Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.13.23:09:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

23. ülésnap (2002.10.01.), 50-52. felszólalás
Felszólaló Lezsák Sándor (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:12


Felszólalások:  Előző  50 - 52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarországon talán történelmi okok miatt is egy olyan szemléletmód vált félig-meddig hivatalossá és kétségtelenül nagyon elterjedtté, amely szerint csak anyanyelvi, esetleg vallási kisebbség létezhet, másféle kisebbség már nem. Ez az etnocentrikus szemléleti mód időről időre kinyilvánítja, hogy például pozitív diszkrimináció, azaz többletjogok illetik meg akár az országgyűlési és a helyhatósági választások idején, akár a költségvetési juttatások elosztása során az etnikai szempontból kisebbségnek számító személyeket. Ez az etnocentrikus szemlélet kizárja azt a szociálcentrikus szemléletet, amely nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportoknak kíván hasonló jogosítványokat biztosítani annak ellenére, hogy hazánkban bizonyíthatóan legalább annyi sérelem érte és éri a nagycsaládosokat, fogyatékkal élőket vagy hajléktalanokat, mint például bármely etnikai csoportot.

Változatlanul nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy az Országgyűlés kisebbségi ügyekben illetékes bizottsága az országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozat vitáiban annak idején elvetette azt az indítványomat, miszerint legalább a megyeközpontok állami hivatalai kötelesek legyenek alkalmazni siketnémák jelbeszédét ismerő szakembereket, jeltolmácsokat, megfelelő nyelvpótlék ellenében.

A siketek helyzetével foglalkozó szakemberek ismételten felhívták több országgyűlési képviselő figyelmét a velük történt méltánytalanságra. Pedagógiai tapasztalataim alapján osztom véleményüket, ami mellesleg a nyelvész szakma véleménye is, miszerint a siket gyermek anyanyelvének nem a környezetben beszélt nyelvet, hanem a jelnyelvet kell tekinteni, hallásveszteségük miatt ugyanis csak ezt a nyelvet tudják spontán módon elsajátítani. Paradox helyzet, hogy míg az etnikai kisebbségek gyermekei természetesen élhetnek az anyanyelvi oktatás jogával, addig a többi kisebbségnél nagyobb létszámú siket gyermekeknek nincsenek ilyen jogaik. Magyarországon ezért nagyon alacsony a siket gyermekek iskolai teljesítménye, hiszen nem anyanyelvi közegben kell tanulniuk. Az alacsony iskolai teljesítmény a későbbiekben nagymértékben korlátozza munkavállalási esélyeiket, emiatt nem tekinthetik magukat egyenrangú állampolgároknak.

Távlatban mindenképpen szükségesnek tartom kiszélesíteni a kisebbség fogalmát, azaz szakítani kellene a jelenlegi etnocentrikus, a rasszista szemléletet akaratlanul is konzerváló állásponttal. Ennek első lépése az lehetne (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a jelnyelvet használó siketek csoportját...

 

ELNÖK: Képviselő úr!

 

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): ...ismerjék el ugyanúgy, ahogyan ezt már elismerik az Unió több országában.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.)




Felszólalások:  Előző  50 - 52  Következő    Ülésnap adatai