Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben, tíz évvel ezelőtt, a második Orbán-kormány megalakulása utáni napokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, szűkebben a pátriámban, a választókerületemben az elmúlt száz év legnagyobb árvize pusztított. A sors szeszélye folytán a katasztrófa egybeesett a trianoni évfordulóval. Tíz évvel ezelőtt, közvetlenül a kormányváltást követő napokban rögtön megtapasztalhattuk, hogy milyen az, amikor egy kormányzat sikeresen és eredményesen dolgozik. A képviselők a helyszínen lapátolják a homokzsákokat, a kormány tagjai pedig felügyelik a védekezést, és a miniszterelnök pedig úgy, mint napjainkban, személyesen látogatja végig a védekezés kritikus pontjait. 2010-ben egyébként a választókerületem szinte minden településén sújtott az árvíz: Arnóton, Alsózsolcán, Szirmabesenyőn, Miskolcon  akkor még a választókerületemhez tartozott , Gesztelyen, Hernádnémetin, Hernádkakon is, de a legnagyobb károkat Felsőzsolcán okozta az árvíz. A város 95 százaléka került víz alá; a 2200 házból 1800 károsodott, 201 pedig összedőlt. 201 család vesztette el az otthonát. Viszont jó volt látni, hogy az ország bármely területéről érkeztek a segítségek, sőt a határon túli magyarság is segített a védekezésben. A kormány pedig sikeresen végezte a munkáját, megvédte az embereket, újjáépítette a várost, a házakat, helyreállította a közbiztonságot, megépítette a gátat, és a környék közlekedését segítő miskolci elkerülőút is elkészült.

Tisztelt Ház! 2010-ben, tíz évvel ezelőtt a parlament új értelmet adott a trianoni évfordulónak. Május 31-én elfogadta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, az Alaptörvény pedig kinyilvánította, hogy felelősséget vállal minden határon túli magyarért is. A nemzeti összetartozás napján azokról a határon túli magyar tanítókról, polgármesterekről, lelkipásztorokról, papokról és minden magyarról megemlékezünk, akik a múlt század húszas éveitől napjainkig ápolták a magyar kultúrát, ápolják ma is, és ápolják a magyar nyelvet is.

Azóta minden magyar tudhatja, hogy sehol és soha nincsen egyedül. Felelősen gondolkodó magyar kormány minden magyar embernek, éljen bárhol is a világban, legyen kitéve bármilyen veszélynek, árvíznek, járványnak vagy elnyomásnak, meg kell adjon minden segítséget; úgy, ahogy ezt a jelenlegi kormány is teszi, nem törődve az ellenzéki oldalról érkező  egyébként megdöbbentő  tiltakozásokkal.

2010-ben az árvíz idején így volt ez Felsőzsolcán, most pedig a járvány idején mindenütt, ahol a magyar közösségeknek szükségük van a támogatásra, így Kolozs megyében, Maros megyében, Beregszászon, Csíkszeredában, Kovászna megyében, Zilahon, Horvátországban és bárhol a világon.

Tisztelt Ház! A Trianon óta eltelt közel száz év alatt sem halványult meg a magyar történelem legtragikusabb eseményének az emlékezete. A rendszerváltás idején és azóta is több vezető politikai erő azt sugallta, és azt sugallja ma is, hogy mondjunk le a nemzeti öntudatunkról, a szuverenitásunkról azért, hogy az egyesült európai államok része, hogy Európa része lehessünk.

Engedjék meg, hogy ideidézzem gróf Apponyi Albertnek a békeszerződés aláírása után mondott híres figyelmeztetését: önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek itt most megásták Magyarország sírját. Soha nem volt annyira aktuális ez a mondat, mint épp napjainkban, amikor Európa országai az önfeladás felé haladnak, mi, magyarok pedig a legnehezebb órákban is az összetartozásból merítünk erőt, és az összefogásból adhatunk leckét másoknak.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)