Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KARA ÁKOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmességét. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2015 végén, emlékezhetnek rá, Magyarország Kormánya a magyar emberekkel folytatott konzultációt követően, a magyar polgárok véleményére támaszkodva elindította a „Digitális jólét” programot. E programnak határozott célja, hogy a digitális fejlődés mindenhová eljusson, és hogy honfitársaink, a magyar emberek biztonságosan vehessék igénybe a széles sávú interneten elérhető szolgáltatásokat és persze lehetőségeket.

2016-ban a kormány nekilátott a program megvalósításának, és számos eredmény már ismert önök előtt. A jövő évtől 18 százalékkal csökken az internet-előfizetések áfája, nagyon sok szakmai programot tervezünk. Ha nem haragszanak, most az idő rövidsége, illetve más témák fontossága miatt ezekre nem térek ki. 2018 végére minden olyan háztartás részére, amelyik ezt igényli majd, hozzáférhetővé tesszük a szupergyors internetet. Hallhatták, láthatták, az elmúlt hetekben 137 járásban már megkezdődtek az ezzel összefüggő fejlesztések.

(18.40)

Céljaink teljesüléséhez természetesen még rengeteg tennivalónk maradt. Az országos széles sávú internet eléréséhez szükséges fejlesztési munkák összetettsége folyamatosan igényli a szabályozás felülvizsgálatát, egyszerűsítését. Ezt korábban ilyen típusú szakmai-politikai vitában úgy hívtuk, hogy jogi akadálymentesítés. Ez azonban önmagában nem elég. A folyamatosan bővülő szupergyors internethálózathoz egyre több honfitársunk csatlakozik majd, és fogyasztóként várhatóan egyre több internet­szol­gáltatást is vesz majd igénybe. Gondoskodnunk kell tehát az internetes fogyasztók megfelelő védelméről. Az elektronikus kereskedelem rohamos terjedésével fontos biztosítanunk, hogy a szolgáltató cégek, vállalkozások betartsák a rájuk vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elektronikus hírközlésről és fogyasztóvédelemről szóló törvény önök előtt fekvő módosítása az előbb említett célokat szolgálja, javaslatot tesz tehát a széles sávú hálózatokkal összefüggő jogi akadálymentesítésre, és az elektronikus kereskedelemmel összefüggésben fogyasztóvédelmi szabályokat állapít meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai e-keres­kede­lem robbanásszerűen növekszik, ezért kiemelt kormányzati feladatnak tartjuk az online kereskedelemben részt vevő fogyasztók védelmének erősítését, figyelemmel arra, hogy a kiskereskedelmi forgalom jelentős hányada kerül át ebbe a térbe, ebbe a közvetítő közegbe. Ha megengedik nekem, fontos adatokat hivatkozok. A KSH adatai alapján az elmúlt évtizedben folyamatosan bővül a csomagküldő és az internetes kiskereskedelmi forgalom. A forgalom volumene 2010 óta évente átlagosan 38 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. Hogy mi vár ránk e tekintetben? Ha egy nemzetközi összehasonlítást nézünk, az uniós átlag 43 százalékával szemben Magyarországon 2015-ben 23 százalék volt a hazai e-kereskedelemben rendszeresen részt vevő lakosok aránya.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyre több vállalkozás választja értékesítési csatornaként az internetet, és egyre több vásárló él ezzel a lehetőséggel annak a gyors, rugalmas volta vagy más előnyei miatt. Ugyanakkor az ellenőrzési tapasztalatok szerint a je­len­legi hazai elektronikus kereskedelmi piacot tekint­ve a jogsértések aránya magas. Hatékonyabb fellépés szükséges, és még egyszer mondom, vegyék azt figyelembe, vegyük azt figyelembe, hogy a jövőnek szóló, de a közeljövőnek szóló szabályt alkotunk a robbanásszerűen növekvő e-kereskedelem tekintetében.

A törvényjavaslat tehát e tekintetben a következő fő tartalmi elemeket tartalmazza, nyilván olvasták képviselőtársaim a törvényjavaslatot, így csak röviden hivatkoznék ezekre a fontos pontokra. Tehát egyrészt az e-kereskedelem területén súlyos jogsértést elkövető cégek nyilvános internetes feketelistában való feltüntetése; az e-kereskedelmi vállalkozások ezen tevékenységével összefüggő jogsértés esetén visszatartó erejű bírságsáv meghatározása, illetve közszolgáltató postai szolgáltatás telefonos ügyfélszolgálatán készült hanganyagok kiadására vonatkozó gyakorlat egységesítése és egyértelművé tétele.

Tisztelt képviselőtársaim és mindazok, akik figyelik a mostani parlamenti vitát, szeretném meghivatkozni az internetkonzultáció egyik eredményét. Egy kérdésre a megkérdezettek közel 50 százaléka, 44 százaléka azt a választ adta, hogy szerintük hatékonyabb fogyasztóvédelmi intézményrendszerre és fogyasztóvédelmi bírságolási eszközökre van szükség. Nyilván azért mondták ezt, mert olyan tapasztalatokkal bírnak, hogy szükségesnek tartják a változásokat. Emellett a válaszadók 60 százaléka az internetes kereskedelem terén súlyos jogsértést elkövető cégek nevét nyilvánosságra hozná és feketelistára tenné.

A „Digitális jólét” programja tehát nyilván támaszkodott erre a lakosok által megfogalmazott észrevételre, véleményre, és önök nyilván találkozhattak ezzel, ha figyelmesen elolvasták a törvényjavaslatunkat, az abban megfogalmazottakat. Csak utalok arra, hogy a „Digitális jólét” program keretében felülvizsgálatra került a hazai e-kereskedelem, amely alapján a fogyasztóvédelmi intézményrendszer működéséről és bírságolási gyakorlatáról szóló jelentést a kormány elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az e-kereskedelem a hagyományostól eltérő kereskedelmi formák egyike, ahol az ügyletkötés természetéből, szempontjából adódóan a fogyasztók fokozottabb védelmet igényelnek. Amikor elvi kérdésekről beszélünk a fogyasztóvédelem, illetve e törvényjavaslat kapcsán, akkor legyenek kedvesek ezt mindenképpen figyelembe venni. Ez egy nagyon fontos szempont, egy szemtől szembe folyó kereskedelmi gyakorlat tekintetében kevésbé. Ott is kiszolgáltatott lehet a fogyasztó, de egy internetes vásárlás esetében sokkal inkább kiszolgáltatott tud lenni a fogyasztó. Így kérem, hogy amikor az elvi kérdéseket vizsgálják, akkor az elvekhez kapcsolódó különböző szankciók és különböző bírságolási lehetőségek dolgát és szellemét mindenféleképpen ehhez kapcsolják.

Az internetes kereskedelem terén előírt, több mint két éve hatályos részletes tájékoztatási kötelezettség tehát nem pusztán adminisztratív előírás a mi értékelésünkben, hanem az online értékesítés sajátos jellemzőit ellensúlyozó követelmény. A vásárlói bizalom erősítése és fokozása szempontjából komplex módon kell kezelni az e-kereskedelem fogyasztóvédelmének kérdéseit. Erre reagálva a „Digitális jólét” programja, figyelemmel az InternetKon idevonatkozó eredményeire, amit ismertettem önökkel, előírta tehát a feketelista megvalósítását, amely az internetes kereskedelem körében a fogyasztókkal szembeni súlyos jogsértést elkövető e-kereskedelmi vállalkozások nyilvános adatbázisban történő megjelenítését tartalmazza. Tisztelt Képviselőtársaim! Ter­ve­ink szerint, ha önök is egyetértenek ezzel, 2017. január 1-jétől tüntetnénk fel, tüntetik fel majd ezeket a cégeket, nyilván a fogyasztók érdekének megfelelően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék rá utalni, hogy a korábbi fogyasztóvédelmi ellenőrzésekből van néhány nagyon fontos tapasztalatunk. Ezek a tapasztalatok kormányzati cselekvésre ösztönöznek minket, hiszen a Fogyasztóvédelmi Hatóság által lefolytatott ellenőrzések alapján az ellenőrzött cégek vonatkozásában az utóbbi három év eredményeit tekintve átlagosan 80 százaléknál találtak hiányosságot. Az utóellenőrzések, és ez nagyon fontos a mostani jogszabály tervezetének elvei tekintetében, tehát az ismételt ellenőrzések során 2013-ban 41 százalék, 2014-ben 59 százalék és 2015-ben pedig 63 százalék, tehát sajnos évről évre folyamatosan nő a feltárt újbóli hiányosság aránya. Ezért azt gondolom, azt gondoljuk, hogy mindenképpen lépni kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztességes, jogkövető vállalkozások, vásárlók és nem utolsósorban az e-kereskedelmi szektor érdekének védelme ügyében szeretnénk változtatni a bírságolási gyakorlaton. Szeretném önöknek elmondani, hogy a bírság mértékének meghatározásánál, amelyet olvashatnak a törvénytervezetben, a gazdasági és kereskedelmi élet iparági képviselői véleményét tekintjük irányadónak, ez magyarul a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által felvetett bírságsáv-javaslatot jelenti. Ez szerepel abban a javaslatban, amelyet önök olvashattak a törvénytervezetben.

Természetesen a kkv-kal szemben, a multinacionális cégek tekintetében ‑ a kormányzat korábbi lépéseinek megfelelően ‑ továbbra is az ismételten elkövetett jogsértések esetén a multicégek számára továbbra is sokkal magasabban szerepeltetjük a bírságolási maximum lehetséges összegét. Ez adott esetben akár 500 millió forint is lehet, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő, azt veszélyeztető esetben akár 2 milliárd forintig is terjedhet. Ez a bírságolási súly, azt gondolom, valóban komoly és jelentős változás a korábbiakhoz képest.

Ugyanakkor azt szeretném elmondani és nagyon fontos ‑ egy vitának nézünk elébe, jó az, ha rögzítjük az elvek tekintetében ‑, hogy a kkv-k esetében az első alkalommal elkövetett jogsértés esetén továbbra is az első figyelmeztetés elve alkalmazandó. Tehát szó sincs arról, hogy egy magyar kkv első alkalommal anyagi hátrányt szenvedne, ha a Fogyasztóvédelmi Hatóság feltár valamilyen problémát. Itt nincs szó bírságról. Itt arról van szó, hogy a megfelelő problémákra hívják fel a cég figyelmét, és ha felhívják a figyelmét, és mégsem teljesíti azt egy tág határidőben, akkor kerülhet sor második esetben a bírságra. Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem ez fontos dolog, hiszen az elmúlt esztendőkben a kis- és középvállalkozásokkal közösen tudtuk talpra állítani a magyar gazdaságot, és következetesen visszük azt az elvet, hogy a kkv-k számára kormányzati figyelem, program, együttműködés tekintetében az első alkalommal nem kerül sor pénzbírságra.

(18.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekben, tehát az előbb elmondott intézkedések a fogyasztóvédelem területén egy átgondolt jogalkotási folyamat részét képezik. Emlékezhetnek rá, az elmúlt időszakban árubemutatókkal és más olyan, fogyasztókat megkárosító jelenségekkel szemben vettük fel sikeresen a harcot, a küzdelmet, adott esetben a törvényi szabályozás erejével, amely, azt gondolom, hogy sokak megelégedését váltotta ki az országban. Szeretnék utalni arra, hogy bár jelentősen csökkent az árubemutatókon észlelt visszaélések száma, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által elrendelt, november 10-től 25-ig tartó, következő program fog majd választ adni arra, hogy végső soron kell‑e még jogalkotóként a tavasz folyamán különböző intézkedéseket tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha röviden kellene összegezni, akkor azt mondhatnánk, hogy ha az elmúlt időszakban az egyéni jogérvényesítés hatékonyabbá tételével megerősítettük az e-kereskedelmi szektort, akkor az elkövetkezendő időszakban ezt hatósági oldalról tervezzük megtenni e törvényjavaslattal.

Szeretnék még utalni arra, ami a fogyasztóvédelem kérdésköréhez tartozik, ami joggal felvethető e benyújtott törvénytervezet kapcsán, hogy én azt gondolom, hogy a következő esztendőben például kiemelten kell ellenőrizni, hogy a közszolgáltatók és telefonos ügyfélszolgálatot működtető egyéb vállalkozások vajon ténylegesen betartják‑e a szóbeli panaszkezeléssel kapcsolatos törvényi szabályokat, nem terhelve persze indokolatlanul és jogszabályellenesen a fogyasztó panaszának írásbeli megerősítésével, tehát azt gondolom, hogy nemcsak a mostani, átgondolt, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos politika, hanem egyéb más feladataink is vannak.

Örömmel mondom önöknek, hiszen nagyon fontos szerepet tölt be a fogyasztóvédelem életében a „Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola” pályázat, nagyszámú pályázat érkezett. Kérem, vigyék jó hírét ennek a programnak. Eddig 16 iskola pályázott, ebből két iskola Dombóváron államtitkár asszonytól már megkapta ezt az elismerő címet, e héten csütörtökön Keszthelyen pedig újabb iskola fogja megkapni ezt a címet, és hála istennek, most már határon túli magyar iskolák is vannak a pályázók körében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha szabad, akkor továbblépnék az elektronikus hírközléssel kapcsolatos módosításra, hiszen ezt is tartalmazza a jogszabály. A javaslat meghatározó része egy korábban is elővett és a szupergyors internet megvalósításával kapcsolatos elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításáról szól, amelynek célja a hálózatfejlesztés megkönnyítése. Miért fontos ez? Szeretnék néhány szám­adatot mondani, hogy könnyebben eligazodjunk mindannyian a témában. Kalkulációink szerint az or­szágos szupergyors internetelérés kiépítéséhez mint­egy 50 ezer kilométeres szakaszon kell hálózatfejlesztést végrehajtani. Ebből körülbelül 10 ezer kilométeren kell teljesen új vezetéket lefektetni. Ez akkor tud olcsó, gyors és hatékony lenni, ha az érintett szereplők megfelelően együttműködnek egymással. A fejlesztőknek például meg kell állapodniuk az ingatlantulajdonosokkal ahhoz, hogy a tulajdonon végigvihessék a kábelt, megállapodás szükséges köz­műszolgáltatóval és a többi, tehát lehetne ezt a sort folytatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyakorlati tapasztalatok alapján sokszor nagyon nehezen jöttek létre ezek a megállapodások. Előfordult, hogy az érintettek adott esetben még vissza is éltek a helyzetükkel, ezzel meghiúsítva vagy jelentősen megdrágítva a hálózatfejlesztést. Olyan világos jogi környezet szükséges ezért, amely minden fél jogait tiszteletben tartva, de a visszaéléseket kizárva segíti elő a hálózatfejlesztéshez szükséges megállapodások megkötését.

Az önök előtt levő, az önök által olvasható törvényjavaslat ezért a következőkre tesz javaslatot. Ha megengedik nekem, szintén csak röviden, vázlatosan utalnék erre az önök által is ismert anyagra. A törvénytervezet tehát kimondja, hogy a széles sávú hálózatfejlesztést elsősorban közterületeken kell végrehajtani. A hagyományos közműveknél régóta él ez a szabály, a jövőben a szélessáv-fejlesztéseknél is ez az elv fog érvényesülni. Ha a fejlesztés egyébként megfelel az építésügyre, környezetvédelemre és egyéb követelményekre vonatkozó jogszabályoknak, akkor a közterület tulajdonosa nem tagadhatja meg annak a megvalósítását. Ez a rendelkezés vonatkozik természetesen az önkormányzati közterületekre is.

Azt szeretnénk, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése. Ezzel kapcsolatban világos szabályok, határidők vonatkoznak majd arra, hogy a hálózatfejlesztéssel érintett tulajdonosok hozzájárulását milyen módon, mennyi időn belül lehet kikérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jogvita esetén hatékonyabb hatósági eljárást ír elő a törvény. A hálózatfejlesztéssel összefüggő építési munkák során előfordul ‑ erre szeretnék utalni ‑, hogy a felek nem tudnak megállapodni egymással, ilyenkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz fordulhatnak. A törvényjavaslat pontosítja az eljárás szabályait, megakadályozva többek közt a rosszhiszemű időhúzást a felek részéről. Még egyszer mondom tehát, a jó gyakorlatot, más közműfejlesztések szabályozási jó gyakorlatait vettük át.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve tehát: a kormány célja, hogy Magyarországon a lehető legtöbb emberhez jusson el a szupergyors internet, legalábbis ennek a lehetősége, célunk továbbá az, hogy az országosan kiépült hálózaton a magyar emberek biztonsággal tudják igénybe venni a szolgáltatásokat anélkül, hogy a fogyasztói jogok veszélyben lennének. Úgy gondoljuk, hogy a digitalizáció elterjedéséhez és ezen keresztül Magyarország fejlődéséhez és sikeréhez elengedhetetlen az, hogy a jó minőségű informatikai hálózaton jogkövető vállalkozások olyan szolgáltatásokat nyújtsanak a fogyasztók részére, amelyeket azok bizalommal vehetnek igénybe. A kormány gőzerővel dolgozik társadalmi szereplőkkel együtt e célkitűzések megvalósításán, s még egyszer szeretnék utalni arra, hogy 137 járásban már megkezdődött a szupergyors internethálózat kiépítésével kapcsolatos feladatok megoldása, amivel közel 800 ezer magyar ember, magyar honfitársunk részére teremtjük meg a minőségi hozzáférés lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a türelmüket. Még egyszer köszönöm, elnök úr, a szíves felajánlását és gesztusát, így tudtam vele élni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)