Felszólalás adatai

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az építésügy, a közigazgatás a kormányzati tevékenység egyik kiemelten fontos területe. Az építészet művészeti ágként és gazdasági tevékenységként évtizedekre, évszázadokra meghatározza környezetünket, keretet ad mindennapi életünknek, domináns eleme kultúránknak. Az építőipar közvetlenül és multiplikatív hatása révén a GDP több mint egytizedét állítja elő, 300 ezer ember foglalkoztatását biztosítja. Mindezek jelzik az építésüggyel kapcsolatos törvényi szabályozás kiemelkedő jelentőségét is.

A kormány külön figyelmet fordít e gazdasági és igazgatási ágazatra. Törekvésünk, hogy az ágazat és ezzel az egész ország javára fordítsuk az Európai Unióhoz csatlakozás révén kitárulkozó lehetőségeket.

(17.20)

Ennek érdekében az ágazatot érintő szabályozással elő kívánjuk segíteni az uniós szintű versenyképesség kialakulását és megerősödését, a hazai foglalkoztatás bővülését és az építészeti értékek létrehozásának keretet biztosító szabályozási környezet kialakulását. Nem utolsósorban célunk az is, hogy mind a közteherviselés, mind a gazdasági verseny keretei igazodjanak az igazságosság követelményeihez. E célokat az érintettekkel együtt a lehető legteljesebb konszenzusra támaszkodva szándékozunk elérni. Ennek jegyében kötöttünk a teendőkre, a rendszeres együttműködésre vonatkozóan megállapodásokat az építőipari, építőanyag-ipari és lakásfenntartó szakmai szervezetekkel.

Ugyanezeket a célokat szolgálta az építési törvény ez évi kétízbeni módosítása is. Ezek keretében került sor az építésügyi szabályoknak az új közigazgatási eljárási törvénnyel való összehangolására, valamint az építőipari foglalkoztatás kifehérítését szolgáló törvénycsomag elfogadására.

A tisztelt Országgyűlés által jelenleg tárgyalt javaslat hosszabb előkészítés eredménye. A javaslat az alábbi lényegesebb tárgyköröket szabályozza. A fenntartható fejlődés érdekében meghatározza a biológiai aktivitásértéket, amelynek lényege az építkezéssel érintett növényzet egészségre történő hatásának, értékének megőrzése. A szabályozás erősíti a települési demokráciát, a választópolgárok helyi önkormányzását. A települések jövője szempontjából kiemelkedő fontosságú településfejlesztési koncepció előkészítését összekapcsolja a településszerkezeti tervvel, a helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel. Ezáltal a szerkezeti tervre előírt széles körű, előzetes véleményezési eljárás az önkormányzatok bevonásával valósul meg.

A tervtanácsok testületeinek véleményezési joga révén lehetőséget ad arra, hogy az építészeti minőség és érdekvédelem, a szakértelem még maradéktalanabbul beépüljön az építésügyi döntésekbe. Forráshiány vagy egyéb, többnyire objektív okok miatt nem minden területre készült helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv. Ennek hiánya olykor akadályozza a méltányolható építési igények teljesítését, ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy ilyenkor általánosan alkalmazható legyen az úgynevezett illeszkedési szabály.

Gyorsítani kívánjuk az építési ügyek intézését. Az építési törvény jelenleg is tartalmazza a településrendezéssel kapcsolatos kártalanításra vonatkozó rendelkezéseket. Az az érintett állampolgárok számára igazságosabb és méltányosabb, hogy az eljárást az építési törvény módosítása a kisajátítás mintájára egyfokúvá teszi. Kiemelkedő jelentősége lehet annak, hogy a nagyobb, európai uniós forrásokkal is alátámasztott fejlesztések elsőfokú ügyei a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokhoz kerülnek. Ezzel lehetőség nyílik a kiemelt ügyekre kiemelt szakmai tudást és figyelmet fordítani, ami tíz- és százmilliós megtakarításokat is eredményezhet.

A megoldás egyúttal hozzájárul a befektetői környezet javításához, ugyanakkor az adott ügykörbe tartozó ügyek alacsony száma miatt nem kíván többletlétszámokat, csupán odafigyelő és hozzáértő szakembereket. Építünk a tapasztalatokra, a gyakorlat által kitaposott útra. Ennek alapján az építési törvény kiegészül a településrendezési szerződés új intézményével. A módosítás a szabályozással az önkormányzatok településfejlesztési lehetőségeit kívánja szolgálni, azzal, hogy a beruházókkal az új szabályozás által rögzített tartalommal megállapodást lehet kötni. A kivitelezés résztvevőinek, köztük az építtető, a tervező felelősségének szabályozása illeszkedik a korábbi módosításokhoz.

A módosítás rendezi az építésügyi minőséghez és fegyelemhez kapcsolódó intézmény, az építésfelügyelet rendszerét is. Az építésfelügyeleti szervek első fokon a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok önálló építésfelügyeleti szakigazgatási szervei. Fő feladatuk az építési folyamat szabályszerű lebonyolításának rendkívül széles körű monitoringja, beleértve például az építőanyagok minőségi megfelelőségének az ellenőrzését is. A módosítás új intézményként vezeti be az építésfelügyeleti bírságot, ennek mértékét, kiszabásának módját és felhasználását külön jogszabály állapítja meg.

A javaslat minden érintett érdekében erősíti az építéshatósági rendszer átláthatóságát anélkül, hogy a kapcsolódó érdekeket sértené vagy veszélyeztetné. Egyúttal az olcsóbb közigazgatás felé is lépéseket tesz, mégpedig a következő módon. A módosítás megszünteti a rendszer instabilitását, első fokon generálisan a városi, fővárosi kerületi jegyző jár el külön kormányrendeletben meghatározott illetékességi területen. Az illetékességi terület lehetőség szerint azonos lesz a kistérséggel, vagy többedmagával elfér a kistérségben. Az ügyfelek szempontjából előnyös a stabilabb intézményrendszer, megszűnik az önkéntes és tetszés szerint, a követelményekre tekintet nélkül változtatható társulásos illetékesség, az ügyek és irataik nem vándorolnak tovább, biztosabbá tehető a szakmai háttér. Végül az építési törvény rendszer és keret jellegének megfelelően a módosítás kibővíti a végrehajtás tárgyában hozható rendeleti kört, rendezi a hatálybalépés kérdését, és kisebb módosításokat eszközöl a törvény rendelkezéseivel összefüggő más törvények módosítására.

A tervezetet az előkészítés során igen széles körben egyeztettük, ebben a szokásos államigazgatási partnereken túl részt vettek az építésügyi szakmai szervezetek, az önkormányzati szövetségek, elsősorban a Megyei Jogú Városok Szövetsége tett javaslatokat, amelyeket be is építettünk a törvénytervezetbe, továbbá a Jegyzők Országos Szövetsége.

Az építési törvény módosítására vonatkozó javaslat a két módosítást követően továbbmegy a közigazgatás fejlesztésében is. A mottó talán úgy fogalmazható meg, hogy mindig, amit lehet, de amit lehet, azt mindig. Nem javasolunk tehát radikális szervezeti átalakításokat, jóllehet a szakmai viták során ezek is hangot kaptak, valamennyi érintett érdekeinek és érintettségének mérlegelése, az önkormányzatok mozgásterének biztosítása kiemelt szempont volt az előkészítés során.

A javasolt változtatásokban tehát a dinamikus egyensúlyt céloztuk meg, olyan lépéseket javaslunk, amelyek nem billentik ki az intézményrendszert, és nem engedik meg a költségérzékeny intézmény elburjánzását, ugyanakkor az ügyfelek számára gyakorlati haszonnal járnak, a befektetők és az építők törekvéseit könnyítik, javítják a fejlesztési források hasznosulását, azaz hatékonyságát, az építkezők számára átláthatóbb és szakszerűbb ügyintézés kereteit nyújtják, mindezzel együtt kímélik a költségvetést is.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.