Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor a törvényjavaslat vitájának az első szakasza, az általános vita volt, akkor is említettem már, és most is kénytelen vagyok megemlíteni azt az érdekes összefüggést, hogy pont az azt megelőző napon mondta el miniszterelnökünk, hogy ezentúl a kormányzat nem az erő politikáját fogja majd képviselni, hanem a figyelem politikáját, tehát oda fognak figyelni a korán kelő, keményen dolgozó kisemberre, be fognak kopogtatni mindenkihez, megkérdezik a véleményüket, hogy mi a helyzet, miről mit gondolnak, és oda fognak figyelni az állampolgárok elvárásaira. Ehhez képest benyújtanak egy ilyen törvénytervezetet, ami pontosan ennek az ellenkezőjéről szól, kifejezetten az erő politikáját akarja demonstrálni az ország nyilvánossága előtt.

Már többen elmondták azokat a nagyon súlyos kritikákat, amiket én is megfogalmaztam annak idején az általános vitában. Azt kell mondjam, hogy az összegző módosító javaslat, illetve jelentés sem segít ezen a kérdésen, adott esetben kifejezetten tovább súlyosbítja az ezzel kapcsolatos problémákat.

Itt van rögtön a titkosítás kérdése. Hadd vessek fel egy-két olyan szempontot, amik korábban más ellenzéki képviselőktől még nem hangzottak el. Itt kétfajta titkosításról beszélünk, egyrészt a központi alrendszer finanszírozásával és adósságának keletkezésével kapcsolatos adatokról, amelyeket két évig lehetne titkosítani. Korábban úgy volt megfogalmazva, hogy ezek az adatok nem nyilvánosak, pont, és ezen titkosítás alól a nemzetgazdasági miniszter bizonyos értelemben felmentést adhat. Most nem ez lesz a helyzet, hanem az ilyen adatok megismerése iránti igényt két évig el kell utasítani a törvényjavaslat szerint, csakúgy, mint a költségvetés tervezése során keletkező adatok megismerése iránti igényt el kell utasítani tíz évig. Tetszenek érteni: most már nem titkos, hanem nem lehet megismerni. Mindjárt más, ugye, ha így fogalmazzuk meg ezt a kérdést?

Több olyan pont is felmerült a költségvetés vitájában is, nemcsak a megalapozó törvény vitájában, hogy melyek lehetnek ezek az adatok. Akkor is elmondtam, most is elmondom: az az apróság, amit önök szavaztak meg, önök fogalmaztak meg, amit úgy hívunk, hogy Alaptörvény, a közpénzekkel kapcsolatban kimondja, hogy a közpénzeket csak átlátható módon, ésszerű részletezettséggel lehet ‑ például a költségvetést ‑ megfogalmazni, és a transzparenciát minden értelemben biztosítani kell.

Történetesen itt van a körünkben Domokos László, az ÁSZ elnöke. Tételezzük fel, hogy a költségvetés tervezése kapcsán ő is bele fog ütközni abba a súlyos akadályba, hogy a költségvetést megalapozó, a költségvetés tervezése során keletkező adatokat nem ismerheti meg, hiszen itt van a törvényben. Akkor majd a nemzetgazdasági miniszterhez fog fordulni? Hiszen neki be kell tudni bizonyítani a Ház előtt a költségvetéshez készített ÁSZ-jelentésben, pontosabban véleményben, hogy a költségvetés bizonyos sorai, bizonyos adatai megalapozottak. De majd minden alkalommal, minden adat tekintetében, minden megalapozó, minden háttérszámítás tekintetében a nemzetgazdasági miniszter úrtól kell felmentést kérnie? És utána ezekkel mit fog csinálni? Ő meg fogja kapni személyesen, és azt mondja, isten bizony, higgyük el, hogy ez a költségvetés meg van alapozva? Ez hogy fog működni? Bele se merek gondolni!

A másik: vannak olyan sorok is a költségvetésben, mint például különféle kifizetések. A különféle kifizetések címszót egy, azaz egy mondatban pontosítja, magyarázza a későbbiek során az indokolásban a tisztelt kormányzat. Miért van erre szükség? Röviden: azért, mert csak. Ha mi e tekintetben bármilyen további adatot szeretnénk kérni, akkor ezek szerint az mind titkos lesz? Mind olyan, amire esetlegesen külön felmentést adhat majd a nemzetgazdasági miniszter? És amikor eljön a zárszámadás, és a különféle kifizetések kapcsán önöknek be kell számolniuk a Házban, akkor majd arra hivatkoznak, hogy azért nem fognak, hiszen ezt tíz évre már titkosították? Tehát az adott évet követő május 31-ig ‑ bocsánat, most nem önkormányzati költségvetési zárszámadásról, hanem a központi költségvetésről beszélünk ‑, illetve szeptemberig azt fogják mondani, hogy a tíz évből még csak egy év kilenc hónap ketyegett le, ezért további évek hosszú sorát kell várni ahhoz, hogy az ember megismerhesse, a zárszámadás tulajdonképpen mire is alapul?

A másik a vagyonértékesítés kérdése. Itt is felmerült, miért titkosítják azt, hogy milyen típusú vagyontárgyakat kíván értékesíteni a jövőben a kormányzat, körülbelül milyen összegben az egyes vagyontárgyak tekintetében. Azt mondta erre Banai államtitkár úr, annak komoly ‑ nem is tudom, hogy fogalmazott ‑ piactorzító hatása lenne, ha a versenyeztetést megelőzően elárulná a kormányzat azt a stratégiáját, hogy az egyes vagyontárgyakért mennyit szeretne kapni. Tisztelettel jelentem, a nemzeti vagyontörvényben az van megfogalmazva ‑ próbálom idézni a pontosság kedvéért, de hova is tettem? ‑, nos, a lényege az a történetnek, hogy vagyonértékesítés mindig csak a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Ezt úgy szokták megoldani, hogy aktuálisan egy értékbecslést készíttetnek. Ezek szerint akkor ez is titkosítva lesz? Ezt sem tudhatjuk meg? Mert máskülönben mi alapján alapozhatnák meg önök a vagyonértékesítésben az elfoglalt stratégiát, ha nem ez alapján? No de hát ez a nemzeti vagyontörvény szerint egyébként pedig közérdekből nyilvános adat kell hogy legyen, ezt nem titkosíthatnák el normális esetben!

(19.30)

Banai államtitkár úr az aggódó kérdéseink kapcsán azt mondta, hogy nyugodjunk meg, semmi nem fog változni, minden marad úgy, ahogy van, bármit megkérdezünk, mindenre fogunk választ kapni. Hát, nem sikerült igazából megnyugtatni minket, mert akkor tisztelettel kérdezem, mire is tulajdonképpen ez a törvénymódosítás. Tulajdonképpen mit is akarnak önök ezzel elérni?

Még egy pontot hadd említsek meg, ez az Eximbank kérdése. Az összegző jelentésből az is kiderül, hogy itt is kicsit tovább súlyosbítják a helyzetet. A költségvetési törvényben az Eximbanknak 20 milliárd forintot ajándékoz a kormányzat, és most a költségvetést megalapozó törvényben pluszjogosítványokkal ruházza még föl az Eximbankot a kormányzat. Eddig, ugye, az állam járhatott el bizonyos kérdésekben, amit most már az Eximbank kap meg lehetőségként, szerződéseket köthet, nemzetközi alapokhoz csatlakozhat, nemzetközi alapok alapításában vehet részt, és így tovább. Ez hagyján, de kockázati és magántőkealapok alapításában is részt vehet, illetve ahhoz csatlakozhat.

Milyen kockázati és magántőkealapról beszélhetünk? Az emberben felmerülnek itt most a brókerbotrányok kapcsán más olyan alapok, amelyek nem kevés kárt okoztak a korán kelő és keményen dolgozó kisembereknek. Most e tekintetben tehát egy bankot ilyen súlyos felelősséggel felruházni és még ki is stafírozni mintegy 20 milliárd forint extra pénzzel, szerintünk ez elfogadhatatlan. Megint csak egy olyan helyzet, amiben igenis sérül az átláthatóság elve, ami egyébként az Alaptörvényben rögzítve van. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.