Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem hozzászólásomat, hogy egy olyan törvényjavaslat megvitatására került sor, amely igen számos törvény módosítását tartalmazza. Ebből a széles törvénymódosítási spektrumból ugyanakkor néhány törvény kapcsán merült föl kritika. Ebbe azt is beleértem, hogy azért a tisztelt Országgyűlés a benyújtott módosítások jelentős részével egyetért. Ezek között olyan jelentős tételek is voltak, amelyekre visszautalhatok, például az offshore hátterű cégekkel történő szerződéskötés vagy támogatásnyújtás tilalmának kiterjesztése az önkormányzati szektorra is, vagy olyan módosítás, mint a hitelfelvételi szabályoknak, önkormányzati cégek szabályainak pontosítása, vagy említhetném a zárszámadási törvényt érintő módosításokat, ennek keretében például az államadósság állományi alakulására vonatkozó többletinformáció bemutatásának új javaslatát.

Voltak természetesen olyan kérdések, amelyekben a hozzászólók a vitában nem értettek egyet. Azt gondolom, ez így természetes. Azonban koncepcionális műfaji kérdésben, nevezetesen, hogy szükséges-e, célszerű-e most a jövő évi költségvetést megalapozó törvényeket megvitatni és az Országgyűlésnek most, az ülésszak végén döntést hozni, azt gondolom, az elhangzott információk nem eredményezték azt, hogy rossz az a gyakorlat, amit a kormány követ. Mind a mostani, 2017-es költségvetés megalapozása során, mind a korábbi években az volt a gyakorlat, hogy a költségvetést és a megalapozó törvényeket az Országgyűlés egyidejűleg tárgyalta. Azt gondolom tehát, hogy ez a gyakorlat helyes, célszerű egyben tárgyalni az Országgyűlés tárgyalási menetrendjéhez igazodóan a költségvetést és a megalapozó törvényeket.

Azt is gondolom, hogy célszerű a megalapozó törvények számos rendelkezését egy átfogó törvényben szerepeltetni. Ismétlem, a benyújtott javaslatok közvetlenül és közvetetten, de hatással vannak a költségvetési számokra, és a vitában fölmerült törvények, amelyeknél ez a kapcsolat kérdésessé vált, például a temetőtörvény vagy a filmtörvény változtatása, azt gondolom, kiderült, hogy ezek is olyan módosítások, amelyek, ismétlem, hatással vannak a jövő évi költségvetés számaira.

Az átláthatóság kérdéséről, arról a módosításról, hogy miért szükséges a köztulajdonban lévő cégeknél az információk rendelkezésre bocsátását egyértelműen szabályozni, a kritikákra Aradszki államtitkár úr egyértelmű választ adott. Engedjék meg, hogy összefoglalóan azt mondjam, nem gondolom, hogy az a szabályozás, ami az Európai Unió legtöbb országában megáll, és amely bizony korlátozza a köztulajdonban lévő cégek információinak biztosítását, Magyarországon alkalmazva alaptörvény-ellenes lenne.

Amikor arról beszélünk, hogy mi a közérdek, közérdek-e az információk legszélesebb körű rendelkezésre bocsátása, közérdek-e az, hogy a köztulajdonban lévő cégek az információt mindenkinek kiadhassák, akkor emellett azt is az asztalra kell tegyük, hogy sokszor, azt gondolom, a közérdek abba az irányba hat, hogy a köztulajdonban lévő cégek, a köz vagyonával gazdálkodó cégek ezt a vagyont megőrizhessék. Sokszor az információk kiadása pont az említett cégek pozíciójának, köztulajdonban lévő cégek pozíciójának romlását eredményezné, ezért azt gondolom, hogy a nemzetközi példák alapján is, amelyekről a vitában szó volt, indokolható a benyújtott változtatás.

(17.10)

Természetesen a kormányzatnak feladata, hogy a tőle független szervek észrevételét, véleményét meghallgassa, az egyeztetéseket lefolytassa, és ahogyan elmondtuk a vitában, megismétlem, hogy ezekre az egyeztetésekre a törvényjavaslat tárgyalása során is nyitott a kormányzat. Amennyiben az egyeztetések azt eredményezik, hogy a benyújtott javaslat módosítást igényel, akkor ennek a jogi formája lehetséges, a szükséges pontosításokat a későbbiekben, azt gondolom, hogy még meg lehet tenni.

Vita volt arról, hogy a köznevelési törvény módosítása, konkrétan a nem állami fenntartású intézményeket érintő módosítás milyen célt szolgál. Azon túl, hogy az egyeztetés folyamatára Palkovics államtitkár úr felhívta a figyelmet, a tartalmi módosításnál el kell mondjam, hogy az ellenzéki képviselő, Schiffer András képviselő úr által említett nem állami fenntartású óvodák nyitvatartására vonatkozó rendelkezés, azt gondolom, a szülők érdekét is szolgálja.

Miről van szó? A benyújtott javaslat azt tartalmazza, hogy az említett nem állami fenntartású intézményeknél a költségvetési támogatás biztosításának feltétele a napi legalább 8 órás nyitvatartás. Ismétlem, ez a 8 órás nyitva tartás a családok érdeke, tehát nemcsak az adott intézmény érdekét, hanem a családok érdekét is figyelni kell, és ezt a szabályjavaslatot támasztja alá a rendelkezésre álló statisztikák köre, amely értelmében az átlagos nyitvatartás 8 óránál nagyobb, 8-10 óra közötti az említett intézmények tekintetében.

Vita volt arról, hogy noha a benyújtott javaslat konkrét számokat, konkrét javaslatot nem tartalmaz, de a 2017. évi költségvetés megalapozását hogyan befolyásolja a gazdasági növekedés számsora. El kell mondjam, hogy a költségvetési javaslat biztosítja azokat a tartalékokat a 2017. évre, amelyek a prognosztizálthoz képest eltérő folyamatok esetén is a költségvetés stabilitását, a jövő évi költségvetésben szereplő kiadások és adókedvezmények teljesíthetőségét nem érintik. E tekintetben tehát az Országgyűlés előtt lévő költségvetést megalapozó törvényjavaslat nem befolyásolja azt, hogy a jövő évi költségvetés az alapvető céljait, az otthonteremtést, az adócsökkentéseket, a béremeléseket, az egészségügy, az oktatás és a többi ágazat többleteit teljesíteni lehessen.

Végül engedjék meg, hogy kitérjek a nemzetiségi önkormányzatokat érintő módosításokra, és ismét elmondjam azt, hogy a kormány természetesen a jövőben is az összes vonatkozó szabály értelmében a szükséges egyeztetéseket lefolytatja. Így volt ez a 2017. évi költségvetést megalapozó törvény esetében is, és ismétlem, mind a nemzetiségek tekintetében, mind a többi érintett tekintetében, ha még szükséges, akkor az egyeztetésekre és az esetleges módosításokra a kormány nyitott.

Összességében azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat hűen szolgálhatja azokat a célokat, amelyeket a 2017. évi költségvetésben a kormány megcélzott, és amely célok előrelépést jelentenek a magyar társadalom számára. Mindezek szellemében tisztelettel a törvényjavaslat elfogadására hívom fel a tisztelt Országgyűlést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)