Felszólalás adatai

DR. ISÉPY TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A sors kegye kétszer ajándékozott meg azzal a megtisztelő lehetőséggel, hogy már 1995-ben és ma újból témafelelőse és vezérszónoka lehettem és lehetek a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslatnak.

A tudomány és a kultúra elkötelezettjeként a neves angol filozófussal és lordkancellárral, Francis Baconnel együtt hiszem és vallom, hogy emberi tudás és hatalom egy és ugyanaz. S ehhez hozzátehetjük a mi Széchenyi Istvánunk gondolatát: a tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.

A teljesen újat és az emberiség számára hasznosat létrehozó találmányok világa a szellemi tulajdon világának talán a legérzékenyebb területe, ahol illő és méltányos a lábujjhegyen járás, a szerénység és az alázat, ahol fokozottan érvényesülhet és érvényesül a jogalkotó felelőssége. A jogalkotónak itt, de egyébként minden területen tudnia kell, hogy a jognak nincs megváltó szerepe, nem tud létrehozni új társadalmi és gazdasági viszonyokat, ugyanakkor megengedéssel és tiltással, enyhe vagy szigorú jogkövetkezmények alkalmazásával és előírásával hatékonyan tud rendezni, szabályozni és befolyásolni.

A szellemi tulajdon világában is nyilvánvaló, hogy a legjobb jogszabály sem tud létrehozni új találmányokat és szellemi alkotásokat. Ugyanakkor az előbb hivatkozott felelősség alapján elvárható a jogalkotótól, hogy ezen a területen egyértelműen fogalmazza meg a társadalom erkölcsi és egyéb elvárásait, a zavartalan alkotói munkához hozzon létre megfelelő körülményeket, és teremtse meg az alkotók hatékony védelmét és biztonságát, valamint a találmányok hasznosulásának a legelőnyösebb feltételeit.

Az előzőekben nem véletlenül említettem a társadalom erkölcsi elvárásait, hiszen annak idején már Kölcsey is egyértelműen megfogalmazta, hogy az emberi tudomány legfőbb célja maga az ember. Még a javaslat sűrűjébe történő behatolás előtt kereszténydemokrata képviselőként szeretném örömmel nyugtázni, hogy a javaslat messzemenően teljesíti ezeket az elvárásokat, hiszen a 4. § (2) bekezdése szerint a találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne. A 3. § (3) bekezdése szerint pedig kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ide értve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is. Végül a 4. § (3) bekezdése szerint nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen az ember klónozására szolgáló eljárás, az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás; sőt, az erkölcsi elvárás még az állatok védelmére is kiterjed azzal, hogy nem részesülhet szabadalmi oltalomban az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás “ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtson az emberek vagy az állatok számáraö.

Ugyancsak még elöljáróban szeretném megemlíteni a felelősség kérdéskörében, hogy miért kértünk halasztást az álláspontunk kifejtését tartalmazó felszólalásra. Csupán azért, mert a magyar tudomány hagyományai, Nobel-díjasaink száma és hírneve alapján fokozott jelentőséget tulajdonítunk az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, melynek áttanulmányozására nevetségesen rövid lett volna az előterjesztő által arra szánt idő. Hiszen a javaslat szigorú fogalommeghatározásokat tartalmaz - nem Agatha Christie vagy Rejtő Jenő nyelvezete a szöveg! Csak hogy idézzek például a szövegből, a 8. § (2) bekezdését; ha valaki még az alkonyi órában tud koncentrálni, akkor sem tudja első olvasásra megérteni a szöveget, de ennek ellenére idézem: “Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag állítható elő, a szabadalmi oltalomból eredő, kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján azonos vagy eltérő formában a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.ö De tudnék még idézni néhány hasonló, kemény szöveget, de ezt részben kíméletből, részben pedig azért mellőzöm, hogy több idő jusson az érdemi hozzászólásra.

A törvényjavaslattal kapcsolatban már első kérdésként felmerül, hogy vajon nem sérti-e a jogbiztonságot, ha már hét éven belül sor kerül az 1995-ben elfogadott, terjedelmes és részletes törvény módosítására. A határozott “nemö válasz indokaként engedjenek meg három, nagyon rövid idézetet. Az amerikai szabadalmi hivatal igazgatója több mint száz évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy mindent, amit fel lehetett találni, a mai napig feltaláltak - slussz! A fizikus Lord Kelvin 1900-ban kijelentette, hogy a röntgensugár, kérném szépen, az egy nagy szélhámosság, ami el fog múlni - ezt mondta 1900-ban. Utolsóként a híres feltalálót, Edisont idézem kicsit későbbről: ő 1922-ben jósolta meg, hogy ez a rádió nevű őrület hamarosan elmúlik a múló idővel.

Inkább ezeknek a nyilatkozatoknak az érvénye múlt el a múló idővel, mert nemcsak a nyilatkozatok óta, de az 1995 óta eltelt hét esztendőben is többek között a biotechnológia vagy a növényfajták területén, de a tudomány más ágazataiban is olyan új felfedezések és találmányok születettek, és annyi új nemzetközi egyezmény jött létre, amely feltétlenül indokolja és alátámasztja a preambulum szövegét, hogy a magyar szabadalmi rendszer európai integrációjának megvalósítása, valamint a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának és a növényfajták oltalmának korszerű, nemzetközi és európai követelményeihez igazodó szabályozása indokolja, hogy az Országgyűlés hozzányúljon az 1995-ben alkotott törvényhez, és módosítsa.

(16.40)

A magyar szabadalmi jog több mint egy évszázados hagyományra tekinthet vissza. A szellemi alkotómunka és az innováció ügyét hazánkban több mint egy évszázada csepegteti már… - elnézést a sok idézetért, de Lincoln amerikai elnök szavával élve: az érdek olaját a tehetség tüzéhez. S tehetségben mindig bővelkedett a magyar tudomány Jedlik Ányostól, Irinyi Jánostól Bánki Donáton át Csonka Jánosig - s még sorolhatnám hosszan a neveket -, és a korszerű vívmányok átvételében, a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódásban szabadalmi jogunk sem maradt el tőlük. Hogy közülük sokan nem vagy csak külföldön boldogultak, az nem a magyar szabadalmi jogon és intézményrendszeren múlt, hanem sokkal inkább a gazdasági háttér hiányán, az innovációt felkaroló rendszer csökevényességén, az üzleti és a tudományos közeg sokszor kicsinyes ellenállásán.

A javaslat végeredményben, hála istennek, nem új törvény megalkotását célozza, nem forgatja föl a szabadalmi jogunkat. A meglévő szabályokat szinte érintetlenül hagyva a hatályos jog szilárd vázára építkezik, és inkább kiegészíti a szabadalmi kódexünket, mintsem átformálná. Külön ki kell emelni, hogy egyrészt megteremti annak törvényi feltételeit, hogy Magyarország csatlakozhasson az európai szabadalmi egyezményhez. Ennek érdekében látszólag csupán technikai jellegű szabályokkal egészíti ki a szabadalmi törvényt az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozóan. Ezeknek az illeszkedési szabályoknak azonban a gyakorlatban nagy a gazdasági, szakmai tétje. Ugyanis feltétlenül helyeslendő az, hogy az elvégzett gazdasági hatásvizsgálatokra és jogi elemzésekre figyelemmel a javaslat az európai szabadalmak magyarországi hatályának beállásához megköveteli az angol, francia vagy német nyelvű szabadalmi leírások magyar fordításának a benyújtását, és erre nemcsak alkotmányossági megfontolásból és a szabadalmi rendszer információs rendeltetésének betöltése érdekében van szükség, hanem azért is, hogy a külföldiek csak a tényleges magyarországi érdekeltséghez kötődő oltalmi igényeket érvényesítsék hazánkban. Így biztosítható, hogy külföldiek indokolatlanul, fölöslegesen korlátozó szabadalmi jogosultságai ne akadályozzák a hazai kutatást és fejlesztést, valamint a kis- és középvállalkozásokat.

Az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozás fontos lépés az iparjogvédelem európai rendszerébe való beilleszkedés folyamatában. A csatlakozás fő jogi hatása az lesz, hogy a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatállyal is igényelhető, illetve adható lesz európai szabadalom. Magyar bejelentők jelenleg is igénybe vehetik az európai szabadalmi rendszert, hiszen tehetnek európai bejelentést, és szerezhetnek európai szabadalmat az egyezmény mai tagállamaira kiterjedő hatállyal. A csatlakozás számukra legfeljebb azt a könnyebbséget hozza, hogy ezután majd a Magyar Szabadalmi Hivatalnál is tehetnek európai bejelentést. Az európai szabadalmi rendszerben megfér egymással, kiegészíti és különösen támogatja egymást az európai és a nemzeti. Az európai szabadalmi rendszer nem váltja fel a nemzeti szabadalmi jogot és intézményrendszert, hanem azzal párhuzamosan és kölcsönhatásban működik.

A másik cél, amit hozzá kell igazítani a szabadalmi jogunkhoz, a biotechnológiai találmányokra vonatkozó európai közösségi irányelvhez történő csatlakozás, valamint a növényfajták védelme.

Időm lejártához közeledve el kell mondani, amikor erről a törvényjavaslatról szavazunk, akkor az átlagosnál is nagyobb bizalmat kell helyeznünk szakértőinkbe, illetve a javaslat kidolgozóinak szakértelmébe. Az előbb idézett szöveget felolvastam - s még vagy három ilyen szöveget találtam - egy szakértőnek, és megkérdeztem tőle, ki fogalmazta ezeket, a szakértők vagy a jogászok. Azt mondta, ezt a szakértők fogalmazták. Jó, akkor a balhé az önöké, ha ez rosszul fog érvényesülni, akkor nem minket, jogalkotókat terhel majd érte a felelősség. Tehát teljes bizalom a szakértőknek. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal sem kell csalódnunk a hozzáértésükben. Erre a bizakodásra az is alapot adhat, hogy a törvényjavaslat összeállítását - ahogy az indokolás is utal rá - széles körű és hosszas egyeztetés előzte meg, s ennek köszönhetően a javaslat az egész szakmát átfogó konszenzusra épül.

A bevezetőmben méltattam a magyar szellem nagyságait, a magyar szellem világosságát, és utaltam Lincoln aforizmájára, amely szerint a szabadalmi rendszer a tehetség tüzéhez az érdek olaját adta. Zárásképpen ide kívánkozik Madách Imrének Lincoln szavaira mintegy rárímelő keserű megállapítása: “A magyarnak lámpája van, de olaja nincs.ö

A Fidesz-Magyar Polgári Párt és az MKDSZ képviselőcsoportja részéről abban a reményben biztosítom támogatásunkról a törvényjavaslatot, hogy az abban foglalt módosításoknak köszönhetően a magyar szellem lámpásának, a magyar szellem tüzének táplálására végre egyszer elegendő olaj jut majd figyelemből, hozzáértésből, támogatásból és vállalkozói kedvből.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)