Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Most már teljesen világos, hogy a kormány ezzel a szedett-vedett salátacsomaggal azt próbálta meg elérni, hogy a Quaestor-botrány ne égjen rá, és nem az a cél, hogy a jövőben hasonló brókerbotrányok elkerülhetők legyenek. Egyébként az elmúlt napokban elkezdték már önök kommunikálni ‑ érezvén, hogy az ellenzék nem valószínű, hogy támogatni fogja ‑, hogy ha mi ezt nem támogatjuk, akkor mi a brókerek pártján állunk, és önök azok, akik megmentik a kisbefektetőket.

Bár a beterjesztett törvényjavaslatnak vannak olyan elemei, amelyeket az LMP támogatni is tudna, például a pénzügyi törvényjavaslat-csomag erősíteni kívánja a felügyeleti jogosítványokat, a befektetési vállalkozások megfelelő ellenőrzése érdekében, vagy szigorítja a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást és erősíti a pénzügyi fogyasztóvédelmet, valamint az értékpapírok kibocsátásánál a transzparenciakritériumokat. Támogatható lenne az a javaslat is, amely a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítása érdekében olyan új jogosítványt biztosít az MNB számára, amely hatékonyabbá teszi a helyszíni kutatás tárgyát képező, jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatását.

Vagyis az LMP önmagában támogatni tudná a pénzügyi felügyelet erősítését, azonban azt gondoljuk, hogy a jegybank jelenlegi vezetése erősebb jogosítványok esetén sem tudja megteremteni a pénzügyi rendszer biztonságos működését, holott erre nagyon nagy szükség lenne, hiszen egyes felmérések szerint a GDP 1,2 százaléka vész el a pénzügyi szektor nem megfelelő szabályozása miatt. A rossz előírások bizonyítéka az is, hogy offshore-cégek is közpénzek közelébe kerülhetnek, holott ez alaptörvény-ellenes.

Az utóbbi hetekben pontosan érzékelhettük, hogy csak a felelősség elhárítása és a politikai maszatolás vezérli a kormányt, politikai játszma folyik. Nemrég beterjesztették a Költségvetési bizottság ülésén egy ad hoc albizottság létrehozását a Buda-Cash- és a Quaestor-botrányok kivizsgálására, de nem várja meg a kormány, hogy ennek az albizottságnak egyébként, ha jól működne, akkor mi lesz az eredménye, milyen javaslatokat tesz le az asztalra. Ha feltételezzük, hogy netalántán jó sül ki abból, akkor legalább meg kellett volna várni ezen albizottság működésének az eredményét.

Az elmúlt hónapok eseményei mindenki számára végképp bebizonyították azt, amit az LMP már évek óta mondogat: a pénzügyi rendszer teljes felülvizsgálatára és valós, mélyreható átalakítására van szükség. Szigorítani kell a pénzügyi szabályozást, hatékonyabbá kell tenni a felügyeletet, és fel kell tárni a politikai és a pénzügyi világ káros kapcsolatait. Ez a törvény erre nem alkalmas. A Fidesz pusztán azért, hogy ne ismerje el saját felelősségét a kialakult helyzetben, egy rossz rendszer toldozásával akarja megoldani a problémákat. Nem mertek hozzányúlni az egész rendszerhez, hiszen azzal elismernék, hogy a rendszer idáig rossz volt. A toldozgatás azonban nem megoldás. Néhány hiba kiküszöbölésére talán alkalmas lesz, azonban az alapjaiban hibás rendszer folyamatosan súlyos problémákat fog generálni, és ez nem lesz elegendő arra, hogy minden ilyen hiba után majd ne kelljen egy újabb törvényt hozni, és további foltozgatásokra ne legyen szükség.

Az LMP szerint először a pénzügyi rendszer és a felügyelet valódi és átfogó vizsgálatára lenne szükség, majd ezt követően ennek tapasztalatai alapján a pénzügyi rendszerre vonatkozó szabályozás teljes átalakítására. A kormánytöbbség azonban a vizsgálatot folyamatosan ellehetetleníti, a szabályozás szintjén pedig csak az ehhez a törvényhez hasonló maszatolásra hajlandó, melyek garantáltan nem fognak valódi eredménnyel járni. Ez a törvény nem elegendő arra, hogy megakadályozzuk egy újabb Quaestor-botrány kialakulását.

Végül pedig én is szeretném megerősíteni, hogy több mint egy éve a Magyar Nemzeti Banknak nincsen felügyelőbizottsága, nagyon itt lenne az ideje ezt a felügyelőbizottságot felállítani. Talán akkor olyan dolgok sem derülhetnének ki, amit a napokban tudtunk meg, hogy ott az ügyvezető igazgatók fizetése eléri az 5 milliót, amikor sok-sok millióan ma Magyarországon a létminimum alatt élnek, és talán akkor csendben… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Bocsánat, vége van. Köszönöm a szót, elnök úr.