Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívül fontos alkotmánymódosítási kérdést illet az előttünk álló törvényjavaslat, amellyel kapcsolatban már volt négypárti egyeztetés, amelyen részletesen kifejtette mind a négy párt az álláspontját.

A Szabad Demokraták Szövetségének az álláspontja a következő volt: szükségessé vált, és megérett a helyzet arra, hogy átfogó módon rendezzük az alkotmánynak azon rendelkezéseit, amelyek a hazai és a külföldi fegyveres erők felhasználásával, alkalmazásával, állomásoztatásával kapcsolatosak. Ezt a véleményt valamennyi párt osztotta.

Írásbeli javaslatokat is adtunk be, amely javaslatok azt célozták, hogy pontos szabályozás álljon be. A lényege ennek az, hogy világosan, áttekinthetően rendezni kell az alkotmányban a fegyveres erők felhasználásával és külföldi csapatok Magyarországon állomásozásával vagy áthaladásával kapcsolatos kérdéseket, és egész pontosan rögzíteni kell a hatásköröket, hogy melyek az Országgyűlés hatáskörei, azon belül mi az Országgyűlés abszolút kétharmadának, a jelen lévő képviselők kétharmadának, a relatív többségének és a kormánynak a hatásköre.

Azt is megállapítottuk, hogy az úgynevezett maradékelv alapján mindazokban a kérdésekben a kormánynak a jogosultságát kell feltüntetni, amelyek nem az Országgyűlés jogai közé tartoznak. Hiszen ez egy rendkívül fontos kérdés, és nem maradhat döntési jogkör nélkül, bármilyen kombináció merülne fel.

Ezt követően a Honvédelmi Minisztériumban tartott megbeszélés után valamennyi párt beadta az írásbeli javaslatait, és ígéretet kaptunk az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy az eddig 1990 óta bekövetkezett ez irányú - sikeres vagy sikertelen - alkotmánymódosításnak vagy tervezetnek a szövegét átfogó, áttekinthető módon a rendelkezésünkre bocsátják.

Május 4-én volt ez a megbeszélés, május 15-e körül adtuk be a javaslatokat. Jött a nyári szünet, és közben az Igazságügyi Minisztérium beterjesztette a T/4486. számú törvényjavaslatot, amelyik alapvetően EU-normalizációs céllal készült, de négy területen foglalkozott azzal a kérdéskörrel, amely a jelenleg előttünk tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban szerepel.

Mind a kettőt áttekintve megállapítható, hogy a célok közösek, sok tekintetben egymást kiegészítik, több tekintetben átfedik egymást, de mindenképp egy konfúz helyzet alakult ki. Hiszen ha a jelenlegi törvényjavaslatot elfogadja a Ház, akkor egy olyan új helyzet keletkezik, amelyhez képest meg kell változtatni a kormány által kidolgozott törvényjavaslatot.

Az alkotmányról van szó. Az alkotmány a legfontosabb törvény, az alkotmánynak kristálytisztának kell lennie, és bizonyos fokig esztétikusnak is, a fogalmazásának. Úgy gondolom, hogy nem engedhető meg ez az ellentmondás, és olyan csiki-csuki helyzeteket hoz létre a jelenlegi állapot, amely szerintünk nem engedhető meg.

(16.10)

Valóban megérett a helyzet arra, hogy ezt a kérdést átfogóan rendezzük, és tekintve, hogy gyakorló tagjai vagyunk a NATO-nak, és rövidesen teljes jogú tagjai leszünk az Európai Uniónak - az Európai Unió is foglalkozik védelmi kérdésekkel -, kialakulóban van az európai védelmi identitás, ami azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaságnak több szoros nemzetközi szervezetben való kapcsolata miatt alapvetően fontos, hogy rugalmasan, ugyanakkor a garanciális elveket megtartva tudjon intézkedni az illetékes szerv. Korábban erőteljesen kidomborítottuk a garanciális elemeket, magam is emellett voltam, hiszen Magyarország történelme sajnálatosan igen sok szomorú példát tud felmutatni azzal kapcsolatban, hogy meggondolatlan, átgondolatlan vagy nem kellő jogköri rendezés következtében az ország belecsúszott olyan helyzetekbe, olyan konfliktusokba, amelyeknek aztán tragikus vége lett.

Jelenleg nincs ilyen helyzet. Jelenleg a világ legerősebb katonai szövetségének, kollektív szövetségének a tagjai vagyunk, és joggal várja el ez a szövetség és a többi hozzánk hasonló szuverén tagállam, hogy mi is hasonlóképpen rugalmasan, gyorsan tudjunk intézkedni ezekben a kérdésekben. Éppen ezért nagyon fontos ez a kérdéskör.

A másik aspektus az, hogy ez csak konszenzussal oldható meg. Valamennyi képviselő kétharmadának egyetértésével tudjuk csak az alkotmányt megváltoztatni. Tehát ezt együtt kell megoldanunk, közösen, valamennyi pártnak részt kell ebben venni, és azt az egyeztetési folyamatot, amit példamutató módon a Honvédelmi Minisztérium már elkezdett, folytatni kell. Nem tudom, a Házszabály szerinti és jogtechnikai megoldások közül melyiket kell itt választani, de az teljesen világos számunkra, hogy a két törvényjavaslat bizonyos inkoherenciákat tartalmaz, és semmiképpen sem tartjuk helyesnek, hogy a jelenlegi törvényjavaslatot jelenlegi formájában elfogadjuk. Márpedig, ha ma lezárjuk az általános vitát, akkor már nem lehet négypárti egyeztetést ennek a törvényjavaslatnak a keretében összehívni, illetve ha lehet, akkor annak nincs semmiféle hatása.

Éppen ezért javaslom - amit javasoltam a négypárti egyeztetésen is - a pártom nevében és a magam nevében, hogy a kérdéskört egyszer s mindenkorra világosan, átfogóan, tisztán, érthetően rendezzük, és annak a törvényjavaslatnak a keretében, amely átfogó alkotmánymódosítást tűzött ki a harmonizációs kérdésekben. Ezért tisztelettel felhívom az előterjesztőt is, felhívom az Igazságügyi Minisztériumot, hogy ebben a szellemben próbáljon találni megoldást a jövőre vonatkozóan.

Köszönöm szépen.