Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Sikerült a gépeket legyőzni, hála istennek. Egy képviselőnek az is feladata, hogy figyeljen természetesen, és ha a sorrenddel probléma lenne, akkor azt szóvá tegye.

Az előttünk fekvő javaslat egy nagyon fontos régi problémát próbál orvosolni. Arról van szó ugyanis, hogy az Országgyűlés bizottságai nem hatóságok, és mint ilyenek, ha megidéznek valakit vagy megidéztek valakit, és az nem ment el, vagy esetleg elment, de hamisan nyilatkozott, akkor ez semmiféle szankcióval nem volt sújtható. Ezáltal a népképviselet működését is komolytalanná, sok esetben egyfajta közröhej tárgyává tette.

Már többször megpróbáltuk orvosolni ezt a problémát, erre ki is fogok térni itt a bevezetőmben; amit most a tisztelt Ház elé leteszünk, az egy olyan javaslat, ami a szabálysértési törvényt módosítaná. Hogy miért a szabálysértési törvényt? Azért, mert a Nemzetbiztonsági bizottság esetében nem is olyan régen, az előző ciklusban elfogadottá vált az a javaslat, hogy aki a Nemzetbiztonsági bizottság előtt nem jelenik meg, illetve nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, szabálysértést követ el. Úgy gondoljuk, ezt a szabályt nemcsak a Nemzetbiztonsági bizottságra kellene kiterjeszteni, hanem az Országgyűlés minden bizottságára, legyen az állandó bizottság vagy vizsgálóbizottság, ezeket a szabályokat ugyanúgy alkalmazni kellene, tehát a szabálysértési törvényt módosítani kellene.

Hozzáteszem, hiába szerepel a szabálysértési törvényben az, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság eljárására el kell menni, a Simon-Welsz-ügyben megidézett Mesterházy Attila megtehette, hogy nem ment el, anélkül, hogy neki bármiféle hátránya keletkezett volna ebből. Ebből látszik, hogy még ez a tényállás sem működik, mert a bíróságok ezt azzal dobták vissza, és itt azért a jogalkalmazásban is komoly problémák lehetnek, hogy Mesterházy Attila nyilatkozott, hogy neki nincs tudomása erről, és ennek alapján, mivel ő ezt nyilatkozta, ezért a bizottság miért is szerette volna meghallgatni ‑ teszi fel a költői kérdést gyakorlatilag a bíróság. Tehát a jelenlegi szabályokkal is van mit tennünk, de legfőképpen először azt, hogy kiterjesztjük minden bizottság munkájára.

Arra is szeretnék emlékeztetni, hogy Volner János például Szijjártó Pétert és Matolcsy Györgyöt is beidézte, meghívta a Vállalkozásfejlesztési bizottság ülésére, ők sem mentek el, pedig nagyon szerettük volna látni, hogy a Quaestor-ügyről milyen tudomással bírnak az említett személyek. Szankciók híján tehát egyáltalán nem veszik komolyan, illetve még a szabálysértési eljárások alkalmazása a Nemzetbiztonsági bizottság előtt is problematikus.

Egyébként már 2010-ben is hasonló javaslatot tettünk. Illetve, azt kell mondjam, az egy valódi megoldás lett volna abban a tekintetben, hogy ott bűncselekményként szabályoztuk volna a népképviseleti szerv ülésén való meg nem jelenést. Természetesen ezt önök akkor is leszavazták. Egyébként, ha hivatalos személy követte volna el ezt a bűncselekményt, akkor három évig terjedő szabadságvesztéssel büntettük volna, egyéb esetekben két évig terjedő szabadságvesztést helyeztünk kilátásba.

Azt is el kell mondanom, hogy egyedül Vona Gábor volt az a pártelnök, aki megjelent a Nemzetbiztonsági bizottság idézésére. Tehát a jó példával élenjárunk; még olyan ügyekben is, amikor hecckampányról van szó, a Jobbik odamegy, és a nyilatkozatát megteszi. Betartja a törvényeket, legyenek azok írott jogszabályok, mint ez esetben a Nemzetbiztonsági bizottság előtti megjelenésnél a szabálysértési jogszabályok, vagy akár a politikai felelősség kérdése, hogy bizony egy választott képviselő a választott szervek előtt jelenjen meg, és minden esetben tegyen nyilatkozatot.

Úgy gondolom, tisztelt Ház, ameddig a büntetőjog és a Btk. szabályrendszerében nem tudjuk elhelyezni ezt a tényállást, addig legalább azt meg kellene tennünk, hogy a szabálysértési törvényt módosítjuk. Úgy, hogy ne csak, ahogy mondtam, a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén legyen kötelező a jelenlét, ha valakit megidéznek, és nemcsak a jelenlét, hanem az adatszolgáltatási kötelezettség és a nyilatkozattételi kötelezettség is. Egyébként, amit beterjesztettünk, az egyelőre a jelenleg a Nemzetbiztonsági bizottság szempontjából élő jogszabályt szeretné a többi bizottságra kiterjeszteni, de természetesen, ha ez működőképes, akkor mi a szigorúbb szabályoktól sem fogunk elzárkózni.

Ráadásul emellett, ahogy elmondtam, szükséges az is, hogy ezeket a szabályokat élővé tegyük, és ne lehessen azt megcsinálni, hogy valaki nem jelenik meg egy népképviseleti szervnek, az Országgyűlésnek valamelyik bizottsági ülésén. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)