes tankönyvet ígért, tavaly az ön oktatási minisztere bejelentette, hogy ez az ígéret biztosan nem teljesül? Amikor ön tízezer új kollégiumi férőhelyet ígért, és a mai napig egyetlenegy sem készült el?

Hihetnek-e önnek a nyugdíjasok, miniszterelnök úr, amikor ön méltó időskort ígért, most pedig egyhavi nyugdíjat vesz ki a nyugdíjasok zsebéből, az inflációt pedig a tavaly májusi 3,5 százalékról a duplájára tornázza fel? (Moraj az MSZP soraiban.)

Hihetnek-e önnek a vállalkozók - hallhattuk, itt miket ígért ön a vállalkozóknak -, amikor megfojtották a Széchenyi-tervet? Amikor január 1-jétől három új adót vezettek be; amikor a korábbi adókat drasztikusan megemelték, és amikor korábbi adókedvezményeket szüntettek meg?

Miniszterelnök úr, ahelyett, hogy a 30 millióért idehívott amerikai kampánytanácsadók által megírt beszédet felolvasta, választhatott volna egy másik lehetőséget, egy másik utat is: kiemelten, esetleg kizárólagosan foglalkozhatott volna a magyar gazdák gondjaival. Meghallhatta volna a sok százezer Tiborc panaszát, akik végső elkeseredésükben ma az utakra vonultak. Miniszterelnök úr, nem került volna erre sor, ha ön betartja a 2002 szeptemberében kötött politikai megállapodást, amelyben azt vállalta, hogy a kormány mindent megtesz még az uniós csatlakozás előtt a magyar gazdák versenyfeltételeinek javításáért. Nem került volna erre sor, ha ön betartja azt az ígéretét, amit Koppenhágában tett, miszerint a kormány biztosítja 2004-ben a 30 százalékos nemzeti kiegészítést. Nem került volna erre sor, ha ön hű marad a választási kampányban tett vállalásához - idézem, hátha elfelejtette -: “Kormányom felvirágoztatja a magyar mezőgazdaságot és vidéket.ö

Miniszterelnök úr, az ön feladata ma az lett volna, hogy reményt adjon az embereknek, hiszen ma már egyre több felmérés erősíti meg, hogy az emberekben nőttön-nő a bizonytalanság. A Gazdaságkutató Intézet ma publikált adatai szerint tovább csökkent a lakosság bizalmi indexe, és a következő egy évben is igen jelentős romlást várnak. A Világgazdaság és a Napi Gazdaság elemzői az infláció további gyorsulását várják. A most is sokat emlegetett M5-ös autópálya visszavásárlásával kapcsolatban pedig a Hír TV szavazóinak 95 százaléka (Derültség az MSZP soraiban.) gondolja azt, hogy ez bizony nem volt tiszta üzlet, miniszterelnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Csodálkozhatunk-e azon, hogy az emberek egyre gyakrabban kérdezik, mi lesz itt, hiszen nőnek az árak, a fizetés és a nyugdíj egyre kevesebbet ér, továbbra is munkahelyek ezrei szűnnek meg, a családoknak évtizedes, az új otthon megteremtésére vonatkozó álmaikat kell eltemetniük, a gazdák nem tudják értékesíteni termékeiket, az önkormányzatok az év végén lehet, hogy nem tudják kifizetni a számláikat.

Pedig az ország 2002-ben a kormányváltáskor jó állapotban volt. Ezt ön és Kuncze Gábor is így gondolta. Hadd idézzem Kuncze Gábort: “Örüljünk, hogy az ország gazdasága olyan állapotban van, hogy végre jelentős társadalmi csoportok életszínvonalát lehet javítani.ö

 

(14.00)

 

De így gondolta ezt László Csaba, Horn Gyula, és az MSZP programjában is valami hasonló szerepelt.

Miniszterelnök Úr! Önök két éve úton-útfélen hirdették: “Velünk az ország.ö Az előrelátóbbak már akkor átalakították a mondatot: “Velük az ország tönkremegy.ö Sajnálom, hogy nekik lett igazuk.

Végezetül pedig, egy amerikai politikus szavait hadd idézzem önnek, hadd ajánljam az ön figyelmébe, James Roosevelt mondta a következőket: “Az apám ezeket tanácsolta nekem, ha beszédet tartok: légy őszinte, légy rövid, ülj le.ö Nos, miniszterelnök úr, önnek e három jó tanácsból csak az utolsónak sikerült megfelelnie. Őszintén sajnálom. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Derültség, taps a Fidesz és az MDF soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8 - 12  Következő    Ülésnap adatai