Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én ezt a beterjesztett két javaslatot, illetőleg annak indokát egy másfajta megközelítésből szeretném bemutatni. Nem tudom, hányan nézték végig azt a videót utólag, ami október 21-én a miniszterelnök napirend előtti beszédekor felvetetett. Én megnéztem. Nekem ez a videó és a jelenlét során tapasztaltak mutatták meg leginkább, hogy bár vélhetően október 13-ának is köze van ehhez a két javaslathoz, de szerintem sokkal inkább köze van annak, ami ott, azon a napon történt.

A miniszterelnök nyolc perce beszélt, amikor is Hadházy Ákos kivitte a táblát. Amikor Kövér László házelnök úr észlelte ezt, megállította a miniszterelnök urat, és figyelmeztette Hadházy Ákost arra, hogy jogellenesen cselekszik, és ennek következménye lesz. Ezek után házelnök úr hátradőlt, és tulajdonképpen csak egyet nem tett, nem fütyörészett, de egyáltalán nem érdekelte őt az, ami itt zajlik. Miért is nem érdekelte? Azért nem érdekelte, mert előtte volt egy választás, ami előtt Borkai Zsolt botránya láthatóan ráhullik a Fideszre. Tarlós István, Kövér László érzékelte, hogy lehet, hogy nem Győrben hullik rá a Fideszre, de ráhullhat az ország számtalan helyén, ahol olyan erkölcsös és felelősségteljes polgárok élnek, akik azt mondják, hogy ha a Fideszben ez elfogadott, és ez a rendszer, akkor abból nem kérünk. Tarlós István kinyilvánította szavakkal is, hogy Borkai Zsoltnak vissza kellene lépnie. Majd kihirdeti Borkai Zsolt egy pénteki napra, hogy sajtótájékoztatót tart. Mindenki tudta, aki gondolkodni tud, hogy a visszalépését és a lemondását fogja bejelenteni.

Ma már tudjuk: Kövér László kérte. Majd mi történik? Lemondják a sajtótájékoztatót, és végigmegy ez a folyamat. A Fidesz és a miniszterelnök megalázta Tarlós Istvánt, és megalázta Kövér Lászlót is, az 1-es számú tagkönyv tulajdonosát.

Én azt gondolom, hogy ez az egyetlen adekvát reakció volt Kövér László részéről, hogy ha ti megaláztátok a pártomat, megaláztátok annak a közösségnek a tekintélyét, akkor most szépen kezeljétek ezt a kérdést, ahogy tudjátok. Kövér László számára rendelkezésre állt a hatályos országgyűlési törvény 49. § (4) bekezdése, amely azt mondja, hogy ha a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetőleg magatartásával a házszabályi rendelkezések, tanácskozási rendek szavazásra vagy szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, majd jön az esedékes tiszteletdíj-csökkentés. Tehát Kövér László házelnök úr kizárhatta volna Hadházy Ákost. De nem zárta ki. Figyelmeztette, és ennyi volt. Aki megnézi a videót, láthatja a fideszes jegyző arcát végig a folyamat alatt, aki értetlenkedésének ad hangot az arcával, hogy itt miért nem történik semmi több. Hát, azért nem történt semmi több, kérem szépen, mert önök között már nincs meg az a harmónia, ami ezt a monolit rendszert létrehozta. Megszakadt a harmónia. Megszakadt a harmónia.

(0.40)

Rendelkezésre állt az eszköz, és az eszközt nem használták. Majd ezek után még miniszterelnök úr beszélt, beszélt, beszélt, még beszélt a miniszterelnök úr sokáig, amikor is a Kubatov-kommandó, a hét ördög az utolsó sorból megérkezett, és felszámolta ezt a helyzetet.

Én végignéztem a fideszes és KDNP-s képviselők arcát, hiszen folyamatosan igyekszem figyelni önöket, hogy gesztusaikból és testbeszédükből mi derül ki: hát, eléggé értetlenül néztek önök mindannyian Kövér Lászlóra, hogy miért nem folytatódik tovább az intézkedés; önökért én se tettem volna további intézkedést.

Ezért van az, kérem szépen, hogy ebben az új javaslatban, a 2. §-ban egy új intézményrendszert hoznak létre, ahol azt mondja, hogy az ülés vezetésében közreműködő, valamint az általa a tárgyalási rend fenntartására felkért bármely, az ülésteremben tartózkodó jegyző is segíthet. Tudják, melyik szó nincs odaírva? A „felkérésre” szó nincs benne. Tehát nem kell az elnöknek felkérnie a jegyzőt arra, hogy intézkedjen, hanem intézkedhet, magától intézkedhet. Azért intézkedhet magától, mert akkor, ezen a napon a fideszes jegyző, aki ott ült Kövér László mellett, annyira értetlenül állt a helyzet előtt, hogy miért nem folytatódik intézkedés, hogy most ezért ajándékba megkapta ezt a lehetőséget, és nem kell felkérni. Azaz nem Lukács László jegyző úrnak szánják azt, hogy ha a jövőben az elnök nem intézkedik hathatósan, hogy szépen kivezessék, megbüntessék, felkoncolják és felnégyeljék a képviselőt, hanem már a jegyző is, különösen a fideszes jegyző is ezt megteheti.

Azt szeretném önöknek mondani, hogy egy nagy hibát elkövettek ebben a javaslatban, ez pedig az, hogy az országgyűlési törvény preambulumát el tetszettek felejteni átírni, merthogy az OGY-törvény preambuluma meghatározza azt az elvet és szellemiséget, amelyet minden egyes alatta lévő jogszabályhelynek szolgálnia kell. Ez pedig a következő: „megerősítve, hogy a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgyűlés törvényhozó és végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan gyakorolhassa”  ez az egyik pont. A másik: „hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért, biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését”. Ezzel az a probléma, hogy hatékony ellenőrzés csak akkor lehet, ha nem kell előtte heteken át levelezni intézmények vezetőivel ahhoz, hogy be lehessen lépni egy intézménybe érdeklődni.

Egyébként még annyit szeretnék mondani, hogy sem NAV-ellenőrzésnél, sem ÁSZ-ellenőrzésnél, sem rendőrségi vizsgálatnál nem a vizsgált személy dönti el, hogy milyen adatokat ad át, hanem az intézmény, az ellenőrző intézmény határozza meg, hogy mikor mit akarok látni. Nagyon érdekes lenne ezek után, ha ezen tervezet szerint önök mindössze csak egy egyeztetett módon történő tájékozódási lehetőséget biztosítanak. Nincs még az sem ebben a jogszabályhelyben, hogy beléphetünk az intézménybe. Ne tessenek elfelejteni, képviselőtársaim, a belépés lehetőségét totálisan törölték, csak az van odaírva, hogy „tájékozódhat”. Majd azt fogják az intézmények vezetői válaszolni, hogy írásban bármilyen kérdésre válaszolnak, vagy előre megbeszélt időpontban, mint például a televízióban, ahol heteken át leveleztem azért, hogy konzultálhassak, és a büféig jutottam el, amely a bejárattól négy méter. Tehát a vezérigazgató a büfében válaszolt az előre leírt húsz darab kérdésemre; egyébként nem válaszolt, csak úgy csinálta, mint ha válaszolt volna.

Én pontosan tudom, hogy mi az, amiről beszélek, és mennyire nem tudjuk az ellenőrzés jogát gyakorolni. Tehát az a lényeg, hogy a preambulum és ez az új szabály arra, hogy milyen korlátozó lesz a mi ellenőrzési lehetőségünk, teljes mértékben egymással szemben áll. Nagyon remélem, ha ezt önök áterőltetik, akkor az Alkotmánybíróság ezt visszadobja.

Ebben a javaslatban van jó pár teljesen felesleges szabály. Látszik egyébként, hogy önöket október 21e sokkolta, már Kövér Lászlóban sem bíznak, ezért ezt beterjesztették, de azért, hogy úgy tűnjön, mintha egyébként nem ezért jött volna be ez a módosítás, mindenféle teljesen felesleges új szabályokat hoznak be, egyszerűen nem is értem, hogy minek.

Például az Országház képét meg sziluettjét, nem hiszik el, a 27/A-I. §-aiban kell szabályozni, mintha valaha is felmerült volna olyan probléma, hogy az Országház képét és sziluettjét arra nem jogosultak használták volna üzletszerűen. Én még ilyenről nem hallottam, de reményeim szerint nem a tájékozatlanságom okozza. Most hirtelen ezt annyira szabályozni kellett, hogy csuda, és ez is igazolja egyébként, hogy ezek töltelékszabályok.

Aztán az van ideírva, hogy a 11. § egy új (2a) bekezdéssel egészül ki: amikor távol marad egy képviselő, előzetesen kell bejelenteni. Biztosan tudják, hogy minimum négyötöde a képviselőknek vidékről jár a parlamentbe. Na most, autóbalesetek tömege rendszeresen, esetlegesen akár a képviselőnek, akár a családjának, akár a gyermekének bármilyen egészségügyi problémája felmerülhet, vagy bármely egyéb baleset, ami miatt akadályozva van, hogy beérjen ide, az ülésterembe és a szavazásra. Hogy lehet előre bejelenteni azt, ami aktuálisan akkor következik be, amikor éppen jönne a képviselő, vagy az elindulása előtt? Egyszerűen vicces, hogy erre vonatkozóan nincs szabály, nincs benne a későbbi igazolás joga, nincs benne az, hogy esetleg milyen módon lehet mindezeket a problémákat igazoltatni, és nem következményekkel járna egy mulasztás. Különösen azért egyébként, mert önök, fideszes képviselőtársaim egy napra minimum 30 szavazást tesznek, de volt már 55 szavazás is. És miután a szavazások száma határozza meg a távolmaradás mértékét és engedélyezését, a negyedet, ez azt jelenti, ha egy napról hiányzik valaki, akkor lehet, hogy az adott időszakban már a szavazás háromnegyedéről vagy négyötödéről távol marad. Tehát például ezt is nagyon helytelenül szabályozzák, hogy nem napban van meghatározva, hanem a szavazások számában.

Hát, aztán ez az eskü óriási, a 28. § (6) és (7) bekezdése, ilyet én még nem hallottam. Tényleg a Törvényalkotási bizottság elnöke, Hende alelnök úr, ha valaki, ön tudja: a jogszabályoknak diszpozitívaknak kell lenniük, tehát azt szabályozzuk, hogy mit kell csinálni, vagy ha valaki csinált valamit, akkor az milyen következményekkel jár, de én még olyat soha nem olvastam, hogy nemlegesen szabályozunk. Gondolta ebben a Házban valaki, hogy mielőtt valaki leteszi az esküt, bemehetne egy bizottságra és felszólalhatna, vagy bármilyen képviselői jogot gyakorolhatna, mielőtt az eskü megtörténik?

Hát, ez egy határvonal! Én még nem hallottam ebben a Házban az elmúlt harminc évben olyat, hogy egy képviselő az eskü előtt olyat akart volna csinálni, ami a képviselői tisztségéhez igazodik. És akkor ilyen nemleges szabály van, hogy ezt sem tehet, meg azt sem tehet, meg amazt sem tehet. Ez is mutatja egyébként, hogy egyszerűen csak töltelékeket kellett ebbe a jogszabálytervezetbe belehozni.

De most akkor még egyet hadd mondjak önöknek! Vannak tettek, azok a tettek, amelyek kialakítják azt, hogy egy ellenzéki képviselő elkezd ellenállni, elkezd nem csak nagyon kedves, nagyon szívélyes szavakkal önökhöz vagy az önök viselkedéséről szólni. Egypár dolgot felírtam ide, amelyek az önök tettei, és amelyekkel önök adtak alapot arra, hogy esetleg az ellenzéki képviselők másképp viselkedjenek az általánoshoz képest.

A „csicska” szót Orbán Viktor miniszterelnök mondta ki ebben a Házban először, szeretném jelezni, ezt a szót ő mondta ki először, ami egy súlyos dolog, mert ha a miniszterelnök ilyen szavakkal beszél, akkor ő meghatározza attól a pillanattól kezdve azt az elfogadható tárgyalási minőséget, ami a Házban már természetessé válik.

Megszüntették a parlament üléséről folyamatosan közvetítő televíziót, Parlament TV volt, kérem szépen. Előtte minden egyes kormány alatt  ha nem is úgy hívták, hogy Parlament TV, de akkor az M1-en  a parlament időszaka, az első perctől az utolsóig közvetítve volt. Meggyőződésem, ha az előző négy évben a Parlament TV folyamatosan működött volna, és lehetett volna nézni, a Fidesznek kétharmada biztosan nincs, de lehet, hogy még meg se nyeri a választást, mert látták volna a polgárok azt a valós helyzetet, ami ebben a Házban van, és nem azt a propagandát, ami a kormányzati propagandagyárakon keresztül jut el hozzájuk.

(0.50)

És ez a hazug propaganda: tehát az, hogy képesek a legegyszerűbb dolgokat is pont az ellenkezőjeképpen bemutatni, hogy olyan gátlástalanul a médiaportfólió útján riasztják az embereket, félelemben tartják az embereket, mindenféle idióta sorosozással meg ügynöközéssel, meg „az Európai Unió akar minket megrendszabályozni” propagandával próbálták elterelni a saját felelősségüket, a saját tettük felelősségeit a polgárokról, akik sajnos, mivel más hírcsatorna nincs, nem tudtak mást tenni.

Most befejezem, de majd a következő felszólalásomnál szeretném folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)