Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A múltkori alkalommal a törvényjavaslattal összefüggő expozémat azzal kezdtem, hogy a családjogi törvénynek kis terjedelmű, ugyanakkor fontos módosításáról van szó. Az általános, illetve most a részletes vita során örömmel tapasztaltam, hogy a képviselőtársaim hasonlóan vélekedtek a törvényjavaslat tartalmáról. Többen hangsúlyozták, hogy nem egyszerű adminisztratív jellegű változtatás történik azzal, hogy a jövőben a férjek számára is megnyílik a névváltoztatás lehetősége a házasságkötéssel, hanem ez a felek egyenjogúságának kiteljesedése, egy korszerű családjogi szabályozás irányába mutató lépés. Hadd tegyek itt egy olyan szubjektív megjegyzést a saját nevemmel kapcsolatban, hogy az én nevem éppen így alakult ki még valamikor a XIX. században, ha helytállóak az ismereteim. Tehát azt hiszem, hogy tudok empátiával viszonyulni ehhez a törvényjavaslathoz.

A módosításra az Alkotmánybíróság döntése következtében kerül sor, azonban az alkotmányellenes helyzet kiküszöbölése módozatainak kimunkálására, megoldására a törvényalkotó szabad kezet kapott. Ennek következtében a módosítás nem korlátozódik az alkotmánybírósági döntésnek való megfelelés minimumának teljesítésére, tehát arra, hogy a jövőben a házasságkötéssel a férj a felesége családi nevéhez hozzá kapcsolhassa a saját utónevét. Ezzel a megoldással ugyanis - részben tradicionális okokból - várhatóan kevés férfitársam fog élni. A tervezet ezen túllépve azt is biztosítani kívánja, hogy a házastársak családi nevüket összekapcsolva alakíthassák ki közös házassági nevüket. Ezt a lehetőséget várhatóan számos házasulandó választja majd.

A törvényjavaslat tárgyalása során megnyugvással tapasztaltam, hogy a módosítás tervezett irányával, egyes rendelkezéseivel alapvetően valamennyi parlamenti párt egyetért.

(15.10)

Tisztelt Országgyűlés! Az új polgári törvénykönyv kodifikációja folyamatban van, a kormány első olvasatban már elfogadta a koncepcióját. Ennek értelmében az új Ptk. szabályozási köre szélesebb lesz a hatályosénál. A koncepció állást foglalt amellett, hogy a családjog anyaga kerüljön be az új polgári törvénykönyvbe. Így lényegében új családjogi törvény előkészítése is zajlik. A most tárgyalt rendelkezések ugyanakkor álláspontom szerint átemelhetőek lesznek majd az új Ptk.-ba.

Az új családjogi rendelkezések kialakítása során azonban lehetőség lesz a névviseléssel kapcsolatos kérdéskör teljes felülvizsgálatára és áttekintésére. Erre tekintettel a most tárgyalt törvényjavaslat elsődlegesen, az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően csak a házastársak névhasználatát kodifikálja újra, és a gyermek névviselésének kérdését csak ezzel összefüggésben, a legszükségesebb mértékben érinti. Ezért nem látjuk támogathatónak azt a módosító javaslatot, amely az eddig rendező elvként szolgáló szabályt, tehát azt a rendelkezést megmásítva, hogy a gyermek vagy az anyjának, vagy az apjának a családi nevét, illetve a szülők közös házassági nevét viselheti, azt célozza, hogy a gyermek kaphassa meg családi névként a szülők összekapcsolt családi nevét abban az esetben is, ha azt a szülők közös házassági névként nem viselik.

Ez a kérdés alaposabb áttekintést igényel, amelyre az új családjogi törvény kialakítása során nyílik majd lehetőség egyéb, a gyermek nevére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatával együtt. Például a képzelt apa, illetve képzelt név kötelező bejegyzésének kérdése, ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni.

Ugyanakkor az új törvény kidolgozása során sem látszik indokoltnak bővíteni a névviseléstől való eltiltás eseteit, ahogyan arra módosító indítványok irányulnak, ahogyan a képviselő úr is említette az imént. Jelenleg a bíróság csak akkor tilthatja el a feleséget nevének "-né" toldatos formában történő viselésétől, ha az asszonyt szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. A szabályozás indoka, hogy csak rendkívüli esetben nyíljon az eltiltásra lehetőség, amikor a névviselés módja egyértelműen utal az elvált házastársra. Nem indokolt ezért a névviseléstől eltiltás feltételeit tágítani, azt egy nehezen értelmezhető, illetve bizonyítható érdemtelenséghez kötni.

Az sem támogatható, hogy a jövőben már ne csak a "-né" toldatos névviselési formától lehessen eltiltani a volt feleséget, hanem bármelyik házastársat házastársa családi nevének viselésétől. Figyelemmel kell lenni ugyanis arra, hogy a családi név nem valamelyik házastárs kizárólagos tulajdona, hanem az a házasságkötéssel - a házastársak ilyen jellegű döntése esetén - a másik házastárs családi nevévé válik.

Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság is a 995/B/1990. számú határozatában, amikor a módosító javaslatokkal egyező tartalmú indítványokat elutasítva megállapította, hogy a családjogi törvény névviseléstől való eltiltásra vonatkozó rendelkezései nem alkotmánysértőek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy: "Önmagában az a körülmény, miszerint hatályos jogunkban a nő méltánytalanságára, érdemtelenségére hivatkozással a volt férj nem kérheti a volt felesége eltiltását a házasság tartama alatt viselt nevének további használatától, nem jelent alkotmányos sérelmet a férj számára. Ezzel a jogkorlátozással szemben ugyanis a nő házas nevének további viseléséhez fűződő jogos érdekei állnak. A nő emberi méltóságához tartozik, abból következik, hogy a törvénybeni bizonyos eseteket kivéve, megtarthassa azt a nevét, amelyet házassága alatt viselt. A nőnek ez a házasság folytán kialakult neve, mint az ember neve általában, önazonosságának részévé válik."

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a fentiek alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)