Felszólalás adatai

MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a hazai pénzpiac, pénzügyi szabályozás továbbfejlesztése érdekében három törvényjavaslatot nyújtott be a Ház elé: az egyik a tőkepiacokról szól, a másik a hitelintézeti törvényt kívánja korszerűsíteni, a harmadik pedig a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt javasolja megváltoztatni annak érdekében, hogy az ügyfelek lehetőségei bővüljenek, illetve egy másik cél is megnyilvánul a szándék mögött, mégpedig az, hogy a legkevesebb kiskaput hagyjuk a visszaéléseknek.

Bár a tőkepiaci törvénnyel nem olyan régen foglalkoztunk, most azonban ismét időszerűvé vált a módosítása. Ennek indoka, hogy az Európai Unióban is változik ez a szabályozás, így eleget kell tennünk a jogharmonizációs változtatásnak. Gyorsan fejlődik a hazai tőkepiac is, ami szintén igényli a szabályozás hozzáigazítását az élethez, a módosuló feltételekhez. A mostani módosítás két uniós irányelvet is átültet a hazai szabályozásba: az egyik a befektetési ajánlások tisztességes ismertetéséről és az összeférhetetlenség közzétételéről szól, a másik pedig arról, hogy hogyan kell nyilvános vételi ajánlatot tenni. Az első irányelv nagyon fontos a tekintetben, hogy sikerüljön visszaszorítani a piacbefolyásolást, a második irányelv pedig szabályozottabb feltételeket teremt a vállalatfelvásárlásokhoz.

A vállalatfelvásárlásokra vonatkozó szabályozást több ponton is kívánjuk módosítani. Szükséges, hogy a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő hosszabb legyen. Ugyancsak változás az is, hogy ha a befolyásszerzés mértéke eléri a 90 százalékot, akkor az ilyen nagy mértékű befolyással rendelkező jogot kap a kisebbségi részvények felvásárlására, kiszorítására. Javasoljuk azt is, hogy a nyilvános vételi ajánlat megtételét követő három hónapon belül az említett kiszorításhoz nem kell újabb vételi ajánlatot tenni. Be kívánjuk vezetni az úgynevezett áttörés intézményét, amely alapján a legalább 75 százalékos befolyást szerző személy által összehívott közgyűlésen nem érvényesülnek a részvényekhez kötődő bizonyos korlátozások, illetve úgynevezett többletszavazati jogosultságok sem.

Tisztelt Országgyűlés! Javasoljuk azt is, hogy módosuljon az elszámolóházi és a központi értéktári tevékenység szabályozása is. Az Európai Központi Bank a központi értéktári és az elszámolóházi tevékenységet együttesen ellátó Keler Rt. működését pénzügyi stabilitási szempontból aggályosnak ítélte meg. A Keler koncentráltan visel működési, piaci és hitelezési kockázatot, a központi szerződő félként viselt kockázatok továbbterjedése ezért akár a központi értéktári funkció ellátását is veszélybe sodorhatja. Ezért javasoljuk azt, hogy az elszámolóházi és a központi értéktári funkció szétválasztását és szervezeti elkülönítését is tartalmazza a javaslat, ehhez azonban megfelelő átmeneti időt kell biztosítani a piaci szereplőknek, hogy tudjanak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Tisztelt Ház! Jelentősen módosul a kockázatitőke-alapok és a kockázatitőkealap-kezelők szabályozása is. Ezt korábban a kockázatitőke-befektetésekről, a kockázatitőke-társaságokról, valamint a kockázatitőke-alapokról szóló törvény szabályozta, amelyet a jogalkotó e módosítás keretében hatályon kívül helyez. A kockázatitőke-alapok és -alapkezelők szabályozása a korábbinál rugalmasabb, a piaci igényekhez és a nemzetközi gyakorlathoz jobban igazodó rendelkezések megfogalmazása mellett beépül a tőkepiaci törvénybe. Változtatni kívánjuk az értékpapír-kölcsönzés szabályozását is. Mivel a javaslat szerint ez már nem számít majd kiegészítő befektetési szolgáltatásnak, így azt akár üzletszerűen is bárki végezheti. Ehhez azonban a pénzügyi szervezetnek az említett tevékenységet be kell jelentenie a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.

Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításánál változtatni kívánjuk a központi hitelinformációs rendszer és az Országos Betétbiztosítási Alap szabályozását is. A központi hitelinformációs rendszer, azaz közismerten az úgynevezett banki adóslista jelentőségét nem kell magyarázni, a nyilvántartás mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások igen széles körére vonatkozik. A bejegyzések 230 ezer természetes személyt és hozzávetőleg 200 ezer vállalkozást érintenek jelenleg, érthető az az igény, hogy az ügyfelek védelme, az őket megillető jogok teljeskörűen és pontosan legyenek meghatározva.

Itt is fontos, hogy az adatvédelmi törvény szerinti garanciális szabályok érvényesüljenek, de úgy, hogy a pénzügyi ágazat specialitását maximálisan szem előtt tartsuk. Az ügyfélvédelem egyik eszköze a tájékoztatási szabályok szigorítása is: szabályozzuk, hogy az ügyfél részére mikor és milyen tartalmú tájékoztatást kell adni. E tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyilvántartásba kerülés következményeit is. A törvényjavaslat szerint évente egy alkalommal bárki, bármely referenciaadat-szolgáltatón keresztül ingyenesen tájékozódhat arról, hogy adatai szerepelnek-e az úgynevezett központi hitelinformációs rendszerben.

Az ügyfélvédelem másik fontos eszköze a jogorvoslat: az ügyfél első menetben kifogásolási jogával élhet, ha úgy véli, helyesbítésre szorulnak a nyilvántartott adatok, vagy szerinte azok törlése szükségessé válik. Amennyiben az ügyfél továbbra is elégedetlen, és szerinte fennáll a jogellenes állapot, a törvényjavaslat rendelkezései alapján a nyilvántartott bírósághoz fordulhat. E peres eljárásra speciális, az általános szabályoktól eltérő rendelkezések lesznek az irányadók, elsősorban azért, hogy az eljárás felgyorsuljon, gyors legyen.

A pénzügyi piac egészének közös érdeke a banki adóslista kellően szabályozott működése. E tevékenységet kizárólag olyan pénzügyi vállalkozás végezheti, amely a jogszabályokat a legmesszebbmenőkig betartja; amennyiben ez nem így történik, lehetőség van a hitelinformációs rendszer kezelői jogosultságának a visszavonására is.

A válságkezelés nem egyszerű feladat, hiszen a betétesek, a hitelintézet, illetve a költségvetés érdekei időnként nem esnek egybe, azok sokszor egymással ellentétesek. Az Országos Betétbiztosítási Alap működésének hatékonysága a feladatok ésszerű megosztásával és telepítésével jelentősen növelhető. Ezért azt javasoljuk, hogy a betétbiztosítás éves díjának a megállapításával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete lássa el, mégpedig átfogó helyszíni ellenőrzés keretében.

Az esetlegesen kialakuló pénzügyi válság idején fontos, hogy az érintett intézmények: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Betétbiztosítási Alap együttesen lépjenek fel. Hatékony együttműködésük indokolja egy olyan megállapodás megkötését, amelyben a három szervezet rögzíti a legfontosabb teendőket.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon a lakásfinanszírozás az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, dinamikusan növekedett a hitelintézetek lakáshitel-állománya, létrejöttek a lakás- és jelzáloghitelezésre specializálódott hitelintézetek, így a lakás-takarékpénztárak és a jelzáloghitel-intézetek.

(11.10)

A kilenc éve működő lakás-takarékpénztárakban jelenleg a magyar lakosság 10 százalékának van lakás-előtakarékossági szerződése. Az ügyfelek megtakarításai meghaladják a 145 milliárd forintot. Ezek a megtakarítások széles körben hasznosíthatók, igénybe vehetők lakásépítéshez, vásárláshoz, bővítéshez, akár felújításhoz vagy közműfejlesztéshez is. A konstrukció népszerűségéhez nagymértékben hozzájárul a megtakarításhoz kapcsolódó állami támogatás is. Ennek mértéke az adott évi megtakarítás 30 százaléka, évente maximum 72 ezer forint.

Tisztelt Képviselők! A lakás-takarékpénztári törvényt is szükséges összhangba hozni az európai uniós szabályozással. Ennek megfelelően kívánjuk kiterjeszteni a támogatásra jogosultak körét az Európai Gazdasági Térség, vagyis az Európai Uniót és néhány EFTA-országot magában foglaló közösség állampolgáraira, ha Magyarországon munkavállalók, illetve önálló vállalkozók, és megtakarításukat magyarországi lakáscélra használják fel.

A kormány az elmúlt évben számos eszközzel igyekezett hozzájárulni a társasházak, panelházak felújításához. A felújításhoz szükséges saját erőnél segítséget jelenthet a lakás-előtakarékosság is. A lakás-takarékpénztárral ugyanis a magánszemélyek mellett a társasházak és lakásszövetkezetek is köthetnek szerződést a közös tulajdonban álló épületrészek felújítására és korszerűsítésére. A hatályos törvény négy kategóriát különböztet meg a lakásszámtól függően. Ezek mellé a törvényjavaslat további három új kategóriát vezet be a 120-nál nagyobb lakásszámú épületekre, amelyekhez magasabb maximális támogatás társul.

A törvényjavaslat módosítja a négyéves megtakarítási idő elérése előtt felvehető áthidaló kölcsönök szabályait. Jelenleg a kölcsönt kétéves megtakarítási idő után lehet igényelni. A módosítás bizonyos feltételek esetén lehetővé teszi úgynevezett áthidaló kölcsön azonnali felvételét.

Tisztelt Országgyűlés! Igen fontosnak tartjuk az állami támogatások szabályozott felhasználását. Ha a szabályok nem megfelelőek - erre elsősorban az Állami Számvevőszék hívta fel a figyelmünket az önkormányzatok víziközmű-beruházásait vizsgálva -, akkor viszont szigorítanunk kell.

Az Állami Számvevőszék számos visszásságra mutatott rá az Ökotám-konstrukcióval kapcsolatban. Ezért úgy véljük, indokolt korlátozni a támogatások halmozott igénybevételét. Azt javasoljuk, hogy az önkormányzati közműfejlesztési társulat által megvalósított közműfejlesztéshez ne kapcsolódjon lakás-előtakarékossági támogatás. Ilyen támogatás csak az ingatlanon belüli közműfejlesztéshez legyen igénybe vehető a jövőben.

Az Állami Számvevőszék arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakás-takarékpénztári szerződéseknél számos esetben csak a megtakarítási év utolsó hónapjaiban fizették be a pénzt a számlára, viszont néhány hónappal később már igénybe vették a teljes évre szóló támogatást. A módosítás értelmében, ha a lakás-előtakarékoskodó a harmadik és a negyedik negyedévben arányait tekintve többet fizet be, a többletre nem igényelhető támogatás. E rendelkezés a többi módosítástól eltérően július 1-jén lép hatályba, és az ezt követően kezdődő megtakarítási évekre kell alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakból egyértelműen kitűnik, hogy a pénzügyi piacok korszerű szabályozása és biztonságos működése, az ügyfelek védelme, illetve az esetleges visszaélések megakadályozása szempontjából kiemelt fontosságú javaslatokat terjesztettünk elő, ezért kérem önöket, hogy a lefolytatandó vitához és a fenti törvények elfogadásához aktívan járuljanak hozzá, mondják el véleményüket, jobbító javaslataikat. Ehhez jó munkát kívánok önöknek a következő időszakban.

Köszönöm a figyelmüket.