Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Látszik, hogy nehéz az élet kétharmad nélkül. A fideszes kormánytöbbség a Törvényalkotási bizottságon szánalmas kísérletet tett arra, hogy az eredeti törvényjavaslatban sarkalatosként megfogalmazott jogszabályi helyeket, paragrafusokat kiszedje, és megteremtse annak lehetőségét, hogy ezt a jogszabályt feles törvényként, a képviselők többségének szavazatával el lehessen fogadni. Álláspontunk szerint ezt sikertelenül tette.

Hat kezdeményezést nyújtottak be a pártok, illetve a Törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége a bizottság elé. Ebből három kezdeményezés kormánypárti, három kezdeményezést pedig a Magyar Szocialista Párt frakciója nyújtott be.

Az első számú kormánypárti javaslat 29 oldalon írja át az eredeti törvényjavaslatot. Ahogy említettem, ebben tett kísérletet a kormánypárt arra, hogy a különböző sarkalatos szabályok kikerüljenek, de álláspontunk szerint nemcsak ez nem sikerült, hanem megnyitottak olyan jogszabályi helyeket, olyan paragrafusokat is a módosítás előtt, amelyeket az eredeti javaslat nem érintett. Éppen ezért a Törvényalkotási bizottság ülésén is jeleztem, hogy tiltott túlterjeszkedés esete áll fenn. Államtitkár úr kijelentette, hogy ez nem így van, bár ezt részletesen megindokolni nem tudta. Ennek ellenére ezt a felvetést, azzal, hogy ezt a kezdeményezést a kormánytöbbség elfogadta, a bizottság nem vette figyelembe.

A kormánypárti kezdeményezések közül a második számú is arról szólt, hogy több paragrafust is megpróbáltak úgy kivenni a jogszabályból, ami önök szerint sarkalatos. A mi álláspontunk az, hogy így is marad bent olyan jogszabályi hely, így a 120., a 121. és a 124. §, amely sarkalatos, így amennyiben ebben a formában kerül elfogadásra a törvényjavaslat, az közjogi érvénytelenséget okozhat.

A hármas számú kormánypárti kezdeményezés pedig tulajdonképpen arról tett tanúbizonyságot, hogy a gazdasági tárcánál a helyesírás nem a jogszabály-fogalmazók erőssége, hiszen több tucat pontban helyesírási pontosítás szerepel ebben a kezdeményezésben.

Engedjék meg, hogy rátérjek a saját kezdeményezéseinkre. A kormányzati kommunikáció arról szól, hogy ez a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank jogköreit megerősítve, eljárási hatásköreit kiszélesítve, tulajdonképpen egy nyomozó hatósági felhatalmazást kapva a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi felügyeleti tevékenységét hatékonyabban tudja ellátni, és elkerülhetővé válnak azok a botrányok, amelyek az elmúlt időszakot jellemezték.

A mi álláspontunk változatlan, amely arról szól, hogy a jelenlegi szabályozás is alkalmas volt arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szerve észrevehette volna, feltárhatta volna és megakadályozhatta volna azt, hogy kisbefektetők tízezrei létbizonytalanságba kerüljenek, és jelenleg is több ezer kisbefektető aggódjon, hogy a befektetéseihez hozzájut vagy sem; hogy a Quaestor kisbetéteseit kártalanítják, de miközben ott vannak a Buda-Cash károsultjai, ott vannak a Hungária Zrt. károsultjai, újabb és újabb botrányok derültek ki, és azok a károsultak is aggódnak, hogy a befektetéseik nem fognak megtérülni, nem jutnak hozzá, így több ezer ember pénze veszélyben van.

(20.00)

A mi kezdeményezéseink is pont erről szóltak, hiszen önök úgy akarják megerősíteni a Magyar Nemzeti Bank hatáskörét, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincs felügyeleti szerve. Több mint egy éve képtelenek arra, hogy felügyelőbizottságot hozzanak létre a Magyar Nemzeti Bankban. Arra hivatkoznak, hogy az ellenzék nem tudott megegyezni, de ez nem igaz. A többpárti egyeztetésen még tavaly nyáron az hangzott el, hogy a Fidesz ezzel kapcsolatban törvénymódosító javaslatot hoz a parlament elé, és konszenzusra törekedve hozza létre a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát, hogy végre legyen felügyeleti szerv.

De, tisztelt képviselőtársaim, a mi módosító javaslatunk és a kezdeményezésünk arról szólt, hogy jöjjön létre ez a felügyelőbizottság, a Törvényalkotási bizottság többsége ezt a felvetésünket elutasította, nem szavazta meg módosító javaslatainkat.

A másik kezdeményezés pedig arról szólt, ami egy hihetetlen rendelkezése ennek a jogszabálynak, mely szerint a közigazgatási hatáskörben okozott kár tekintetében a Magyar Nemzeti Bank tulajdonképpen felmentést kap, mulasztás miatt nem lehet őt felelősségre vonni. A jelenlegi szabályok szerint lehetne, erre többször felhívtuk a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem látta el kellő hatékonysággal felügyeleti tevékenységét, tehát fennáll a közigazgatási jogkörben okozott kár tekintetében a felelőssége, tehát vele szemben érvényesíthető lenne akár egy egyedi befektető igénye is. A jelenlegi szabályozás ezt zárja ki.

Ezért nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Hiába adnak közzé, akár a minisztérium, akár a Fidesz minden áldott nap bármilyen sajtóközleményt, hogy aki nem támogatja, az a brókerek mellé áll, aki meg támogatja, az az emberek mellé áll. Nem értünk ezzel egyet, mert ha önök ezt elfogadják, önök fognak a brókerek mellé állni, mert kizárják a Magyar Nemzeti Bank felelősségét, ami teljesen elfogadhatatlan, és azt gondolom, hogy itt a Házban ez a javaslat nem szavazható meg. Ennek ellenére a módosító javaslatunkat, amely kivette volna ezt a rendelkezést, önök nem támogatták.

Az utolsó kezdeményezésünk pedig tulajdonképpen az, amire már az előbb utaltam, a kétharmados szabályokra tett volna olyan javaslatot, amellyel az alkotmányosság biztosítható lett volna, és a közjogi érvénytelenség nem állt volna fenn. Ezt önök elvetették, így még a mai napig fennáll, és a szavazásnál is fennáll majd, hogy minimum három paragrafus esetében közjogi érvénytelenség állhat fenn, mely álláspontunk szerint sarkalatos törvény, önök ezt a javaslatunkat is elutasították. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)