Felszólalás adatai

GYAPAY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás szerinti 12. sorszámú, a T/762/29. számú módosító javaslatom mellett szeretnék egy kicsit érvelni az Országgyűlés nyilvánossága előtt is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még 1991-ben a japán kormány felvetette, hogy valamennyi magyar kistérség számára, ahol súlyos környezetszennyezési problémák vannak, az OECF hitellehetőséget biztosít. Ezzel a lehetőséggel Várpalota és térsége tudott élni, hiszen már évekkel azelőtt egy programba kezdtek, amely alapján a halálozási arányoktól kezdve a konkrét szennyezés mértékéig, azok felszámolásának lehetőségével együtt egy cselekvési programot dolgoztak ki, így ugrásra készen álltak ennek a hitelnek a felvételére, illetve magának a problémának a megoldására.

Igen ám, csakhogy miután ez a lehetőség felvetődött és a kormányközi tárgyalások folytatódtak, miután egy kistérség jelentkezett erre, jöttek a különböző problémák, a két állam jogrendszerének a különbözősége miatt; ezt az OECF-hitelt nem volt olyan egyszerű felvenni, ehhez hozzájutni. Több mint három év telt el azzal, hogy próbálták az önkormányzatok a különböző ötleteikkel a különböző kormányokat bombázni, és azok megpróbáltak valamilyen módon eleget tenni ezeknek az igényeknek. Ez a hároméves csúszás - az akkori legvadabb infláció minimum 30 százalék körüli volt mindegyik évben - már azt eredményezte, hogy több mint kétszeresébe kerültek végül is ezek a beruházások: levegővédelmi beruházások, a földgázhálózat bevezetése, fűtőmű kiépítése, talaj- és talajvízvédelmi beruházásként pedig ivóvízvezeték-rekonstrukció, illetve a csatornahálózatok kiépítése. Tehát már alaphelyzetben több mint duplájába került az önkormányzatoknak a jogrendszer különbözősége, ami ugyan egy adottság, csak éppen annak a megfelelősége három évig húzódott, és ezt bizonyos szempontból kormányzati hibának tudhatjuk be.

Jött a következő probléma, hiszen egy kormánygaranciával rendelkező hitelhez szükség volt egy olyan lebonyolító cégre, amely mérnök-konzultáns szervezetként felügyelte az egész beruházást, ellenőrzési tevékenységeket is végzett. Igen ám, csakhogy szintén egy japán vállalatot erőltetett rá az önkormányzatokra az akkori magyar állam, gyakorlatilag a Horn-kormány. Nem tudott az a hét önkormányzat mit csinálni, muszáj volt ezt a céget kiválasztaniuk, és egy japán cég, természetesen másik japán cég a hitelnyújtó fél érdekeit képviselte. A pályáztatási rendszerbe az önkormányzatok egyszerűen nem szólhattak bele.

A végeredmény az lett, hogy a hitelnyújtó fél érdekeit képviselve mintegy másfélszeres árú beruházásokat fogadott el, szintén ráerőltetve ezt az önkormányzatokra. Mikor ebből próbáltunk kilépni, én is érintett vagyok Öskü község polgármestereként, egyszerűen nem lehetett, mókuskerékbe kerültünk; ezt a hitellehetőséget végig kellett görgetni, különben négy év munkája veszett volna el, veszett volna kárba.

Így gyakorlatilag - azt állíthatjuk, hogy kormányzati felelősség alapján - a mérnök-konzultáns szervezet költségét tisztelettel kéri a hét önkormányzat; a magyar állam, a jelenlegi kormány és a jelenlegi Országgyűlés 2002-ben tehet ebben valamilyen intézkedéseket. A mérnök-konzultáns szervezet mintegy 1 milliárd forintos költségét kérnénk tisztelettel, hogy az Országgyűlés vállalja át a költségvetéséből, illetve a kormányzati felelősség kapcsán a hároméves csúszásban úgy saccoltuk, hogy körülbelül a fele az, ami az önkormányzatokat nem jogosan sújtja, így kérjük a másik felének az elengedését - összességében 3 milliárd 669,3 millió forintot a több mint 6 milliárd forint adósságállományból. Ez nagy szám, hölgyeim és uraim, bizonyára mindenkinek, aki most szembesül ezzel a több mint 3,5 milliárd forintos igénnyel.

Hadd mondjam, hogy 2019-ig tart a futamidő, féléves részletekben törlesztenek az önkormányzatok. Tavaly kezdődött a törlesztés időszaka; mintegy 200 millió forintot az önkormányzatok már befizettek; a befizetés alapján látszik - jelenleg és a költségvetési törvény tervezetéből látjuk -, hogy a kondíciójuk valószínűleg nem javul, a csőd közeli helyzet felé halad hét önkormányzat, hölgyeim és uraim. Nagyon kérem önöket, hogy módosító javaslatom támogatásával járuljanak hozzá ahhoz, hogy ez a csődhelyzet elkerülhető legyen. És így tulajdonképpen azt is eléri az Országgyűlés, hogy bár csökkentett mértékben, de ennek a tartozásnak legalább egy része befolyik a központi költségvetésbe 2019-ig, hiszen ha csődbe mennek az önkormányzatok, akkor ebből a hitelből sajnos semmi nem térül meg az állam számára, az önkormányzatoknak pedig ez borzasztóan fontos.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)