Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014 és ’18 közötti parlamenti ciklus utolsó teljes törvényhozási ülésszaka zárul le a mostani üléssel. Éppen ezért talán érdemes röviden összegezni, hogy 4-5 hónappal a választások előtt kitől mit várhatunk.

Úgy gondoljuk, egyértelmű, ha arról beszélünk, hogy biztonságot és fejlődést szeretnénk az országban látni, akkor a kormány mindkét területen kiemelkedően jól teljesített. A biztonság ügyében mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani annak a több mint 2,3 millió embernek, aki kitöltötte a nemzeti konzultáció kérdőívét. Jól mutatja a részvételnek ez a mértéke és nagyságrendje, hogy milyen kiemelt figyelmet kell fordítani az ország biztonságára, hogy az a politika, amit a kormány a migráció tekintetében folytat, és amelynek az az alapja, hogy nekünk kell meghatározni azt, hogy kivel élünk együtt és kivel nem, széles körű támogatásra talált a választópolgárok körében.

(11.40)

Nagyon sajnáljuk azt, hogy ezen a területen nem jött létre nemzeti egység, nagyon sajnáljuk azt, hogy hétről hétre azt kell megélnünk az Európai Parlament bizottságaiban és plenáris ülésén, hogy a balliberális oldal képviselői rendszeresen a magyar nemzeti érdekkel szemben foglalnak állást, rendszeresen támogatják azt, hogy felső határ nélküli betelepítési kvótát fogadjon el, illetve próbáljon meg ránk kényszeríteni az Európai Parlament.

Úgy gondoljuk, hogy Magyarország biztonságának megőrzése érdekében feltétlenül szükséges az, hogy a kormány mögött ebben a kérdésben a lehető legnagyobb támogatottság álljon, csak így őrizhető meg a nemzeti identitás, csak így óvható meg Magyarország biztonsága, és csak így garantálható az, hogy a következő generációk számára a megoldást ne egy másfajta családpolitika biztosítsa, ne a bevándorlás, és ne váljon Magyarország semmilyen formában sem bevándorlóországgá.

Ha azt megnézzük, hogy honnan hova jutottunk el a fejlődés tekintetében, akkor azt is látjuk, hogy teljesen valótlan az ellenzéknek az a vádja, hogy nekünk a migráció témakörére azért van szükség, hogy ne kelljen másról beszélni. Beszéljünk nyugodtan a más területen elért eredményekről! Ma több mint 740 ezer emberrel többen dolgoznak Magyarországon, mint amennyien dolgoztak 2010-ben a kormányváltáskor. Ez jól mutatja azt is, hogy az elvándorlás mértéke sem lehet olyan nagy, mint ahogy azt az ellenzék feltüntetni igyekszik, hiszen ez a 740 ezer ember nem volt munkában, nem állt munkába Magyarországon, és most pedig dolgozik, ráadásul ma már sokkal nagyobb probléma a munkaerőhiány, mint a munkanélküliség.

A közszférában vagy a közmunkában dolgozók száma is 150 ezerre csökkent, összesen 200 ezerről 150 ezerre csökkent azok száma, akik közmunkaprogramban vesznek ma részt. Ha megnézzük ehhez képest, hogy mit sikerült elérni a pénzügyi-gazdasági területen, akkor kiegyensúlyozott költségvetés, kiszámítható növekedés, hosszú távon fenntartható, jó gazdasági perspektíva áll az ország előtt, és arra is büszkék lehetünk, hogy ebben az évben 13 százalékkal nőtt a reálbér, amire a rendszerváltozás óta nem volt példa. Tehát összességében azt mondhatjuk, hogy a kormány mögött olyan teljesítmény áll, ami minden hibával együtt is okot ad arra, hogy a választóktól a folytatásra kérjünk bizalmat.

Ami pedig az ellenzéket illeti, kétségkívül a legszórakoztatóbb e tekintetben a Magyar Szocialista Párt miniszterelnökjelölt-keresése. Azt látjuk, hogy az MSZP elnöke például azt hiszi, hogy párbeszédben áll az Együtt nevű párttal, de valójában éppen az Együtt van a Párbeszéddel. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Azt is látjuk, hogy ennek a pártnak a vezetője ugyan még miniszterelnök-jelöltje az MSZP-nek, de máris megbánta, hogy ez egyáltalán felmerült. Az ellenzék más pártjairól is azt tudjuk csak mondani, hogy az LMP-nél azt a megújulást, amit itt miniszterelnök-jelölt asszony ismertetett, az a Ron Werber fémjelzi, aki az első magyar gyűlöletkampányt vezette itt, aki a gyűlöletet meghonosította a magyar politikában, akinek a nevéhez a 23 millió románozás fűződik. Ez ma az LMP számára a megújulás jegyében morálisan elfogadható, politikailag képviselhető. A Jobbiknak pedig különösebb problémája nincs ezzel, hiszen ha lenne, akkor Vona Gábor nem tenne visszautasítható vagy visszautasíthatatlan ajánlatokat Szél Bernadettnek. Úgy gondolom, jól látszik, hogy ma már Ron Werber, akivel szemben a Jobbik annak idején létrejött, elfogadhatóvá vált a Jobbik számára is.

Szerintünk a magyar politikában a baloldalon teljes megújulásra van szükség, és való igaz, hogy ma ellenzékváltó hangulat van az országban, nem pedig kormányváltó.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)